A bizonytalanságot övező stressz és a tájékoztatás hiányában kialakuló düh szinte mindenkiben megjelent, tanároknál és diákoknál is. Emiatt sokszor alaptalanul is negatívan állunk hozzá az érettségihez
– mondja Noémi, az egyik budapesti középiskola végzős diákja, aki nemrég létrehozott egy Facebook-csoportot, amelyben a végzősök megoszthatják egymással az érettségihez szükséges anyagokat. A csoportnak immár több mint 30 ezer tagja van.
Nem csoda, hogy az érettségi előtt álló diákok ezrei igyekeznek egymásnak segíteni, hiszen nem elég, hogy a koronavírus-járvány miatt az utolsó félévükben egy csapásra kellett átállniuk egy teljesen ismeretlen felkészülési formára a digitális tanrend bevezetése miatt, az utóbbi hetekben a közelgő vizsga lebonyolítása körül is gyűlnek a kérdőjelek.
Az érettségi időszak az eredeti terv szerint május 4-én hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal indulna, majd az írásbeli forduló május 25-én az olasz nyelvvel zárulna. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 4-11. között, míg a középszintű szóbeliket június 15-tól 26-ig tartanák az iskolák.
Több forgatókönyv is készül, ezek közül dönteni és a megfelelő ütemezést kiválasztani elsősorban a járványügyi helyzet alapján lehetséges – közölte Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár a múlt héten. Megjegyezte, hogy „járványügyi kérdésekben nem látnak előre egy hónapot”, ezért türelmet kérnek. Ehhez képest a fideszes Vinnai Győző mintha többet tudna, legalábbis az Eduline kiszúrta, hogy a szabolcsi fideszes képviselő Facebook-oldalán azt írta: nem marad el az idei érettségi. Ígérete szerint hamarosan részletekkel is szolgál.
Az MSZP eközben azt javasolta, hogy a járvány miatt ne a hagyományos módon bonyolítsák le az érettségit: vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli vizsga legyen. Hiller István volt oktatási miniszter azt is felvetette, hogy vizsgák helyett az utolsó két év évvégi eredmények és az egyénre szabott tanári értékelés összesítésével adjanak érettségi osztályzatokat, de csak akkor, ha a járvány terjedése drámai méretet ölt, így a kiscsoportos találkozás is lehetetlenné válik.
Mivel az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kell, hangoztatta ugyanakkor Maruzsa, de a lapunknak nyilatkozó végzősök mondataiból érezhető, hogy ez nem könnyű. Noha az államtitkár azt ígérte, még húsvét előtt ismertetni fogják a terveket, továbbra is bizonytalanság övezi az érettségi lebonyolítását.
Egymás között leginkább a szánalmas, a röhejes és az elszomorító jelzőket szoktuk használni a tájékoztatással kapcsolatban. Szerencsére szuper tanáraink vannak, akikkel rendszeresen tudunk bármiről beszélgetni, és válaszolnak a kérdéseinkre – már amire tudnak, hiszen ők sincsenek teljes körűen ellátva információval
– jegyzi meg Noémi.
Sok diák szerint jobb lenne minél hamarabb túlesni a vizsgákon, fő érvként általában az egyetemi felvételik szokott időben történő megtartását említik. A halasztást támogatók azt vallják, hogy a járványhelyzet miatt több időt érdemelnek a felkészülésre, hogy ugyanazt az eredményt tudják produkálni.
A problémák természetesen minden tantárgynál másként jelentkeznek: „esszéket nem tudunk magunknak olyan jól kijavítani, a reál területeken nehezebb egyedül feldolgozni az anyagot, nyelvet pedig sokan nem tudunk így beszédben gyakorolni, és ezek még nem a gyakorlati tantárgyak”, mondja Noémi, aki magára is dühös, amiért nem hozta minden évben azt a színvonalat, amit az érettségin vár magától.
Nagyon változó, mit gondolnak a diákok, én próbálom nem elpazarolni az időmet, úgy készülök, mintha a rendes időben megtartanák az érettségit
– mondja a szintén Budapesten tanuló Kinga. Megjegyezte, korántsem ez az általános hozzáállás, hiszen vannak olyan évfolyamtársai, akik az online oktatásra átállás óta lényegében semmit nem csinálnak, még a kapcsolatot sem veszik fel a tanáraikkal.
Szerinte sokan csak most, az utolsó utáni pillanatokban ébrednek rá, hogy meg kellene oldaniuk érettségi feladatsorokat, mivel eddig egyet sem töltöttek ki.
A mi érdekünk, hogy tanuljunk rendszeresen most, szóval talán mi, végzősök jobban összeszedjük magukat.
Az érettségi előtt álló diák azt mondja, van, ami ösztönzi, igyekszik türelmes maradni, egyúttal kíváncsian várja, végül hogyan teheti majd le a vizsgákat. Csak attól fél, ha netán augusztusra tolódnának a vizsgák, akkor egyelőre nem tudja elképzelni, miként tarthatnának szünetet, hogy ne őrüljenek bele az egy éven át tartó folyamatos tanulásba.
Néhányakban felmerült, hogy csak a felvételinél számító tárgyakból kellene vizsgázni, hiszen a jelentkezési lapokat már úgyis benyújtották a végzős diákok. Noémi is ezt a módszert pártolná, mert így a töredékére csökkenne az egyes tárgyakból érettségizők száma, a vizsgák biztonságosan megtarthatók lehetnének, és ők is fókuszáltabban tudnának készülni azokból a tárgyakból, amelyeket egyébként is tanulni szeretnének.
Nagyon kevés diákra jellemző, hogy megtanult volna a kiküldött anyagokból egyedül készülni
– jegyzi meg. A tanárok mindeközben szeretnének még minden tudást átadni a fennmaradó néhány hétben, abban az ütemben, ahogyan ők megtervezték, de az új körülmények ezt sokszor nem teszik lehetővé. „Nem tudok rájuk haragudni emiatt, mert azt látom, hogy a legjobbat akarják, és nekik is idegen a helyzet, miközben ez is rengeteget javult az elmúlt hetekben” – mondja Noémi.
Nincs egyedül ezzel a véleményével, Mirkó, egy budai gimnázium érettségi előtt álló diákja is hangsúlyozza, hogy a tanároknak sem könnyű, akik az online munkarend miatt szintén otthonról tanítanak – sok esetben saját gyerekeik és a családi mindennapok menedzselése mellett. Azonban mint mondja:
A tény, hogy egy hónappal a szokásos időpont előtt még egy ködbe burkolózott misztériumként beszélhetünk csak a mindent eldöntő eseményről, ránk diákokra további nyomást, stresszt gyakorol.
Szerinte kijelenthető, hogy ha még minden ugyanolyan hatásfokkal is működne, mint korábban, akkor is jelentős hátránnyal küzdenek azok, akiknek az önálló munka nehezebben megy. A személyes kontaktus korlátozása miatt az önálló feladatelvégzés sokkal fontosabbá vált.
A tanárainknak egy-két hét alatt olyan programok napi rendszerességű használatát kellett megtanulniuk, amiket sosem láttak azelőtt. Hirtelen száznyolcvan fokos fordulatot vett minden eddig jól bevált praktika, és a célegyenes előtt pár méterrel az új rendszer kitanulásával, nem a hatékony használatával kell foglalkoznunk
– teszi hozzá.
Sok olyan feladat van, amit meg tudnak oldani egy okostelefon segítségével, de előfordul, hogy szükség lenne számítógépre is kell, mondja Noémi. Tisztában van vele, hogy egy budapesti középiskola tanulójaként jó helyzetben van, de beszélt olyanokkal, akiknek osztozniuk kell a számítógépen a testvéreikkel és a szüleikkel is. Így az iskolát korábban megkérték, ne tartsanak élő órákat, mert nem tudna mindenki mindig jelen lenni.
A diáklány úgy látja, a pedagógusoknak is nehéz megbirkózni a bezártsággal és a bizonytalansággal, sokukat mindez emberileg is megviseli. E mellett a tanárok is aggódnak a diákok miatt, sokaktól hallotta, hogy nehezebb így nekik, és nem tudnak úgy figyelni a fiatalokra, mint eddig, de a legtöbben minden tőlük telhetőt megtesznek.
Még sok harmincas-negyvenes tanárnak is nehéz hirtelen ennyi digitális felületen jelen lenni, megtanulni teljesen új dolgokat. Az évek alatt kidolgozott anyagaikat digitalizálni kell hirtelen néhány nap alatt, ez hatalmas munka.
Nagyon stresszes nekik, hogy fel tudjanak készíteni az érettségire, amennyire csak tudnak, így ez lehet az oka, hogy talán még többet várnak tőlünk az utolsó hetekben. Azt hiszem, meg kell értenünk, hogy bármilyen nehéz is, már nagyobb felelősséggel vagyunk magunkért mi, diákok
– véli Noémi.
Hasonlóan gondolkodik Mirkó is. Szerinte a járvány ugyan fejlődésre kényszerítette az online oktatást, ám rávilágított arra is, mekkora szükség van sok esetben a hagyományos tantermi órákra. Ennek fényében nem tartja igazságosnak az érettségi szokásos módon való megszervezését, hiszen „egy nem mindennapi helyzetben nem mindennapian kell cselekednünk”. Hozzáteszi:
Akárhogy is lesz, bármilyen döntés is szülessen, jó lenne időben értesíteni az érintetteket, mert felkészülni csak olyasmire lehet, amiről tudunk.
E mellett az érettségi vizsgák csak egy szeletét teszik ki a középiskolai utolsó tanévnek, a végzős diákok a járványügyi veszélyhelyzet miatt számos olyan emlék megszerzésének lehetőségéből kimaradnak, ami az eddigi évfolyamoknak természetes volt.
Nekem azt hiszem ez a legfájóbb pont, elszomorít, hogy nem kapjuk meg így a ceremoniális elbúcsúzást a társainktól, a tanárainktól és az iskolától
– jelenti ki Noémi, aki a végzős ballagási beszédet mondta volna iskolájában. Mint mondja: felkészült, hogy egyféle gyász lesz benne, de ettől, hogy ilyen hirtelen zártak be az iskolák, még jobban megviseli, mint amire számított. Sokaktól hallotta, majd magán is tapasztalta, mennyire nehéz, hogy néhány hete nyugodtan mentek haza pénteken, majd hétfőn már nem mehettek be az iskolába.
Anélkül töltöttük az utolsó napunkat a közoktatásban, hogy tudtuk volna.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
