Külföld

Átállás a közös valutára – A nagy euró-hadművelet

admin
admin

2001. 07. 17. 19:04

A történelemben példátlan vállalkozásra készül 12 uniós ország, amikor 2002. január elsején közös pénzt vezet be: a virtuálisan három éve már létező eurót. A művelet sikere egyelőre kérdéses; sokan káosztól tartanak, s egyes szakmai szervezetek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a kisvállalkozások az euró megjelenését követően képtelenek lesznek üzleti tevékenységet folytatni.

Könnyen előfordulhat, hogy az euró-zóna 300 millió polgára a legkevésbé sem lesz elragadtatva a közös valuta bevezetésének nem mindennapi mutatványtól. Politikusoktól fogyasztóvédőkig sokan attól tartanak, hogy szerte az unióban hosszan kígyózó sorok és más kaotikus jelenetek kísérik majd az új csillag születését. Jules Maaten holland képviselő nemrég az Európai Parlament számára készült jelentésben erélyesen követelte, hogy a tagállamok még az “E-day”, vagyis jövő január elseje előtt megkezdhessék az euróbankjegyek terítését a lakosság körében, különben az év első napjaiban tumultuózus jelenetek lesznek a bankokban és a pénzkiadó automaták előtt. A közös pénz piacra dobásáért felelős Európai Központi Bank (ECB) azonban tartja magát ahhoz a forgatókönyvhöz, hogy december 31-e előtt kizárólag a pénzérmék (az 1 centestől a 2 euróig) kerülhetnek a lakosság birtokába. A frankfurti székhelyű pénzintézet attól tart, hogy az euróbankók idő előtti kiosztása megkönnyítené a pénz hamisítását. Ennek az állításnak ugyanakkor némileg ellentmondva, a bank tisztségviselői gyakran kérkednek azzal, hogy az euró a világ legnehezebben hamisítható pénze lesz.

A vállalatok felkészítése az átállásra ÁTÁLLÁSI TERV.

Szükség van részletes átállási terv kidolgozására, hogy már az euró készpénzként történő bevezetése előtt képesek legyenek üzleti tevékenységüket a közös valutában folytatni.

KOMPLEX H ATÁS. Fontos érzékeltetni, hogy az átállás nem egyszerűen egy átváltási művelet; az euró megjelenése hatással lesz tevékenységük minden elemére, azaz kereskedelempolitikájukra, marketingstratégiájukra, számviteli és számítástechnikai rendszereikre.

KEMÉNY H ATÁRIDŐ. Tudatosítani kell, hogy azok a vállalatok, amelyek nem lesznek képesek 2002. január 1-jétől kizárólag euróban kereskedni, nem vehetnek részt a gazdasági életben.

VERSENYKÉPESSÉG. Ha az utolsó pillanatra hagyják az átállást, könnyen kicsúszhatnak az időből. A jól időzített felkészülés viszont pozitívan hat a vállalat versenyképességére.

Forrás: Európai Bizottság

Bár a régi fizetőeszközök még egy darabig érvényesek maradnak, a kezdeti zűrzavart fokozhatja, hogy január a nagy árleszállítások hónapja, amikor a vásárlók megrohanják az üzleteket. A kereskedők már előre aggódnak, hogy a pénzellátásban keletkező fennakadások miatt éppen az év legforgalmasabb időszakában csökken majd a bevételük. Legkorábban csak januárban derülhet ki, helyénvaló volt-e az ECB bankjegyterítési stratégiája. Az viszont már most látható, hogy milyen példátlan szervezési és logisztikai kihívást jelent majd a 240 ezer tonna összsúlyú, 24 Eiffel-torony súlyát kitevő pénztömegnek a nyomdákból a bankokba, majd onnan a felhasználókhoz való biztonságos eljuttatása, illetve a régi fizetőeszközök kivonása a forgalomból.

A tagországok pénzverdéiben és nyomdáiban összesen 50 milliárd érme és 15 milliárd euróbankjegy készül az év végéig. Valaki kiszámolta: ha a bankjegyeket és érméket egymás mellé tennék, azok ötször meghaladnák a Föld és a Hold közötti távolságot. Az irdatlan pénzmennyiséget szerencsére nem egyszerre kell majd leszállítani, ami egyébként kapacitás hiányában nem is lenne lehetséges: ehhez legalább félmillió páncélozott furgonra lenne szükség. A pénz biztonságos szállítása is sok fejtörést okoz az országok hatóságainak. Franciaország és Spanyolország például a hadsereget is be kívánja vonni a műveletbe.

ÁTDOLGOZOTT FORGATÓKÖNYVEK. Az első elképzelések szerint az euró fizikai megjelenése után még hat hónapig a nemzeti valutával is lehetett volna fizetni. Az euró-zóna tagországai azóta belátták, hogy a két fizetőeszköz ilyen hosszú idejű együttélése több bonyodalmat okozna, mint könnyebbséget. Az átdolgozott forgatókönyvek szerint legkésőbb február 28-a után az utolsó nemzeti fizetőeszköz is eltűnik, de van olyan tagállam -Németország -, ahol azonnal átállnak majd a közös pénzre. A tervezettnél rövidebb teljes készpénzátállás miatt idejekorán meg kell kezdeni a bankok és azokon keresztül bizonyos célcsoportok (kereskedők és készpénzautomatákat működtető cégek) euróbankjegyekkel és -érmékkel való ellátását. Az ECB csak az egyes pénzterítési szakaszok kezdetének és végének az időpontját szabta meg, a köztes időben a tagországok nemzeti forgatókönyve és logisztikai lehetőségei határozzák meg a menetrendet.

Vélekedések az eurórólAz Eurobarométer közlése, az euró-zóna 12 tagállamában végzett, 6,5 ezer főt megkérdező reprezentatív felmérés alapján

91%

szerint az euró bevezetése hasznos az utazáshoz

87% szerint az új szisztéma könnyebbé teszi a vásárlást az euró-zónában

78% véli úgy, hogy így egyszerűbb lesz az árak összehasonlítása

70% annak a fejlemménynek örül, hogy megszűnnek az átváltási költségek

61% hiszi, hogy az euró, hasonlóan a dollárhoz nemzetközi valuta lesz

59% szerint a közös pénz elősegíti majd a növekedést az euró-zónában

59% azt gondolja, az euró bevezetése hozzájárul az árstabilitáshoz

A bankok és más szakmai célcsoportok közös pénzzel való ellátása 2001. szeptember elsején kezdődhet meg. Németországban például május 9-én járt le az a határidő, ameddig a pénzintézetek a konkrét igényeiket jelezhették. A 12 tagországból 7-ben szeptembertől kezdik szétosztani a bankoknak az euróérméket. Azért csak ezeket, mert nagyobb súlyúk miatt nehezebben szállíthatóak és kisebb értékük miatt kevesebb kockázatot jelentenek. Mindössze három tagállam szándékozik egy időben a bankok rendelkezésére bocsátani a papír- és a fémpénzeket. A legtöbb kormány ugyanakkor november-decemberig is kivár a bankjegyek szakmai célcsoportokhoz való eljuttatásával.

Egy kivételével valamennyi kormány úgy határozott, hogy még január elseje előtt elkezdi terjeszteni az euróérméket és a kisebb címletű bankjegyeket a kereskedők körében. Ennek oka, hogy a váltópénzeket a bankoktól eltérően általában a kereskedők hozzák forgalomba. A készpénzt kiadó automatákat (ATM-eket) valamennyi tagországban még az idén feltöltik majd euróérmékkel. Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban és Ausztriában az első naptól kezdve minden terminált feltöltenek a közös pénzzel.

PREMIER. A nagyközönség csak december második felétől ismerkedhet meg közelebbről az új érmékkel. Belgiumban december 15-étől 5 millió darabos minikészletet osztanak ki a lakosságnak. A kereskedelmi bankokban, a postán és a nagy közlekedési vállalatok irodáiban 500 belga frankért (több mint 3 ezer forintért) beszerezhető készletek 29 darab euróérmét tartalmaznak majd, összesen 12,40 euró értékben. A belga hatóságok remélik, hogy a vásárlók még a használat előtt megbarátkoznak az új pénzzel, és a kereskedők dolgát is megkönnyíthetik.

Aggódó osztrákokAusztriában az euró-átállás forró szakasza szeptember 3-án kezdődik. Ekkor indulnak különleges biztonsági őrizettel a szállítójárművek, s ruházzák át a tárolás gondját a pénzintézetekre. Szeptember 17-én elsőként a vállalkozások válthatnak, mégpedig 2 ezer schilling értékben. A lakosság az első induló csomagot december 15-től veheti át a bankokban: személyenként 200 schillingért 14,5 euró értékben összesen 33 darab euró érmét – nehogy január elsején bárki is egyetlen eurófillér nélkül maradjon. Igaz, ebben az időpontban a pénzautomaták már kizárólag 10 és 100 eurós bankjegyeket adnak ki, ám éppen a viszonylag nagy címletek miatt – egy euró 13,76 schillingnek, avagy 100 schilling 7,27 eurónak felel meg – a korábbinál jóval több váltópénzre lesz szükség. Bár 2002 február 28-ig mindkét pénzt elfogadják, a lakosság nyilván igyekszik mielőbb megszabadulni összes schillingjétől és groschenjétől.

A szakemberek arra számítanak, hogy az osztrákok eurószükségletük nagy részét – a teljes volumen 70 százalékáig – pénzautomatákból szerzik be. Nem zárható ki, hogy sokan részben kíváncsiságból, részben elővigyázatosságból már január elsején nagy mennyiségű közös valutához kívánnak jutni, ami öszszeomlás-közeli állapotot teremthet. Célszerű lenne nagyobb bankjegyösszeg beváltását lehetővé tenni – erre azonban a törvény nem ad módot. Bajba kerülhetnek az áruautomaták üzemeltetői is: Ausztriában csak a kávét pénzbedobás ellenében szolgáltató masinák száma tízezer, és a legtöbben cigarettát, édességet, de még óvszert is a legszívesebben automatából vásárolnak. Már a kalkuláció gondot okoz: igazodni kell az érmékhez, s ezek értéke töredékösszeg, így vagy a vásárló veszít – amit a törvény tilt -, vagy a kereskedő. Utóbbiaknak a sokmilliós átállítási költség – az érmét érzékelő új szoftver beépítése – sem okoz örömet, de mindennél nagyobb a félelem az első napok üzemzavaraitól. Ez önmagában óriási bevételkisesét okozhat. A kisebb kereskedelmi egységekben lázas számolgatás folyik. Nemcsak, mert októbertől kötelező a kettős ármegjelölés, ami például egy gombokat árusító rövidárú boltnál igazi csapás, hanem mert egyelőre nehéz kikalkulálni, mekkora lesz a váltópénzszükséglet. Igaz, ehhez – EuroCalculus néven – van már az internetről letölthető program, de hát az osztrák kisvállalkozások nem a korszerű kommunikációs eszközök használatáról híresek. Ezekben a kis egységekben a legkevésbé elterjedt az egyébként Ausztriában már igen népszerű készpénzmentes vásárlás.

A szakemberek most abban bíznak, hogy a kényszer még több kiskereskedelmi egységet rávisz az egyszerű PIN kóddal működtethető kártyaleolvasók beszerzésére. Hogy ehhez nagyobb kedvük legyen, a bankok és a Europay Austria kedvezményes akcióban harmad áron, 500 euróért árusítják ezeket a berendezéseket.

Szászi Júlia, Bécs

Jövő januártól azonban nem csak a 12 tagú euró-zónában köszönt be új világ. Az egységes valuta megjelenése és a régi fizetőeszközök forgalomból való kivonása a határokon túl is érezteti majd hatását. “Az euró-zónán kívül is teljesen zökkenőmentes átállásra számítunk” – közölte a Figyelő kérdésére Niels Bünemann, az ECB egyik szóvivője. Frankfurt külön forgatókönyvet dolgozott ki az érmék és bankjegyek külföldi terítésére, de a banknál titokként kezelik azt az információt, hogy mennyi eurót szándékoznak a határokon kívülre eljuttatni. Harmadik országokban, így Magyarországon a legkorábban december elsején kezdődhet az euró bankjegyek terítése a piacokon (lásd erről cikkünket a 22. oldalon). Az ECB által lefektetett szabályok szerint három különböző úton juthat el a közös pénz az euró-zónán kívülre (lásd külön). A valutaunión kívüli képviseletek, bankfiókok, leányvállalatok és a helyi pénzintézetek azonban nem adhatják majd tovább harmadik félnek (például kereskedőknek) a birtokukba kerülő euróbankjegyeket. A Deutsche Bank magyarországi leánybankja például nem adhat majd tovább euróbankókat más itthoni pénzintézeteknek. Ez a korlátozás hazai szakemberek szerint alaposan megnehezíti majd az eurók beszerzését a zónán kívüli országokban.

Az euróbankjegyek túl korai igénylésének határt szabnak a magas biztosítási költségek. Frankfurti források ezért nem számítanak arra, hogy harmadik országok már jóval január elsejét megelőzően beszerzik majd az euróellátmányt. Az euró-zónán kívüli államok központi bankjai is be akarnak spájzolni bizonyos mennyiséget a közös pénzből. Szakemberek szerint jogi szempontból még tisztázásra szorul, hogy ki is lesz a tulajdonosa a határokon kívülre kerülő bankjegyeknek és érméknek: az ECB vagy az érintett országok? A tulajdonlás kérdése akkor kerülhet előtérbe, ha a pénzt történetesen ellopják.

Frankfurtból és az eurót bevezető országok fővárosaiból nézve az új pénz terjesztésénél is komolyabb kihívást jelent a régiek begyűjtése. Különösen releváns ez a probléma Németország esetében, hiszen becslések szerint a német márka 40 százaléka, körülbelül 104 milliárd márka külföldön cirkulál (a francia frank 15 százaléka lehet az anyaországon kívül). A márka egész Kelet-Európában nagy népszerűségnek örvend, a Balkánon pedig a legtöbb országban de facto fizetőeszközként használják. Mivel ezekben az államokban igencsak fejletlen a bankrendszer, az emberek márkatartalékaikat túlnyomórészt a matracuk alatt őrzik. A betétesekre áhítozó helyi bankoknak nem lesz könnyű dolguk, ha meg akarják győzni a lakosságot arról, hogy bankszámlára helyezzék megtakarításaikat.

ÁTFOGÓ REKLÁMKAMPÁNY. “Az euró – a mi pénzünk”. Ezzel a szlogennel indítja el az ECB szeptember elsején 80 millió euróba kerülő átfogó reklámkampányát, amely remények szerint láthatóvá teszi majd a lakosság és a vállalkozások által ma még szinte teljesen levegőnek nézett eurót. Az Európai Unióban az egységes valuta két és fél évvel ezelőtti bevezetésekor még abban reménykedtek, hogy az unió polgárai és az üzleti szféra fokozatosan megbarátkozik az euróval. Ezt a célt szolgálta a kettős ármegjelölés egyébként önkéntes alapon történő bevezetése is, amiről ma már bizottsági szakértők is elismerik, hogy kudarcot vallott. A hivatalos fizetőeszköz mellett kisebb formátumban elhelyezett euróáraknak ugyanis mindaddig semmi értelme, amíg nem áll mögötte tényleges pénz. Egy felmérés szerint a lakosság 80 százaléka még mindig nem memorizálta a közös pénzben feltüntetett árakat.

Hogyan jut az euró az övezeten kívülre? • Az euró-rendszeren belül a monetáris politikai műveletekben partnerként közreműködő hitelintézetek minden további nélkül elláthatják bankjegyekkel az euró-övezeten kívül lévő képviseleteiket és fiókjaikat

• Ugyanez jogában áll majd azoknak, az euró-zónában bejegyzett és üzleti tevékenységüket elsősorban ott folytató hitelintézeteknek, amelyek zónán kívüli leányvállalatai ugyancsak hitelintézeti tevékenységet folytatnak

• Az euró-zónában operáló pénzintézetek az övezethez semmilyen módon nem kötődő, helyi hitelintézeteket is elláthatnak majd bankjegyekkel.

Brüsszel ennél is aggasztóbbnak tartja a közösség több millió kis- és középvállalkozásának “euró-analfabetizmusát”. A bizottság legfrissebb, május végén publikált felmérései ugyan a helyzet valamelyes javulásáról árulkodnak, de még mindig ijesztő összképet mutatnak az üzleti életnek az új pénzre történő felkészüléséről. Az euró-zóna minden harmadik kis- és középvállalkozásának nincs is tudomása a jövő januári átállásról. Négy megkérdezett vállalkozás közül csak egy érezte magát felkészültnek a közös pénzre.

Az egyik legnagyobb gond, hogy elenyészően kevés kis- és középvállalkozás használja az eurót banki átutalásaiban. A 12-ből 10 országban a cégek kevesebb mint 1,5 százaléka tért át az euróelszámolásra és csak 4,8 százalékuk vezeti bankszámláját euróban. A Könyvelők Európai Szövetsége szerint ha csak nem történik 180 fokos fordulat az elkövetkező hónapokban a cégek hozzáállásában, az euró megjelenését követően képtelenek lesznek üzleti tevékenységet folytatni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.