Kis- és középvállalkozások fejlesztését segíti befektetésekkel és különféle pénzügyi konstrukciókkal a nyíregyházi Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési (ÉRF) Rt. – egyikeként az országszerte működő 9 hasonló társaságnak. Fennállásának eddigi hat éve alatt 1,8 milliárd forintot helyezett ki a kisvállalkozásokhoz, 0,5 milliárdot befektetésként, 1,3 milliárdot pedig finanszírozásként (faktoring, eszközvásárlás, tagi hitel, gépvásárlás, bérbeadás). Egy-egy tranzakció jellemzően 5 és 50 millió forint közötti értékű. Ennél kisebb összegű finanszírozási forma a legfeljebb 3 milliós mikrohitel, amelyet az utóbbi időben ideiglenesen nyújt a társaság, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) megbízásából.
Kuritár András, az ÉRF Rt. vezérigazgatója különösen büszke a nyíregyházi és a sátoraljaújhelyi ipari parkokra, amelyeket az érintett önkormányzatok társtulajdonlásával alapítottak meg. Nyíregyházára települt be – többek között – a Flextronics elektronikai alkatrészeket gyártó multi, Sátoraljaújhelyen pedig a Stoll és a Kruse cégek hajtanak végre csomagolóipari beruházást.
KLASZTEREK ÉS TÁRSAIK. A regionális fejlesztési társaságok a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. – többnyire többségi – részesedésével alakultak 1993 és 1997 között. A kisvállalkozások finanszírozása, a térségi programok, valamint – az esetek egy részében – az iparipark-alapítás e társaságok “klasszikus” tevékenységének nevezető. Ezt egészíti újabban a közreműködésük a Széchenyi-tervben, pontosabban annak vállalkozói és fejlesztési projektjeiben. E tevékenységük a Gazdasági Minisztériumnál (GM) kidolgozott fejlesztési irányokkal függ össze. Például a tárcánál dédelgetett kedvenc vízió a klaszterek, azaz az egy-egy termékkörre specializálódott, területileg koncentrált vállalatközi együttműködés fejlesztése, amire pályázni is lehet a Széchenyi-terv keretében. Elsőként nyugat-dunántúli autóipari cégek hozták létre 2000-ben a Pannon Autóipari Klasztert. A folytatás még ez évben, Mátészalka körzetében az Optomechatronikai Klaszter lehet, amely a beszállítói kört bővítené és erősítené az ott megtelepedett nagy cégek (köztük a Carl Zeiss) környezetében. Ebben szerepet vállalna az ÉRF is.
Ezek azonban egyelőre még tervek. A váltáshoz új szervezeti fölállás kellett. A regionális társaságok részvény-, illetve részesedési csomagját 2000. június 30-án – kormánydöntés alapján – az MFB-től a Regionális Fejlesztési Holding Rt. vette meg. Az RFH-nak most, június végéig kellett volna kiegyenlítenie a vételárat, ám a határidőt egy kormánydöntéssel 2001 végéig kitolták. Az ár 4,99 milliárd forint lett volna, szemben azzal az 5,59 milliárddal, amennyit az átadott (14 társaságban meglévő) részesedések névértéken értek. A portfólió vegyes, vannak benne 6 százalék sajáttőke-arányos nyereséget produkáló regionális társaságok, de más, kevésbé eredményes cégek is. “Jórészt fejlesztési társaságokról van szó, amelyek kisvállalkozásokat finanszíroznak, s az emiatt jelentkező kockázat kihat a portfólió értékére” – indokolta a névérték alatti vételárat Csuhaj V. Imre, az RFH vezérigazgató-helyettese.
KISTAFÍROZÁS. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a múlt év vége előtt jelentős összegekkel kistafírozták az RFH-t, szintén kormányhatározat alapján: az ÁPV Rt. 2,5 milliárddal megemelte a tőkéjét, 650 milliós keretet pedig a GM-nél kezelt kis- és középvállalkozói célelőirányzatból, az integrátori beszállítói program támogatására – ezen belül is három pályázat kiírására – adtak át. Összesen 380 pályázat érkezett, 43 bizonyult eredményesnek, esetenként legfeljebb 26 millió forint támogatás erejéig.
A regionális társaságokat átvevő holding fölött a kancelláriaminiszter és a gazdasági miniszter együtt gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Stratégiáját a Széchenyi-terv gazdaságfejlesztési céljai alapján kell kidolgozni – szögezte le a kormány tavaly novemberi határozatában. “E célok megvalósítását szolgáló eszközök fejlesztése elsőbbséget élvez a rövid távú pénzügyi eredményesség szempontjaival szemben” – fogalmaz a határozat. A Széchenyi-terv projektjei közül a kormányhatározat a regionális gazdaságfejlesztés, a beszállítói program és a turizmushoz kapcsolódó regionális beruházások terén ad feladatot az RFH-nak.
A helyi vállalkozásfejlesztés a két évre szóló büdzsében komoly összegekkel szerepel, az idén 5 milliárd, jövőre 6 milliárd forintot különítettek el az úgynevezett regionális fejlesztési célelőirányzatra. Igaz, e keretekből évi egymilliárdot a működtetés, a támogatások elbírálásának, elosztásának költségei emésztenek föl. “A célelőirányzatból 2001-ben 2,5 milliárdot szánnak a vállalkozói hálózatok fejlesztésére, ami kapcsolódhat a regionális társaságok tevékenységéhez is” – tudatta érdeklődésünkre Nikodémus Antal, a GM főosztályvezetője. Ebbe a keretbe tartozik az említett regionális klaszterprogram, amelyhez igényelhető támogatás az áfa nélküli összes költség 50 százalékáig, illetve legfeljebb 25 millió forintig. Ezenkívül a fejlesztési költségek harmada, illetve ötöde nyerhető el innovációs ipari parkok, valamint logisztikai centrumok fejlesztésére, legfeljebb 100 millió forint erejéig. A regionális hálózatépítés negyedik területeként a technológiai inkubátorházak, innovációs központok kiépítésére lehet legfeljebb 50 millió forint támogatást kérni.
“Eredményt még nem hirdettek, ám májusban felgyorsult a pályázatok benyújtása” – mondta el Nikodémus Antal. Máris több mint negyven igénylő jelentkezett, holott korábban az ipari parkokra beadott pályázatok éves mennyisége mozgott 30 körül. A támogatások várható fellendülését vetíti előre az is, hogy a vállalkozói hálózatfejlesztésre ez évben szánt összeg meghaladja azt a 2,3 milliárdot, amit 1997 és 2000 között ipari parkok kiépítésére fordított a költségvetés.
De ez még nem minden. A szeptemberi kormányhatározat azt is leszögezte, hogy az idén 2 milliárd, jövőre pedig 3 milliárd forintot utalnak át az RFH üzleti stratégiájának finanszírozására. Ennek forrása, mint megtudtuk, a regionális fejlesztési vagy a kis- és középvállalkozási célelőirányzat lehet (ez utóbbi teljes kerete 2001-ben 12,23, 2002-ben 16,98 milliárd forint).
KÉTMILLIÁRDBÓL. “Az idei összeg átutalásában már megállapodtunk a tárcával” – közölte Csuhaj V. Imre. A kétmilliárdos támogatás háromnegyede közvetlenül a kisvállalkozásokhoz kerül, miután az RFH 1,5 milliárd forinttal megemeli a jelentős üzleti aktivitást felmutató fejlesztési társaságok alaptőkéjét. Ez tehát a korábban is végzett vállalkozásfejlesztő tevékenységhez kapcsolódik. A fennmaradó 0,5 milliárd a holding Széchenyi-tervhez kapcsolódó tevékenységeit – az információnyújtást, a pályáztatás ellenőrzését, a régiófejlesztést megalapozó információs infrastruktúra kiépítését – finanszírozza.
Hálózatépítés – regionális fejlesztői berkekben ez most a kulcsszó. Nagy Ferenc, a békéscsabai székhelyű Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. vezérigazgatója úgy látja, nyitniuk kell a megyei fejlesztési, valamint a területfejlesztési tanács felé. A kis- és középvállalkozói kapcsolatokat szerinte az eddig végzett finanszírozói tevékenységük (befektetés, lízing, faktoring) is nagymértékben segíti.
Az MFB-től tavaly nyáron átvett társaságok között szerepel a Regionális Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. is. Mint Csuhaj V. Imrétől megtudtuk, a társaság azóta beszerezte a felügyelet engedélyét az alapkezelésre, s úgy tervezik, a kockázati alapot a Phare-program részvételével ez év végén indítják.
