Közélet vélemény

A legolcsóbb szavazatok – Gondolatok a koronavírus idején

Mire jó a fizetési moratórium, de főleg miért rossz? Az adatvédelmi biztos esete a járványról szóló közérdekű adatokkal. A szegényrétegek és a koronavírus. Írások az eheti Élet és Irodalomban.

Bokros Lajos: Reccsen a koponya

A fizetési moratórium gazdaságilag káros és szociálisan igazságtalan intézkedés. Láttuk, hogy ilyen az önkényuralom gazdaságpolitikája. Ez részben saját primitív ideológiájából fakad, aminek a kormány maga is foglya.

Mi ez?

Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban.

Már online is: www.es.hu/elofizetes

De hát sajnos van olyan, hogy egy kormány észszerűtlen gazdaságpolitikát folytat. Nem magyar sors, de nem is kiváltság. Megdöbbentő viszont, hogy az ellenzék egy emberként üdvözölte a kormányfő által meghirdetett fizetési moratóriumot. Nem veszi észre, hogy ez az intézkedés elsősorban az oligarchia érdekét szolgálja, viszont a gazdasági visszaesést, a jövedelmek hiányát nem képes ellensúlyozni. Ez azt bizonyítja, hogy teljesen kiürült az ellenzéki pártok szakértői holdudvara. A nép szükségletei iránti érzékenységét hangoztató baloldal nem látja, ahogy belezuhan a magát nemzetinek hazudó kormány őrülten populista csapdájába.

Nem kell szeretni a bankokat; érteni kell szerepüket a kapitalista piacgazdaság finom és érzékeny intézményrendszerében. Nem kell támogatni őket, de nincs értelme kárt okozni nekik. Hiszen a bankrendszer csupán pénzügyi közvetítő. Ha kárt okozunk nekik, akkor végső soron magunk alatt vágjuk a fát.

Ne csodálkozzunk, ha reped a koponya, amikor fejjel nekiugrunk a falnak. Az igazi baj azonban az, ami a repedésen át láthatóvá válik: üres a koponya.

Kerekes Zsuzsa: Információs vészhelyzet

Jóllehet a járványról szóló hírek már januárban megjelentek, nyilvánvaló, hogy a magyar kormány nem tett meg minden tőle telhetőt a felkészüléshez. Ráadásul úgy látszik, Orbánt bosszantotta, hogy a koronavírus mind jobban háttérbe szorít minden más általuk kreált „közéleti” témát, és félő, hogy kútba esik az újabb, a cigányság, a bíróságok, az ügyvédek ellen előkészített uszító kampánya. A propaganda áthangszerelésével volt elfoglalva, mintsem, hogy a járványra való felkészülésen gondolkodjon, s főleg tegyen ez ügyben bármit is. Hazudni, maszatolni tehát azért kell, hogy mindez minél kevesebb ember számára váljon nyilvánvalóvá, hogy ne derüljön ki: nincs elég egészségügyi felszerelés, teszt, lélegeztetőgép.

És a törvénysértéshez segítőtársa is akadt. A járványügyi adatokkal kapcsolatos, napokon át tartó ködösítés nyomán az újságírók végre kérdőre vonták Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét:

megszólalna-e végre, amikor a kormányzat nem hajlandó a fertőzésekkel kapcsolatos adatokat területi, életkori, nemi stb. bontásban kiadni.

És miközben számos ország példásan – kérés nélkül is – közzéteszi a folyamatosan frissített adatokat, a legsúlyosabban érintett európai ország: Olaszország miniszterelnöke a sokféle korlátozás közepette a pontos és hiteles tájékoztatás fontosságát emeli ki, a WHO a széles körű tájékoztatásra hívja fel a kormányokat, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége állásfoglalásban követeli a tisztességes tájékoztatást – Magyarországon a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása felett őrködő hatóság feje további muníciót ad Orbánnak a törvénysértés folytatásához.

Ladányi János: A legolcsóbb szavazatok – Gondolatok a koronavírus idején

[…] mi van akkor, ha – mint most, a koronavírus járvány következtében – már az élethez való esély joga is kérdésessé válik? Igen valószínű, hogy a járvány és a minden bizonnyal bekövetkező drasztikus gazdásági és szociális recesszió igen sok áldozata az amúgy is többszörösen hátrányos helyzetű, tartósan leszakadt társadalmi csoportokból fog kikerülni. Az idős, beteg emberek, a hajléktalanok, a cigány gettók rengeteg, betegség által is sújtott, legyengült szervezetű lakója pillanatokon belül szembe kerülhetnek a halál rémével. Sokkal nagyobb a vírusnak való kitettség, ha nincs megfelelő táplálék és gyógyszer.

A gettósodott kistérségek lakóinak már most sincs megtakarított pénze és elraktározott élelme. A félelem viszont egyre erősebb: mi lesz, ha nem léphetik át falujuk határát, ha nem mehetnek ki az utcára sem, ha a napszámból befolyó kicsiny jövedelem is elmarad? Eddig a kormány még semmilyen hathatós intézkedést sem tett a leghátrányosabb helyzetűek megmentéséért. A leginkább alkalmas eszköznek az alanyi jogú szociális juttatások emelését tartjuk. Emelkedjen duplájára az öregségi nyugdíj minimuma, a családi pótlék és a közmunka bére. Szűnjön meg viszont az a törekvés, hogy a járvány és a gazdasági-szociális visszaesés okozta fenyegetést egy újabb, sokkal veszélyesebb rém kövesse: a diktátorok és diktátorocskák hatalmának régen nem látott mértékű kiterjesztése.

Kozák Márton: Putyinnál is szabadabb

A WJP nem egy civil szervezet a sok közül, hanem szakterületének legjobbja. Jogállamiság-indexük (Rule of Law Index) minőségének megítélésében bátran hagyatkozzunk a leginkább hozzáértő szakemberre, Jakab Andrásra. A salzburgi egyetem professzora, az MTA Jogtudományi Intézetének korábbi igazgatója összevetette a Freedom House-nak, a Bertelsmann Stiftungnak, a Világbanknak és a World Justice Projectnek a jogállamiság mérésére kidolgozott és a nemzetközileg leginkább elfogadott indexeit. A jogtudós a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudományi folyóirata (Iustum Aequum Salutare) egy 2016-os számában megjelent terjedelmes és alapos dolgozatában a különböző szempontokat egybevetve arra jutott, hogy fogalmilag és módszertanilag is mind közül a WJP Rule of Law indexe tekinthető a legfejlettebbnek.

Miért? Egyrészt, mert a kutatás transzparens. Másrészt, mert az EU szokásos gyagya – a magyarok által elsőként a 2010-es médiatörvény ügyében megtapasztalt – vizsgálataival ellentétben nem a jogállamiság kritériumainak való formális megfelelést regisztrálja, nem a demokratikus jogrenddel komilfó jogszabályok meglétét listázza gépiesen, hanem az államgép működését de facto vizsgálja. Vagyis – nem kell a púder, nem kell a vaker – a tényleges gyakorlatra fókuszál.

Ezért nem következtet a legfőbb ügyész függetlenségére pusztán abból, hogy nincs a kormány alá rendelve, és a parlament választja kétharmaddal, hanem megnézi, hogy mi is a helyzet teszem azt Tiborcz István, Farkas Flórián, Simonka György vagy Boldog István ügyeinek ügyészségi kezelésével.

Kovács Zoltán: Hogyan hinnénk?

Könnyen összerakható egy korántsem teljes taxáció, kiknek mit mondott a miniszterelnök, aztán hogyan nem tartotta be!

Például a diákoknak: ingyenes lesz a felsőoktatás – nem lett. Pedagógusoknak: lesz pedagógusi pályamodell – nem lett. A szakszervezeteknek: szociális kérdéseket érintő törvények előtt kikéri a véleményüket – nem kérte. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak: csak átmenetileg veszi el a pénzüket – végleg elvette. A bankoknak: átmeneti lesz a banki különadó – végleges lett. Megszűnik a korrupció – mára Európa egyik legkorruptabb országa Magyarország. Magyarországnak semmi keresnivalója Keleten, mondta 2009-ben – ma máshol se hajlong, csak az oroszoknál és még keletebbre. A kormány megbízható partnere lesz az Európai Uniónak – nem lett megbízható partner, egyre inkább Európa szemete lesz a folytonos politikai kétszínűséggel. Csökkenti az állami kiadásokat – nem csökkentette, az elmúlt tíz év alatt többszörösére hízott az apparátus, a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok száma háromszorosa a korábbinak. Megszűnik a kivételezés, átlátható lesz a pályázati rendszer – nem lett átlátható, az agrárgazdálkodókat letakarították a földekről, a pályázatok egy részét titkosították.  Felzárkóztatják a leszakadt rétegeket – ilyen nem történt, ehelyett tovább szegényedtek.

Ha mindent felsorolnék, alsó pagina nélkül jelenne meg a lapszám. Vajon miért kellene egy ilyen kormánynak hinni, ki tehet arról, hogy mára ekkora bizalmi deficittel küzd?

Szponzorált tartalom

A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Két méterrel lejjebb süllyedt a Duna

Jelentősen csökkent a Duna hordalékmennyisége, a folyó rövidebb és keskenyebb lett, a medre lesüllyedt – a következmények ma már beavatkozást sürgetnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.