Akár már egy éven belül megalakulhat a Fővárosi Állat- és Növénykert fenntartására hivatott, a főváros tulajdonában álló részvénytásaság – árulta el lapunknak Bősz Anett. A kulturális főpolgármester-helyettes legutóbb az eredménytelenül zárult főigazgatói pályázatról szóló bejelentéskor beszélt arról, hogy a főváros vezetése komolyan fontolóra vette az 1950 óta önálló költségvetési intézményként működő, közvetlenül Budapest büdzséjéből finanszírozott állatkert átalakítását – így a létesítmény a jövőben egy, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló, zártkörűen működő részvénytársaságként üzemelhet tovább.
Ahogy az a sikertelen pályázatról beszámoló hírekben is megjelent, az intézmény gazdasági társasággá való átalakítása még az új igazgató megtalálása előtt megtörténhet. Az átalakítás indokaként a főpolgármester-helyettes a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. pozitív példáját hozta föl.
A Magyar Liberális Párt elnöki tisztét is betöltő városvezető szerint a Fővárosi Önkormányzatnál abban bíznak, hogy a profitorientált részvénytársasággá alakított állatkert is hasonlóan gyarapíthatja majd a Budapest rendelkezésére álló, egyre szűkösebb forrásokat.
De nemcsak emiatt látják indokoltnak az átalakítást, hanem azért is, mert ezzel egy dinamikus fejlődést lehetővé tevő társasági forma jönne létre – így kevesebb bürokratikus akadállyal kellene szembenéznie a létesítménynek a hétköznapokban is. Az újonnan létrehozott részvénytársaságra vonatkozó szabályok miatt pedig talán az új intézményvezető megtalálása is egyszerűbb lenne.
A főpolgármester-helyettes kérdéseinkre adott válaszai alapján azért döntöttek az átalakítás mellett, mert így az intézmény is hozzátehetne a közvagyonhoz.
Tavaly szeptember óta folyamatosan kerestük a megoldást, hogy mikor érdemes kiírni a főigazgatói pályázatot, mindenkit megkerestünk, aki szóba jöhetett, de a végén azzal találtuk szemben magunkat, hogy a főigazgató-jelöltek közül a jelenlegi rendelet alapján csak egyetlen aspiráns tudott állva maradni. Ekkor született meg az elhatározás, hogy bármilyen feszes munkatempót is követel az átalakítási folyamat, belevágunk
– írta a városvezető vélhetően arra utalva, hogy egy önkormányzati tulajdonú zrt. élére kevesebb megkötéssel lehet új vezetőt választani, mint egy költségvetési szerv élére.
„Általában az a tapasztalat, hogy a nonprofit gazdasági társaságként való működés rugalmasabb gazdálkodást tesz lehetővé a költségvetési szervként való működéshez képest” – reagált Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője azt firtató kérdésünkre, mennyire gyorsíthatja meg az átalakítás a döntéshozatalt az intézmény életét érintő konkrét ügyekben. Azt is elárulta, hogy egy esetleges gazdasági társasággá való átalakulás után az intézmény személyzete nem közalkalmazottként folytatná a munkát, hanem a gazdasági társaságokként működő állatkertekben már bevált formában.
A mostani pályázaton a hét jelölt közül csupán egyetlen olyan akadt, akinek a pályázata minden feltételnek megfelelt – vagyis rendelkezett intézményvezetői szakvégzettséggel és/vagy kulturális intézményben betöltött vezető pozícióval –, de az első rostán egyedüliként túljutó, meg nem nevezett szakember pályázatát sem fogadták el azért, mert nem találták elég meggyőzőnek az intézmény jövőjével kapcsolatos terveit.
Reményeink szerint a zrt.-vé alakulás legfeljebb 12 hónapot emészt föl, nem látjuk annak lehetőségét, hogy ennyi idő alatt megváltozzon a lehetséges, szóba jöhető jelöltek személyi összetétele vagy a jogszabályi környezet a végzettséget/szakmai tapasztalatot illetően, emiatt már nem tervezünk újabb pályázatot kiírni
– értékelte a helyzetet Bősz Anett.
Az állatkert vezetői már régóta szeretnék
Természetesen a mostani tervek nem arról szólnak, hogy magánkézbe kerül a Fővárosi Állat- és Növénykert, hanem arról, hogy Budapest létrehoz egy céget, melynek az egyedüli részvényese a főváros lesz. Vagyis Budapest védőhálója továbbra is ott lesz az állatkert mögött – így az intézmény első évtizedeinek problémáitól sem kell tartani.
A többi magyarországi állatkert is önkormányzati fenntartású gazdasági társaságként működik, vagyis – Bősz Anettet idézve – „a Fővárosi Állat- és Növénykert az utolsó költségvetési intézmény, amely kilóg a sorból”. Az átalakításhoz azonban nemcsak a többi hazai állatkert példája nyújt elméleti és gyakorlati alapot a városvezetés számára, hanem a Vásárcsarnok gazdasági társaságként való működtetésekor szerzett tudás is. Azonban jelenleg még csak az előzetes vizsgálatok zajlanak.
Hogy az intézmény gazdasági társasággá való átalakítása mennyire nem ördögtől való, az is jól mutatja, hogy a rendszerváltás óta már többször is felmerült az ötlet. Hanga Zoltán szerint először akkor, amikor az 1997. évi, CLVI. számú, közhasznú szervezeteket szabályozó törvény lehetővé tette, hogy a közhasznú tevékenységet folytató, nem kormányzati fenntartású szervezetek – ideértve az önkormányzati fenntartásúakat is – közhasznú szervezetekké alakuljanak át.
A vidéki állatkertek többsége – melyek közül a két első, a debreceni és a veszprémi is 1958-ban nyitotta meg a kapuit – a rendszerváltás idején a Fővárosi Állat- és Növénykerthez hasonló formában működtek. „A törvény 1998. január elsején lépett hatályba, és ezt követően a vidéki állatkertek jó része át is alakult közhasznú társasággá.
– elevenítette fel a szóvivő, aki szerint az átalakítás ötletével az állatkert vezetősége már a törvény hatálybalépésének idején megkereste a Fővárosi Önkormányzatot. „Ez akkoriban éveken át téma volt, de végül maradtunk költségvetési szerv.”
A gazdasági társaságokról szóló, 2006. évi IV. törvény a közhasznú társaságok jogi környezetét jelentősen megváltoztatta, így az ebben a formában működő állatkertek ekkoriban nonprofit korlátolt felelősségű társaságokká alakultak, és azóta is ebben a formában működnek. Ettől kezdve természetesen a Fővárosi Állat- és Növénykert törekvése is megváltozott, és immár nonprofit gazdasági társasággá való átalakulásról volt szó, de végül erre sem került sor – derül ki Hanga Zoltán írásbeli kérdéseinkre küldött válaszaiból.
Hanga szerint az utolsó jelentősebb esemény ebben a tekintetben az volt, amikor a fővárosi közgyűlés 2020. szeptember 30-án egy határozattal úgy döntött, szükségesnek tartja megvizsgálni a Fővárosi Állat- és Növénykert gazdasági társasági formában való működésének lehetőségét. Vagyis a szóvivővel és a főpolgármester-helyettessel folytatott levelezésünkből is arra következtethetünk, hogy az átalakítás folyamata még az elején jár.
A világ legrégibb állatkertje is hasonló formában működik
Ugyanakkor jó előjelnek tekinthető, hogy a világ legrégebbi állatkertjét, a Mária Terézia férje, I. Ferenc német-római császár által még 1752-ben megalapított bécsi állatkertet pont egy ilyen manőver mentette meg a csődtől. A világ legöregebb, ma is létező állatkertje, a Schönbrunni Állatkert eredetileg a császár magángyűjteményeként működött, és csak a kiváltságosok látogathatták egészen 1780-ig, amikor a nagyközönség számára is megnyitották.
A Habsburg-birodalom bukása után az intézmény fenntartása továbbra is az osztrák állam feladata maradt, azonban az 1980-as években a schönbrunni kastély területén található állatkert a csőd szélére került. Míg jelenleg a világ egyik legmodernebb állatkertjének számít a bécsi létesítmény, abban az időszakban olyan szegényes körülmények uralkodtak a kerítésein belül, hogy az állatkert elköltöztetése is felmerült.
1992-ben aztán az állatkert fenntartója, az osztrák állam létrehozta a Schönbrunner Tiergarten-Ges.m.b.H. nevű, állami tulajdonú kft.-t, amely azóta is sikeresen üzemelteti az intézményt. A bécsi állatkert 1996-ban átadta új elefántházát, ahol azóta nemzetközi elefántmenedzsment akadémiát is működtetnek. Illetve a schönbrunni kastély többi részével együtt még ugyanebben az évben az UNESCO világörökségi listájára is felkerült.
Az 1980-as években majdnem bezárásra ítélt Schönbrunni Állatkert az átalakítás óta Bécs egyik legnépszerűbb turistalátványosságának számít, az állatkertnek is otthont adó kastély az elmúlt harminc évben közel 90 millió látogatót vonzott összesen, az állatkertet pedig tavaly – zsinórban hatodjára – választották meg a legjobb A-kategóriás – azaz évente több mint egymillió látogatót vonzó – állatkertjének.
Bár a bécsi állatkert példája bizakodásra adhat okot a Fővárosi Állat- és Növénykert jövőjét illetően, az intézmény területén félkészen és üresen árválkodó Biodóm ügyét nem oldaná meg az átalakítás, ahhoz ugyanis a kormány és a főváros közötti megállapodásra, valamint újabb források bevonására lenne szükség.
