Tapasztalat
“A pénzügyi igazgatók felmérésünk során adott leggyakoribb válasza az volt, hogy a SOX 404 bevezetése sokkal többe került és sokkal több munkát igényelt a vártnál. A jövőbeli munkaigény kezelhető szintre csökkentése valamint a fenntartható belső ellenőrzési és megfelelőségi rendszer költségeinek kordában tartása érdekében a vállalkozásoknak belső munkatársakra ugyanúgy szükségük lesz, mint külső tanácsadókra, akik többféle üzleti környezetben is tapasztalatot szereztek a SOX bevezetések során. Ez a hatékony, fenntartható kockázatkezelési és kontroll-folyamatok biztosításának kulcsa az első évet követően.
A felmérés megerősítette vélekedésünket, hogy a válaszadók közel fele (46,6 százalék) gondolja úgy, hogy a jövő évi költségeik azonosak vagy magasabbak lesznek. Meglepetten tapasztaltuk ugyanakkor, hogy a válaszadóknak csak igen kis hányada (15,5 százalék) vélekedik úgy, hogy kontrolljaik jelentős mértékben megerősödtek a Sarbanes-Oxley bevezetése nyomán” – összegzi a felmérés tapasztalatait Justin Bancroft, a Deloitte Kockázatkezelési Üzletágának partnere.
Magyarországon mintegy kétszáz vállalatot érint az amerikai törvényhozás által 2002-ben – az Enron-botrányt követően – megalkotott Sarbanes-Oxley (SOX) törvény. A jogszabály az értékpapír-szabályok megsértéséért, a korábban is élő polgári jogi felelősség mellett, büntetőjogi felelősséget ró a cégvezetőkre és a könnyvizsgálókra, amennyiben azok megsértik a könnyvizsgálói függetlenségre és a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. Ezen túl a szabályok szerint egy, az Igazgatótanácson belül működő Audit Bizottságnak kell foglalkozni a könyvvizsgálók kiválasztásával.
A törvény az amerikai tőzsdén jegyzett mintegy 7 ezer társaságot, valamint azok leányvállalatait érinti, s az elmúlt évek nagy tőzsdebotrányai miatt volt szükség a bevezetésére, hogy csökkentsék az úgynevezett “kreatív” könyvvitel, összefonódás, korrupció okozta károkat az üzleti életben.
A “kreativitás” ellen dolgozik
A Deloitte a közelmúltban, magyar pénzügyi vezetők körében a Sarbanes-Oxley (SOX) törvény betartásának tárgyában végzett felmérés szerint a SOX pozitív hatásai közé tartozik az átláthatóság növelése, a belső folyamatok javulása és az emberi hibák vagy szándékos csalások lehetőségének csökkentése. A negatívumok között sorolták fel ugyanakkor a megfeleléshez szükséges többletmunka-igényt, és a bevezetés, majd a folyamatos karbantartás magas költségeit is.
Mindezek a szabályok – a tulajdon mértékétől függően – csak jövőre lesznek hatással a magyarországi cégekre. Ekkortól kell ugyanis alkalmazni a törvényt a külföldi, de az Egyesült Államok tőzsdéjén is jegyzett cégekre. Ez mintegy 200 hazai társaságot érint. Jórészt olyanokat, amelyek európai nagyvállalatok hazai leányai.
A kérdés aktualitását jelzi, hogy az Európai Unió a SOX-hoz nagyon hasonló – minden tagállamra nézve kötelező – direktívában kívánja rendezni a kérdést. A nyolcas direktíva elviekben idén márciusban jelent volna meg, azonban a tagállamok elhalasztották, s a jelenleg érvényes tervek szerint csak 2006 elején lép hatályba. A halasztás egyik oka, hogy több tagállam jelezte, az eredeti – az Európai Bizottság által – kialakított előirányzat, a kontinentális szokásjogtól eltérően inkább az angolszász jogrendszerbe illeszkedik, s számukra nem elfogadható. Legfőbb ellenzői a németek és a franciák voltak. Amennyiben bevezetik, akkor a direktíva hétezer európai céget, évente mintegy 2 millió könyvvizsgálást érint.
A felmérés
A Deloitte Üzleti és Vezetési Tanácsadó Rt. felmérést végeztetett a hazai – a SOX által érintett – vállalatok között. A felmérés összesen 51, átlagosan 4,5 milliárd forint éves forgalmat bonyolító magyarországi vállalatot érintett.
E szerint a válaszadók 67 százaléka vélekedik úgy, hogy a SOX-nak köszönhetően a vállalkozás belső kontrollja erősödött a bevezetést megelőző időszakhoz képest. Másrészt a cégek ötöde nem tapasztalt változást, amit a már korábban létező dokumentációs rendszerrel magyarázható – áll a felmérésben.
A pénzügyi igazgatók többsége – 48 százalék – először azt említette előnynek, hogy a törvény hatályba lépése garantálja a pénzügyi jelentésekben és tevékenységekben érintett alkalmazottak felelősségre vonhatóságát. Több válaszadó szerint csökkent a pénzügyi területen tapasztalható hibák száma, és harmaduk vélekedett úgy, hogy a pénzügyi jelentéseik pontossága is javult. Minden negyedik pénzügyi igazgató szerint csökkent a csalások kockázata, és minden hatodik úgy gondolja, hogy a befektetők megítélése is javult a társaság irányában a részletesebb pénzügyi információk miatt, ami a nagyobb hatalommal felruházott Audit Bizottságoknak köszönhető. A pénzügyi igazgatók egy tizede mondta csak, hogy a vállalkozása nem jutott semmilyen előnyhöz a SOX bevezetéséből.
41 százalék azok aránya, akik szerint a SOX bevezetése és betartása a vártnál nehezebbnek bizonyult. A felmérés időpontjában általában 1-2 fő foglalkozott a SOX-szal kapcsolatos feladatokkal a vizsgált cégeknél.
Sokba van, de megéri
Ami a SOX bevezetés 2004-es költségeit illeti, a vállalkozások többsége elköltötte a tervezett összeget. Minden hatodik cég a vártnál többet költött a SOX bevezetésére. Azonban a 2005-re vonatkozó relatív költségbecslés erős szórást mutat a válaszadók között: minden harmadik pénzügyi igazgató hasonló, minden negyedik alacsonyabb, és minden hetedik magasabb költségekre számít – írja a jelentés. A SOX-hoz kapcsolódó költségek csökkentése érdekében a legtöbb válaszadó automatizált folyamatokat, illetve a meglévő folyamatok fenntartását támogató technológiát kíván alkalmazni. A Deloitte szerint az amerikai társaságoknak – átlagosan – 10 ezer munkaórájukba került a törvény alkalmazása.
