Látogatóközpont, kilátó és borteraszok is épülnek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által biztosított egyedi támogatásból a Balatonboglártól délre, 3 kilométerre található Szőlőskislakon. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a terület a Légli testvérek birodalma.
- Légli Géza, az ország egyik meghatározó borásza közel 20 hektáron gazdálkodik itt, és van három kiadó apartmanja is. Így ír a környékről: „Valamikor lakott település volt, ahol az egykori több száz házból már csak pár áll, kissé megrogyva várva sorsuk jobbra fordulását.”
- Légli Ottó a Borászok borásza díj és az Év Bortermelője díj korábbi nyertese. Elnöke a Szőlőskislaki Részönkormányzatnak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, tagja a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumának, a Fidesz-KDNP boglári önkormányzati képviselője.
- A harmadik testvér, Légli Attila keramikus, a szőlőskislaki Légli Kerámia Manufaktúra alapítója.
Habár az MTÜ oldalán nyoma sincs az állami támogatásnak, Mészáros Miklós, Balatonboglár fideszes polgármestere bejelentette a Facebookon, hogy az állami turisztikai ügynökség közel 800 millió forintos hozzájárulásával turisztikai attrakció épül a János-hegyen. Nem sokkal később egy videóban is beszélt a tervekről:
Balatonboglár hátországában, Kislakon egy igazi szőlőhegy lesz bemutatva, úgy, hogy megmarad a táj érintetlensége, a turisták mégis látogathatják.
A tájékoztatóból kiderült az is, hogy a támogatásból utakat építenek, villamosítanak, valamint egy látogatóközpontot is felhúznak, a konzorciumi partnerek segítségével pedig borteraszokat nyitnak. Egy tavaly év végi polgármesteri határozatból tudható, hogy
- A Jankovich Major Kft. és a LÉGLI Szőlő- és Bortermelő Kft. Légli Ottó érdekeltsége,
- a Kislaki Bormanufaktúra Szőlő és Bortermelő Kft.-nek Légli Géza az ügyvezetője,
- a Légli Kerámiagyártó és Forgalmazó Kft. pedig Légli Géza és Légli Attila vállalkozása.
Az első tervek alapján a Jankovich Major Kft. helyett a Konyári Pince lett volna az egyik konzorciumi tag. A határozatban azonban az olvasható, hogy a Dél-Balaton másik ismert borászata „végül konzorciumi partnerként nem vesz részt a projektben”. Konyári Dániel arra a kérdésünkre, hogy miért szállt ki, csak annyit mondott, hogy nekik nem ez a rész a fő területük.
Az önkormányzat által készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányban egyébként többször hivatkoztak „a két húzónév összefogására”, azaz a Légli és a Konyári brand „vonzerejére”.
A projekt célját így határozták meg az önkormányzati tanulmányban: „egy borturisztikai élményösvény kialakítása a balatonboglári János-hegyen, egységes arculattal rendelkező borteraszok, kóstolóterek, kerékpáros állomás és szervízpont kialakításával, rendezvények megtartásához megfelelő infrastrukturális háttér létrehozásával”. A beruházás fontosságát a többi között azzal indokolták, hogy „a borvidék és a (…) terület jelenleg alulteljesít”.
A több mint száz oldalas tanulmányban írnak az ország egyik legismertebb borászati cégéről, a balatonboglári BB-ről is, de nem tüntetik fel túl jó színben, mondván, annak köszönhetően „a borvidék megítélése meglehetősen vegyes, a minőségi borfogyasztóban rossz asszociációkat kelt, ami a borvidékre is rányomja/rányomta a bélyegét.” Ugyanakkor ma már nemcsak a BB-vel azonosítják a borvidéket, hanem többek között Légliék pincészetével.
A tervek szerint négy borteraszt alakítottak volna ki, kettő Konyári Dániel, egy-egy pedig Légli Ottó és Légli Géza tulajdona lett volna. Miután Konyári kiszállt, érdeklődtünk a polgármesternél, hogy mit jelent ez a változás a projektre nézve. Mészáros Miklós cikkünk megjelenésééig nem válaszolt a kérdéseinkre, ám Légli Ottóval a Kossuth Rádió május 19-ei Hajnaltáj című műsorában beszéltek a 2023-ra megvalósuló tervekről, bár azt nem említették, hogy azok megvalósítására a pénz az MTÜ-től érkezik.
Légli Ottó arról beszélt, hogy a beruházás több fontos célt szolgál, például hogy a gazdák „egyáltalán meg tudják közelíteni a munkahelyüket, konkrétan a szőlőjüket”. Kiderült az is, hogy „pormentes út” épül, valamint hogy „körülbelül 30 ingatlan élt az áramigénylés lehetőségével”. Forrásunk szerint egyébként az ingatlanok jelentős része Légliék tulajdona.
Jóval többen indultunk, eredetileg 15 gazda gondolkozott ezen, de végül is öt állomás lesz, alapvetően a szőlőhegyre alapozva, a borkultúrára, a helyi értékekre
– összegzett Légli.
2020 elején birtokunkba került egy dokumentum, amelyből kiderült, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több száz millió forintos támogatásokat. Ebben szerepelt a „János-hegy turisztikai attraktivitásának fejlesztése” is, amire 745 millió forintot kért a balatonboglári önkormányzat. A polgármester közelmúltbeli bejegyzéséből derült ki, hogy az MTÜ megítélte a támogatást a városnak, noha ennek az ügynökség alá tartozó Kisfaludy-program oldalán nincs nyoma. Ott továbbra is csak a 2020-ban lezárt pályázatok láthatók.
A fideszes vezetésű Balatonboglár egyébként már több mint egymilliárd forint egyedi támogatásban részesült, miután korábban
- 383 milliót forintot nyert a Várdombi Magasösvény fejlesztésére, amit egyelőre meg sem építhetnek, mert a bíróság kimondta, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni.
- A Gömbkilátó környezetének fejlesztésére 81 millió forint egyedi támogatást kaptak, de Csiszár Szilárd helyi vállalkozó, a Gömbkilátó üzemeltetője a saját cégével is pályázott magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot a turisztikai ügynökségtől.
Guller Zoltán vezérigazgató állítása szerint szakmai szempontok alapján döntenek az egyedi támogatási kérelmekről, ellenzéki városoknak mégsem jutott a több milliárdos keretből, miközben kormányközeli emberek tömegével kapnak ad hoc segítséget. Guller korábban arról beszélt, hogy a beérkező igényekről egy szakmai grémium dönt, de az MTÜ még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására sem adta ki ennek névsorát a 24.hu-nak, így a bíróságon próbáljuk megtudni, ki vagy kik döntenek az állami milliárdok sorsáról.
