Szerdán újabb négypárti egyeztetésre kerül sor a Törökországnak nyújtandó NATO-támogatásról. A Fidesz módosításokkal ugyan, de támogatni fogja a NATO-felkéréssel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatot, mely szerint Magyarország hozzájárul az USA fegyveres erőinek az ország területén való áthaladásához közúton, vasúton és a magyar légtérben.
Az MSZP minél előbb napirendre tűzné a kérdést, amely támogatás esetén azonnal életbe lép, vagyis a fegyveres védelmi erők akár már másnap az ország területére érkezhetnek.
Reakciók a Chirac-nyilatkozatra
A soros elnökség nevében Kosztasz Szimitisz görög kormányfő a találkozó után azt mondta: “borítsunk fátylat a múltra és tekintsünk előre”, majd hozzátette: a nézetkülönbségek megléte nem új és nem meglepő dolog az unióban. A külkapcsolatokért felelős bizottsági tag, Chris Patten is arra emlékeztette a tagjelölteket, hogy a Varsói Szerződéstől eltérően az EU-ban szabadon elmondhatják a véleményüket. Valamennyi EU-politikus közül Pat Cox, az Európai Parlament elnöke állt ki leghatározottabban a tagjelöltek mellett. Az ír nemzetiségű politikus ugyan óvakodott Jacques Chirac nyílt és közvetlen bírálatától, de éreztette, hogy nem ért egyet vele. Cox szerint nem lehet pótlólagos feltételeket támasztani a bővítéssel szemben. Igaztalannak mondta azt a vádat, hogy a tagjelöltek eltávolodtak az Európai Unió álláspontjától, hiszen – mint rámutatott – eddig nem is volt igazi egységes pozíció. A francia kormány európai ügyekért felelős minisztere viszont újságírókkal találkozva védelmébe vette Jacques Chirac szavait, amelyek szerinte a francia közvélemény hangulatát tükrözik. Noelle Lenoir szerint Chirac nyilatkozata kettős üzenetet hordoz. Egyrészt figyelmeztető jel a tagjelölteknek, hogy ha hasonlóan meggondolatlanul cselekednek, a jelenlegi tagországokban meggyengülhet a közvélemény támogatása, ami a ratifikációra is kihathat. Másfelől csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a tagjelöltek szerinte az Európai Unió január 27-én elfogadott közös álláspontjával ellentétesen cselekedtek, amikor aláírták a Nyolcak levelét. Lenoir ugyanakkor egy közbevetésre maga is ellentmondásba keveredett, amikor elismerte, hogy a levél tartalma nem volt ellentétes a január 27-ei nyilatkozatban foglaltakkal.
Forrás: Bruxinfo
Mindez akár állóvíznek is tekinthető Jacques Chirac francia elnök kirohanásához képest. A francia államfő a brüsszeli soron kívüli EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján a nyolcak Amerikát támogató levelét aláíró és azzal rokonszenvező tagjelölt országokra förmedt rá. Az államfő szerint a tagjelöltek bölcsebben tennék, ha hallgatnának, ahelyett, hogy csatlakoztak a Nagy-Britannia által szervezett akcióhoz, amely már megjelenésekor komoly feszültséget váltott ki az unión belül.
A tagjelölt országokat, melyek kedden csatlakoztak az EU hétfői rendkívüli csúcsértekezletén az iraki válságról elfogadott állásfoglaláshoz egyben arra emlékeztette: tagságuk még koránt sem biztos. “Elég egyetlen tagország, amely nem ratifikálja azt, és a csatlakozás megbukik” – fenyegette meg a francia álláspontot nem támogató tagjelölteket. Amikor az elnököt arra figyelmeztették, hogy a levelet jelenlegi tagállamok is aláírták, a francia államfő kijelentette: a tagjelöltek nem tagjai a családnak és a tagok többet megengedhetnek maguknak, megerősítve ezzel a többsebességes Európa képét.
Magyar reakciók
A magyar parlamenti pártok eltérően ítélik meg Chirac elítélő szavait. “A jó modorom nem engedi meg, hogy a megjegyzésére válaszoljak” – felelte egy francia újságíró kérdésére Medgyessy Péter, aki nem tart attól, hogy az afférnak a csatlakozás szempontjából kedvezőtlen következményei lesznek. A magyar kormányfő a közeljövőben Raffarin francia miniszterelnökkel együtt “kampányol” majd a bővítés mellett, Avignonban. A kormányfő egyébként megkapta Tony Blair tagjelölt országok vezetőinek címzett újabb levelét, amely azonban ezúttal nem akarta rávenni őket egy újabb közös és potenciálisan kockázatos állásfoglalásra.
Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke a francia elnök szavaira reagálva kijelentette: egyetlen országot sem lehet megbélyegezni amiatt, hogy a transzatlanti partneri viszony fontosságáról másképpen gondolkozik, mint Franciaország. Szent-Iványi István, a parlament európai integrációs bizottságának SZDSZ-s elnöke leszögezte: az európai országok között nincsenek első- és másodosztályú államok.
A Fidesz szerint ugyanakkor Magyarország számára komoly pozícióvesztést jelentett az a levél, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök több más európai vezetővel közösen írt alá az iraki válság ügyében. Szájer József alelnök úgy vélte, az a külpolitika, amely mindig külső igazodási pontot keres és nem a belső nemzeti érdekek mentén halad, könnyen eltévelyedhet a nemzetközi követelmények dzsungelében. Mint sajtótájékoztatóján vélekedett, az a levél, amelyet Medgyessy Péter is aláírt, komoly konfliktust és válságot robbantott ki.
Dávid Ibolya valamivel semlegesebb álláspontot képvisel. Mint az MDF elnöke elmondta: rendezetlenek Európa ügyei, és minden felelős politikai erőnek intő jel az elmúlt hetek eseménysorozata.
