Külföld

Lassuló növekedés – Távol a 7 százaléktól

admin
admin

2001. 06. 05. 14:37

Lassul a növekedés, nem mérséklődik az infláció, rosszabbak az egyensúlyi kilátások. Veszélyeket jeleznek a legújabb makrogazdasági adatok és előrejelzések.

Távolabbra került a 7 százalékos növekedés, amit három éve, választási győzelme előtt ígért a Fidesz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes jelentése 4,4 százalékos első negyedévi GDP-gyarapodásról adott hírt. Ez a mérték is dinamikusnak mondható, ám most már – a múlt év második felének folytatásaként – az 5 százaléktól is lényegesen elmarad.

A lefékeződés legfontosabb tényezője, hogy lassított az ipar, amely pedig – nem is annyira a 25-30 százalékos súlya, mint inkább a többi ágazatnál messze lendületesebb fejlődése miatt – meghatározó a hazai növekedés alakulásában. Az ipar bruttó kibocsátásának első három havi növekedése – egyelőre csak erről van adat – “csupán” 10,3 százalék, vagyis a tavalyi ütemnek alig több mint fele. A Pénzügyminisztérium (PM) elemzésében ezt a belföldi értékesítés mérséklődésével, a kőolaj-feldolgozás tartós pangásával, a járműipari profilváltással magyarázza. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelzi még: a szolgáltató szektorban gyorsulást, a szállítás teljesítményének gyarapodásában lassulást érzékelt (a mezőgazdaságról hallgatnak).

BÁZISTEREMTÉS. A lassulásban a 2000. első negyedévi “viszonylag magasabb bázis” is szerepet játszott – siet hangsúlyozni a KSH. Csakhogy egy éve meg alacsony volt a mérce, hiszen akkor az orosz válság nyomasztásával induló 1999. év szolgált viszonyítási alapul.

Közben mintha kezdetét venné a várt fordulat, és valóban lendületet venne a fogyasztás – legalábbis ezt sejteti, hogy a kiskereskedelmi vásárlások reálértéke az első negyedévben 7,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi adatokkal óvatosan kell bánni, igen nagy a hullámzás, 1999-ben csaknem 8, tavaly viszont mindössze 2 százalékos forgalomgyarapodást regisztráltak. A mostani pezsdülés során az élelmiszerboltok eladásai régen nem látott, 8 százalékot meghaladó mértékben megugrottak. Az üzemanyag-fogyasztás volumene viszont jelentősen, 5,2 százalékkal visszaesett az első negyedévben, és valószínűleg a lakosság autózott kevesebbet. (Ezt sejteti legalábbis egy részinformáció: a KSH adatai szerint a közutakon szállított áruk tömege 5 százalékkal csökkent, ám eközben az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 2 százalékkal bővült, azaz, ha igaz, e vállalkozások autói 7 százalékkal több kilométert furikáztak, mint 2000 első hónapjaiban.)

KIÁRAMLÓ JÖVEDELMEK. Továbbra is sláger az autó, az ebben érdekelt vállalkozások több mint 20 százalékkal növelték eladásaikat, s az első alkalommal üzembe helyezett személygépkocsik száma 12 százalékkal nőtt az első negyedévben. A gyarapodó fogyasztás mögött ott álltak a 16,6 százalékkal emelkedő bruttó bérek, a borítékokat pedig nettóban 15,2 százalékkal növekvő keresetek vastagították (az szja gyermekkedvezmény további jövedelemnövelő hatása nélkül). Vagyis a továbbra is kétszámjegyű – 10,3 százalékos – infláció mellett a bérek vásárlóereje 4,4 százalékkal nőtt, messze lepipálva a tavalyi 1,5 százalékról hírt adó “hivatalos” – a gyermek-adókedvezményt figyelmen kívül hagyó – adatot. A költségvetési dolgozók béremelkedése egyelőre 4,5 százalékponttal elmarad ugyan a versenyszférában-alkalmazottakétól, ám júliusban jön a köztisztviselői illetményszorzók 70 százalékos emelése, szeptemberben pedig a pedagógus-bérrendezés – a piacon lévő vásárlóerő tehát tovább duzzadhat.

Egyelőre az államháztartás kőkeménynek mutatkozik, első négy havi bevételei (az önkormányzatok nélkül) 14,6, kiadásai viszont csak 6,8 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, az 58,5 milliárdos hiány pedig a teljes évre engedélyezett összeg 12 százalékát sem éri el. Ugyanakkor leépülnek a lakosság megtakarításai: az év elejétől április végéig a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 166 milliárddal dagadt, ez 70 milliárddal kevesebb, mint az egy évvel korábbi növekmény. (Holott az infláció nem volt kisebb.) Közben az emberek eladósodása 52,5 milliárddal, a tavalyi kölcsönfelvételt 6 milliárddal meghaladóan nőtt.

Ugyanakkor kedvező, hogy a beruházások az év elején, ha nem is oly mértékben, mint tavaly, de továbbra is élénken, reálértékben 5,3 százalékkal gyarapodtak. A nagy átlagon belül lényeges eltolódások láthatók, 20 százalékot meghaladó mértékben törtek előre a fejlesztések az ingatlan-üzletágban, az építőiparban és a kereskedelemben, miközben a bányászat, az energetika és a közszektor beruházásai visszaestek.

HORRIBILIS HIÁNY? Az export növekedése egyelőre meghaladta az importét, az első három hónapban a készáruk kivitele 16,3, behozatala 15,5 százalékkal nőtt. Kérdéses viszont, sikerül-e ezt tartani most, a széles árfolyamsáv nyomán olcsóbbodó behozatal mellett.

A PM most már úgy látja, több lesz a külkereskedelmi deficit, mint amennyit a költségvetés tervezésekor előre vetített: legalább 4,5 milliárd eurós hiányt vár az áruforgalomban, a korábban jelzett 3,5 milliárd helyett. Mintegy mellesleg 5 százalék körülire mérsékelte a növekedésre vonatkozó prognózist is (lásd táblázatunkat).

A lényeg az, ahogyan a PM prognosztái a várható horribilis külkereskedelmi hiányt kezelik: szerintük a romlás nagy részét ellensúlyozza a szolgáltatások, köztük az idegenforgalom kedvezőbb mérlege, így a fizetési mérleg sem lesz olyan kedvezőtlen, s a szolgáltatásokkal együtt az import meglódulását is “behozza” – úgy-ahogy – az export gyarapodása.

Ez azonban valószínűtlen: a szolgáltatásoktól ekkora csoda nem várható. Ha pedig a szolgáltatásokkal együtt is nő a külkereskedelmi hiány, akkor az 5 százalékos növekedést sem sikerül elérni. A monetáris politika pedig önmagában nem elég erős ahhoz, hogy egyensúlyt teremtsen az áruk és szolgáltatások külkereskedelmében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.