A megvádolt hivatalnok korábban az olajat élelemért elnevezésű humanitárius program beszerzési főhivatalnoka volt. Az 1996-ban indított akció 67 milliárd dolláros költségvetést tudhatott magáénak. Lényege, hogy a Szaddam Huszein kormányzása alatt álló, és súlyos szankciókkal behatárolt Irak, olajat adhatott el, ha a bevételét humanitárius célokra vagy háborús jóvátételre fordította.
Jakovlev július elején lemondott tisztségéről, mert kiszivárgott az információ, miszerint fia állást kapott az egyik ENSZ-szel kapcsolatban álló cégnél.
Szintén megvesztegetés gyanúja merült fel, Benon Sevan, örmény származású ciprusi diplomata ellen, aki feltételezések szerint 1998 és 2000 között, 147 ezer dollár csúszópénzt tett zsebre. Az ENSZ vizsgálóbizottsága kérelmezte mentességének feloldását, de Sevan vasárnap önként lemondott tisztségéről, ugyanakkor továbbra is ártatlannak vallotta magát.
Mindezek ellenére a program sikeresnek mondható, hiszen élelemhez juttatta a 26 milliós iraki lakosság meghatározó hányadát.