Magyar Péter: A jövő hazaszerető vezetőit keressük

A magyar nemzet 1956-ban kettős támadás ellen kelt fel: egyrészt a szovjet birodalom megszállásával szemben, másrészt a marxista ideológia ránk kényszerítésével szemben – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Albertirsán, az Irsai evangélikus templomban tartott 1956-os megemlékezésen az MTI szemléje szerint.

Semjén arról beszélt, hogy az ünnepeken hitet és erőt meríthetünk a nemzet nagyjainak és a nemzet heroikus küzdelmeinek példájából, és levonhatjuk a tanulságokat a történelmünkből. A történelmi tanulságok útjelző táblák, amikor a nemzet útkereszteződéshez, sorsfordító eseményhez érkezik, mondta.

„Magyarnak lenni annyi, mint küzdeni. Ezt tanítják ’56 hősei. Ezt követelik tőlünk ’56 hősei” – írta ki a Facebookra Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, akit olyannyira megihlettek a kormányfő október 23-ai gondolatai, hogy hozzátette: „Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot.”

Emlékeztetőül, Orbán Balázs szűk egy hónappal ezelőtt úgy fogalmazott: „Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt. Mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

És amit cikkünkben végigvettük, azóta sem igazán sikerült tisztáznia, hogy mire gondolt, illetve pontosan mit is ért félreérthetőnek a szavaiból – annyit ugyanis elismert, hogy hiba volt félreérhetően fogalmaznia.

Sőt, lyukas fehér zászlót:

Az Orbán-beszéd közben megjelent Puzsér Róbert a Millenárisnál. Páran, köztük fiatalok is tüntettek a Fidesz ellen a park bejáratnál, ők Puzsérék után is maradtak. Az egyikük kezében lévő transzparenst egy, az Orbán-beszéd után kifelé érkező férfi ingerülten többször megtépte, mielőtt a barátai elhúzták onnan, hogy továbbálljanak. A másikuk tábláján egy Bibó István-idézet szerepel: „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”

Mint mondta, a biztonsági őrök azzal az érvvel nem engedték be őt, hogy ez egy magánrendezvény, és a szabályok között szerepel, hogy a rendezvény szellemiségével ellentétes táblákat nem lehet bevinni. A tüntető szerint végtelenül abszurd, hogy egy ‘56-os megemlékezésre nem lehet bevinni egy Bibó-idézetet. Ezután a megemlékezésről kiérkezők közül több száz fős tömeg állt össze, és az utcán Kossuth nótát énekelve spontán ellentüntetésbe kezdtek a pár fiatal ellen.

Egy békéjét vesztett közösségben az ünnep nem az emelkedett nyugalom pillanata, hanem a küzdelem folytatása más eszközökkel – fogalmazott Gyurcsány Ferenc október 23-i beszédében, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművénél, az Ötvenhatosok terén.

A DK elnöke szerint Magyarországon a szabadság és a nemzeti függetlenség ünnepét árulók próbálják meg a közösség nevében ünnepelni, valójában ellopni, megbecsteleníteni. Hiszen 1956 arról szólt, hogy Magyarország megszabaduljon az orosz-szovjet uralomtól. Vagyis aki most utálkozással figyeli, hogy Ukrajna nem akar orosz uralom alatt élni, és megtagadja tőle a segítséget, az maga is áruló – jelentette ki. A volt kormányfő szerint Ukrajna ügyében a magyar kormány „a gyilkos oldalára áll, a gyilkost mentegeti, ezzel elárulja ’56 ügyét, a magyar szabadság és függetlenség ügyét, valamint elárulja a saját népét és szövetségeseit”.

A Fidesz ‘56-os megemlékezése Orbán Viktor beszéde után egy karikacsapással családi délutánná alakult, a több ezer itt maradó szórakoztatására van például

• tűzoltókocsi-bemutató,
• csocsó,
• subsoccer és még gombfoci-szimulátor is.

Végezetül egy Ismerős Arcok koncerttel lehet nyugtázni a forradalom ünnepét.

Pénteken, a Háromharmad podcastban elemezzük részletesen az október 23-i beszédeket.

Addig csak egy apróság arról, mennyire inkonzisztens és nehezen kezelhető az 1956-os forradalom szimbolikája és a háború ügyében felvett álláspont a Fidesz számára. Merthogy Orbán Viktor azt mondja, Dávid és Góliát küzdelmében sokan a nagy birodalom oldalára állnak, noha a történet vége mindig az, hogy Dávid nyer. De vajon Oroszország közben Góliátból Dávid lett? Vagy mégsem mindig Dávid nyer? Vagy olykor mégis Góliátnak szurkolunk? És közben hogyan működik Orbán Balázs eszmefuttatása? Mit tanultunk Dávidról és Góliátról 1956 példájából?

„Orbán Balázsnak igaza volt, ne mi védjük meg még egyszer a Nyugatot, ez már számtalanszor tragikus eredményekkel járt” — vélekedett egy Viktor nevű férfi a politikai igazgató ‘56-os gondolatmenetéről a tömegben nyilatkozva, még a miniszterelnök beszéde közben, amire jó kétharmadig telt meg a Millenáris. Úgy véli, nem éri meg a rengeteg áldozat azért, hogy fegyvert fogjunk a világbirodalmak ellen, ennél még a megszállás is jobb, ezért van igaza Orbán Balázsnak. Szerinte ezt bizonyítja ‘56 gyors vérbefojtása is, amikor rengeteg magyar életbe került az eredménytelen szabadságharc. A mellette álló Tamás hozzátette, nem a mi családjainknak fáj, ha Londont, Berlint vagy Párizst bombázzák, nekünk ki kell maradni a birodalmak, akár Brüsszel, Kína vagy az USA közti kardcsörtetésből.

A fiatalon kivégzett Mansfeld Péter budapesti szobránál. Brenner Koloman, a párt elnökhelyettese arról beszélt, hogy 34 évvel a rendszerváltoztatás után még mindig nem abban a szabadságban és jólétben élnek a magyar polgárok, amit a 21. században egy európai uniós tagállamban megérdemelnének.

(MTI)

A független Magyarország Brüsszel számára elfogadhatatlan, ezért bábkormányt akarnak ültetni a helyünkbe – állította Orbán, aki szerint erre olyan határozott választ kell adni, mint 1956-ban.

Megvan a párt, amelyet a nyakunkba akarnak ültetni, megvan a vezetője is, igazi aláíró fajta, ideális jelölt egy bábkormány élére – tette hozzá, a Tiszára és Magyar Péterre utalva. Majd úgy fogalmazott: 2024-ben nem lesz valaki hazafi attól, hogy lyukat vág a zászló közepébe.

Nem a duma teszi a szabadságharcost, csak a tettek számítanak,

fogalmazott. Orbán szerint a strasbourgi EP-vita azt bizonyította, hogy régi és új ellenzék között nincs különbség, az új is „idegeneket hív a magyarok ellen segítségül”.

A kormányfő szerint ez nem összeesküvés-elmélet, ez maga az összeesküvés, Magyar Péter ott ül Manfred Weber néppárti vezető mellett, és

a brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, csakúgy áradt a szerelem.

Orbán szerint azonban Dávid mindig legyőzi Góliátot, és ahogy Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába, „a mostaniak pedig Brüsszelbe” húzhatják el a csíkot.

Politikai ellenfeleink számára 1956 tanulsága az, hogy harcolnunk kell Ukrajnáért, sőt Ukrajnában. Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – fogalmazott Orbán.

Szerinte azzal tehetünk a legtöbbet a magyar szabadságért, hogy nem veszünk részt mások háborújában, és nem hagyjuk, hogy háborús felvonulási területté alakítsák az országunkat.

Az orosz-ukrán háborúval folytatja Orbán, mondván, a történelem ismét kilépett a medréből. A felek három éve nem bírnak egymással, és közben nő a veszélye, hogy a háború szétterjed. Az elmúlt 70 évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz – jelentette ki.

A miniszterelnök szerint az európai vezetők egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot.

Győzelmi tervük lényege, hogy kiterjesztik a háborút, Ukrajnát meghívják a NATO-ba, a háború színterét orosz földre helyezik át, majd miután a keleti fronton megvan a győzelem,

Ukrajna vállalja, hogy az amerikaiakat helyettesítve egész Európa biztonságát garantálja saját, megerősített hadseregével. Vagyis mi, magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött, szláv katonák állomásoznak Magyarország területén. Mi ezt nem akarjuk, de a brüsszeli nyomás napról napra erősebb az országon és a kormányon is. Nekünk, magyaroknak is el kell döntenünk, hogy akarunk-e háborúba menni Oroszország ellen.

A magyar szabadságszerető és szabadságharcos nép, még egyetlen megszállónak sem sikerült megtörnie – mondta Orbán Viktor, majd rátért arra, hogy a szovjeteket voltaképpen a magyar bábkormány kérte fel maradásra háború után, az ellenállókat bebörtönözték, a választást elcsalták, így sikerült a moszkvai kádereket a magyarok nyakára ültetni. De a magyarok nem tűrik a megaláztatást, ezt bizonyítja 1956, a világtörténelem legfényesebb szabadságharca Orbán szerint. A szovjetek és a kommunisták megértették a leckét: a következő 34 évben visszább fogtak az agarakat, és végül csak hazamentek – fogalmazott.

Azért jöttünk össze, hogy kifejezzük tiszteletünket és fejet hajtsuk az ötvenhatos októberi forradalom hősei előtt – kezdte a beszédét a miniszterelnök, köszöntve azokat, akik részt vettek az árvízi védekezésben néhány héttel ezelőtt.

Ha bajban van a hazánk, össze kell fogni, ez a törvény, mert összefogás nélkül nincs se biztonság, se szabadság – jelentette ki Orbán. Az 1956-os forradalmat sorscsapások előzték meg: januárban földrengés, márciusban jeges ár öntötte el a Duna vidékét, októberben aztán a történelem is kilépett a medréből, ilyenkor születnek a hősök – mondta.

Miközben egy kisfilmet vetítettek le az a nemzet árvíz idején kifejtett erőfeszítéseiről a Fidesz ünnepi eseményén, a színpadtól kicsit hátrébb Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiábrándult fideszes toposzával kapcsolatban külön kell választani azokat, akik Orbán Viktorban, és akik a Fideszben hisznek, ő pedig az előbbiek közé tartozik. Szerinte ha 2026-ban még nem is, de ‘30-ban már rohadtul érdekes lesz a politikai helyzet, ő viszont egy nőverőre soha sem szavazna.

Az ‘56-ban, a szomszédos Széna téren az oroszokkal szemben két hétig kitartó harcosokról szóló, rockoperás betétekkel feldobott ünnepi műsorral készültek a Fidesz eseményén. Szépen lassan a Millenáris kis VIP szektoron kívüli részei is, igaz szellősen, de megtelnek a miniszterelnök beszédére kíváncsi tömeggel.

Bár Orbán Viktor a korábbi október 23-ai beszédeit előszeretettel töltötte meg aktuálpolitikai elemekkel, Gáspár, egy karszalagos vendég szerint belfölddel nem igazán fog foglalkozni, politikai igazgatójának ügyére pedig egyáltalán nem fog utalást tenni a miniszterelnök. “Ismerjük a gondolkozását, ezt elrakta egy dobozba, ami nem kerülhet elő többé”. Viszont szerinte az amerikai választás előtt nem sokkal, a mostani igazán megfelelő alkalom lenne arra, hogy Trumpnak üzenjenek.

Magyar Péter és a Tisza Párt fővárosi képviselői a kegyelet virágait helyezték el szerda reggel az Új köztemető 301-es, 300-as és 298-as parcellájában többek között Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök, Mansfeld Péter 18 évesen kivégzett tanuló és Tóth Ilona 25 évesen kivégzett orvos, valamint Brusznyai Árpád 33 évesen kivégzett veszprémi gimnáziumi tanár és Kéthly Anna szociáldemokrata politikus sírjánál, közölte a párt.

A kormány ünnepi rendezvényére már kilenc óra után szállingóztak be az érdeklődők, magasba emelt településtáblával érkező kis csoportok a pár ezer főt befogadni képes II. kerületi Millenáris Parkba. A fémdetektoros beengedőkapuknál külön sorban juthattak be a civilek, és azok a szerencsések, akik előre kaptak narancssárga karszalagot, vagy épp a VIP-listán szerepelt a nevük. Mint később megtudtuk, sajnos

a színpad 300 méteres körzetébe már csak a szalaggal engednek oda a Valton Security munkatársai.

A parkba lépőknek eleinte furulya- és dobszóval, néptáncoló óriásbábukkal is kedveskedtek, egy kellemes őszi nap eltöltéséhez pedig a Magyar Tartalékosok Szövetségének sátrától nem messze gyerekeknek készült katonai akadálypályával is készültek a kicsiknek. Kicsit arrébb kólával és sörrel felszerelt italpont, popcornos stand és húzós árakkal dolgozó foodtruckok is felsorakoztak a megemlékezők örömére.

Az 1956-os forradalom legfőbb jelképéből, a lyukas zászlóból sokkal kevesebbet látni az embereknél a korábbi a megemlékezésekhez képest, inkább a kimetszés nélküli lobogók mellett döntöttek a résztvevők. Ez valószínűleg nem független attól, hogy Orbán Balázs ‘56-tal kapcsolatos botrányos kijelentése után Magyar Péter a Tisza Párt jelképévé tette a lyukas zászlót.

A hivatalos program: 10 órától a honvédség katonazenekarának előadása és fegyverbemutatója, utána zenés ünnepi műsor Wittner Mária visszaemlékezései alapján, majd 11-től a miniszterelnök beszéde következik, amit miheztartás végett pirossal ki is emeltek az infótáblán. Tíz óra után pár perccel már majdnem meg is telt az 1-2 ezer fős válogatott közönségnek leválasztott szekció.

Katonai tiszteletadással, Kövér László házelnök és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján az Országház előtti Kossuth Lajos téren, írja az MTI.

A zászlót a Himnusz alatt a honvédség díszegysége vonta fel.

A helyszínről tudósító kollégáink jelentik, hogy az állami ünnepségen egy színpadtól távoli közvetítő emelvényre terelik az újságírókat, melyet kordonokkal zártak körbe. A nézők közé nem mehetnek: egy 1×10 méteres sávban kell megoldaniuk a közvetítést.

Karácsony Gergely az európai főpolgármesterek strasbourgi csúcstalálkozóján tölti a nemzeti ünnep egy részét.

A főpolgármester videóüzenetében elmondta, hogy „a hatalom, amelynek mindig előrébb való az érdek, mint az érték, amely összekeveri az agresszort az áldozattal, 1956 történelmi tapasztalatából is képes azt vetíteni a mára, hogy az agresszor előtt meghunyászkodni kellene a magyarnak”.

Ne hagyjuk meghazudtolni azt, ami a legigazibb, meggyalázni azokat, akik példát mutattak halált megvető emberségből! Ellenállni 68 év múltán most ennek muszáj

– üzente Karácsony, utalva Orbán Balázs 56-ról tett kijelentésére, amelyet elfogadhatatlannak tart. Ugyanakkor Karácsony szerint az igazán megbocsájthatatlan az a nihilista politika, amit „kikotyogtak”. A főpolgármester szerint ez az ország, benne Budapesttel, nem ilyen: 1956-ban önmaga fölé nőtt a szabadságért vívott harcban.

Összeköt bennünket a haza és a szabadság szeretete, melyeket nem lehet egymás ellenében szeretni, mert azzal felszámolnánk mindkettőt

– mondta, majd Bibót idézett, aki szerint 56 az emberi méltóság forradalma volt.

1956, ahogy Faludy írta, csillag. A nemzet legszebb arca, amit csak akkor láthatunk meg, ha felemeljük a fejünket. Magas erkölcsi mérce, és ha egyesek orra is buknak benne, remélem, nekünk, ebben a városban, nem túl magas

– mondta Karácsony, hozzátéve, hogy „az emberi méltósághoz való ragaszkodás most is a mi forradalmunk, a mi ellenállásunk”. A főpolgármester arról is beszélt, hogy számára hogy a lyukas zászló az összetartozás szimbóluma, amely csak akkor jöhet létre, ha „senki, semmilyen ideológia nevében, senkinek nem akarja megmondani, hogy hogyan kell szeretni a hazát, hogyan kell szeretni a várost”.

Végezetül bejelentette, hogy idén és mostantól minden október 23-án a lyukas zászló leng a budapesti Városházán.

„1956. október 23-a üzenete egyértelmű: ha egy nép kiáll saját szabadságáért, azt azért is teszi, hogy amennyiben küzdelme elbukik is, áldozata nem lesz és nem is lehet hiábavaló. Hőseink életüket adták azért, hogy a következő nemzedékeknek legyen viszonyítási alapjuk a szabadság igazi értelmével kapcsolatban, és gyermekeik, unokáik ne éljenek szolgasorban. (…) Akik relativizálni igyekeznek egy nép honvédő küzdelmeit, azok nemcsak elárulják hőseinket, nemcsak nem értik a nemzeti szuverenitás valódi értelmét, de teljesen alkalmatlanok arra is, hogy éles helyzetben helyesen döntsenek. Az opportunizmus hosszú távon nem éri meg!” – fogalmazott ünnepi közleményében az LMP.

A Demokratikus Koalíció EP-képviselői magyar zászlót tűztek az orosz állam képviseletének kapujára szerdán Strasbourgban.

„Mert mi nem fehér zászlót tartva fogadnánk egy orosz agressziót, mint Orbánék. Mert megmutatjuk, hogy a magyarok nem adják a hazájukat!” – fogalmazott a Facebookra feltöltött videó kíséretében Dobrev Klára és Molnár Csaba. Mint mondták, meg akarják mutatni Vlagyimir Putyinnak, hogy nem minden magyar gondolkodik úgy, mint a kormány, és attól, hogy Orbán Viktor a zsebében van, Magyarország nem lesz az övé.