Interjút adott a Magyar Nemzetnek Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, aki többek között a tanárképzés átalakításának terveiről is beszélt. A Népszava arról írt korábban, hogy 2022 szeptemberétől a pedagógushallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek, megalapozva az iskolai oktatás kormány által helyesnek vélt irányvonalát. A bírálatok szerint ez azt jelentenék, hogy olyan tanárok kerülnének ki az egyetemekről, akik nem tudnak többet a leadandó anyagnál.
Hajnal szerint ez nincs így:
Az új követelményrendszer értelemszerűen igazodik a Nemzeti alaptantervhez, de természetesen az emelt szintű érettségi anyagán is jelentősen túlmutató szaktárgyi ismeretet biztosít. Ezen felül az adott felsőoktatási intézmény a szabadon választható kurzusok kínálatával a saját profiljához illeszkedően további ismereteket taníthat a leendő pedagógusoknak.
A központ elnöke hozzátette, hogy a fő cél a gyakorlatiasabb képzés, ezért a jövőben már az első évtől kezdve minden tanévben kint lesznek különféle típusú és profilú iskolában a hallgatók.
Szerintem nagyon pozitív változást fog hozni az, hogy a hallgatók a képzés idején folyamatosan találkoznak és foglalkoznak a gyerekekkel, és sokkal hangsúlyosabbá válik az infokommunikációs felkészítésük is. Bízom benne, hogy a változtatások nyomán a pedagógusképzés érdekesebb, vonzóbb lesz.
Az egy hónap múlva kezdődő tanévvel kapcsolatban Hajnal reméli, hogy a járvány lecsengésével végre visszaáll a rend és jelenléti oktatással lehet majd kezdeni. Elmondása szerint a pedagógusok nagy számban megkapták a vakcinát és várhatóan a tanulók közül is sokan be lesznek oltva. Állítása szerint nem érzékeltek olyat, hogy a járvány miatt bárki is elhagyta volna a pályát.
Ami az ellenzéki sajtóban előszeretettel emlegetett tanárhiányt illeti, hadd mondjak egy beszédes példát: hiába írják le az üres álláshelyekre hivatkozva, hogy szerintük kétezernél is több helyen hiányzik a kémiatanár, ez az adat nem fedi a valóságot, mivel egyszerűen nem kell minden iskolába külön kémiatanár. Különösen az alacsony diáklétszámú intézmények esetében igaz ez, ahol évfolyamonként egy-egy osztály van csak, és így négy-öt iskola tudja párhuzamosan megadni egyetlen kémiatanárnak a teljes álláshoz szükséges óraszámot. Ilyen esetekben tehát az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a szakos ellátottságot, akkor is, ha esetleg az adott kisebb iskolában nincs saját állományban egy-egy szaktanár.
Hajnal Gabriella beszélt arról is, hogy összességében sem a bukások, sem az évismétlők száma nem volt magasabb, mint két évvel ezelőtt. „Személy szerint nem gondolom, hogy különösebb tragédiaként kellene felfogni, ha valakinek ebben a kivételes helyzetben évet kell ismételnie”, tette hozzá, mert ha egy kisiskolás évekig tolja maga előtt a hiányosságokat, az rosszabb, mintha egyszer évet kell ismételnie.
Kár lenne tagadni, hogy vannak olyan esetek, ahol a digitális oktatás nem tudott elég sikeresen működni, annak ellenére sem, hogy az iskola mindent megtett ezért. Sajnos van, ahol a tanulók otthoni háttere, szociális környezete olyan, hogy se internet, se áram nincs a lakásban, vagyis ha adna is ki eszközt az iskola, akkor sem tudná használni a diák. Szerencsére ilyen példa sokkal kevesebb volt az idén, mint a korábbi tanévben. A pedagógusok pedig igyekeztek őket is elérni, kiküldeni nekik a feladatot, de ennek a fajta távoktatásnak a hatékonysága persze nem azonos az online órákéval.
Mint mondta, az elmúlt években mintegy 150 ezer informatikai eszközt szállítottak ki a tankerületi iskolákba, idén télen több tízezres nagyságrendben osztottak ki laptopokat, asztali számítógépeket és tableteket, de beszerzés alatt állnak projektorok, drónok és humanoid robotok is, amelyeket első sorban a hátrányos helyzetű térségekbe szánnak.
