A napelemstophoz hasonlóan a szélerőművek építését ellehetetlenítő szabályokat is fel kell oldania a magyar kormánynak ahhoz, hogy hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz – írtuk még korábban egy februári cikkünkben, ahol azt is hozzátettük, hogy a korlátozásokat legkésőbb március végéig meg kellene szüntetni. És bár már ekkor látszott, hogy hatalmas a befektetői érdeklődés a szélenergia-hasznosítás hazai lehetőségei iránt, ahogy a helyzetet elemző Népszava rámutatott, a kormány az önmagára kiszabott március 31-i határidőig sem törölte el a szélerőmű-építésekre vonatkozó, gyakorlati tilalom feloldását, ezzel pedig az uniós ezermilliárdok érkezését is gátolja.
A Népszava emlékeztet, hogy szélerőműveket tekintve a legfiatalabb beruházás idehaza 12 éves, azaz épp csak elkezdődött Orbán Viktor újbóli regnálása, amikor üzemelni kezdett, ezt követően azonban a mindenkori Orbán-kormány látványosan hátat fordított a szélenergiának. A 2010-es hatalomra kerüléskor rögvest lefújták a következő kiírást, 2016-ban pedig olyan szabályokat hoztak, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítették az erőművek építését. Miután tavaly a kormányban Palkovics Lászlót váltva Lantos Csaba lett az energiaügyek miniszteri felelőse, látszott némi hozzáállásbeli változás, hiszen Lantos is többször beszélt arról, hogy szándékában áll eltörölni a szélerőművekre vonatkozó tilalmat. Igaz, azt is tudni lehetett, hogy ő is csak kiegészítő szerepet szán ennek az erőforrásnak.
A kormányt ezzel együtt nem szakmai érvek győzhették meg, hanem Brüsszel, ahonnan a több ezer milliárd forintos uniós támogatás fejében többek között a trükkös szélerőmű-tilalom érdemi feloldását is kérték. Ezt a magyar kormány a jelek szerint tudomásul is vette, bár amikor erről esett szó, a legtöbbször a teljesítés fontosságára helyezték a hangsúlyt, nem pedig a szélerőművek hasznosságára. A szükséges döntéseket a kormány március 10-i határozata az év első negyedére ígérte, és bár az energiatárca március 31-én a napenergia ügyében tett bejelentést, szélerőművekről nem esett szó.
A Népszava megszólaltatta a témában Lendvay Pétert, a Magyar Szélenergia-ipari Társaság (MSZIT) elnökét, aki elmondta, hogy az Energiaügyi Minisztérium tavaly decemberben bekérte a szakmai szervezetek javaslatait, ők maguk eleget is tettek ennek, de visszajelzés azóta sem érkezett. Nem hivatalosan annyit hallottak, hogy a tárcánál „dolgoznak”. Lendvay ugyanakkor optimista hangot ütött meg, mert mint mondta, az iparágat 13 éve partvonalra helyezték, ezért további néhány hónapos csúszás – ha ez növeli a szabályozás színvonalát – nem oszt és nem szoroz.
Igaz, amíg Magyarország nem teljesíti az Unió feltételeit, források sem fognak érkezni.
