Ami gonosz, az csak külföldi lehet, persze, minden nemzetnek megvan a maga külföldije

Huszár Ágnes: Legyen távoktatás

2016. július 25-én az oktatáspolitika vezetői optimistán látták a közoktatás digitalizálásának kérdését. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, Palkovics László oktatásért felelős államtitkár és Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos társaságában bejelentette, hogy a nyár végén a kormány elé kerül az elkészült digitális oktatási stratégia (DOS), és szeptemberben hozzákezdenek a részletek kidolgozásához. A tájékoztató a büszkén mosolygó illetékesekkel ma is látható, hallható a kormány hivatalos oldalán.

Deutsch szerint a stratégia „minden elemében illeszkedik a köznevelési, szakképzési, a felnőttoktatási és a felnőttképzési szintet fejlesztő kormányzati elképzelésekhez”. A következő négy évben ennek keretében alakítják ki a fizikai infrastruktúrát, az intézmények eszközellátását, és hozzálátnak a pedagógusok digitális felkészítéséhez. A beígért infrastruktúrafejlesztés, eszközellátás, pedagógus-továbbképzés azonban háttérbe szorult.

Mindez a mai magyarországi közállapotok ismeretében nem meglepő, fáradt kézlegyintésen kívül más reagálást nem is érdemelne, ha nem tört volna ki hirtelen a koronavírus-járvány. A kormányzat azonnali intézkedésre kényszerült. A digitális közoktatás villámgyors bevezetése viszont élesen rávilágított a feltételek elégtelen voltára, s felveti a kérdést, mire is mentek el a milliárdok.

Gadó Gábor: Bizalmi viszony

A járványveszély kihirdetését követő napon érdekes vitáról tudósítottak a hírportálok. Előbb Lattmann Tamás nemzetközi jogász vonta kétségbe a 40/2020. (III.1.1.) Korm. rendelettel kihirdetett rendkívüli jogrend alkotmányos megalapozottságát (Lásd Városi Kurír, 2020.03.12.), majd erre reagálva Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója beszélt a Mandinerben arról, hogy „aki a kihirdetett veszélyhelyzet törvényességét jogi értelemben próbálja aláásni, az maga is veszélyt jelent a magyar társadalomra”. (Lásd Mandiner 2020. március 12.) Ez utóbbi kijelentés már-már fontosabb magánál a vita tárgyánál. Az „alapjogi szakember” ugyanis valójában azt állította, hogy a veszélyhelyzet törvényes elrendeléséhez elegendő, ha a kormány ilyen tartalmú döntést hoz. A döntés önmagát igazolja, mivel ezt követően az eljárás (vélt vagy valós) jogi hibáinak a számonkérése „súlyosan felelőtlen és társadalmilag veszélyes” magatartásnak minősül. Szánthó szerint: „(…) annak az erős sugalmazása, hogy az életbe lépő korlátozások esetlegesen nem jogszerűek, az emberekben zavart vagy nyugtalanságot kelthet”.

Mindeközben persze nehéz lenne tagadni, hogy a kormány, illetve a kormányfő mostani (időleges) „teljhatalmát” megalapozó, a második Orbán-kormány regnálása alatt elfogadott szabályozás meglehetősen slendriánra sikeredett.

Interjú: Mészáros hátszele külföldön hátrány – Laki Mihály emeritus kutatóval Fóti Tamás beszélgetett

Laki Mihály a Fidesz-közeli vállalatbirodalomról végzett kutatásait a közelmúltban hosszú tanulmányban összegezte. A NER gazdaság- és társadalompolitikájának két kulcseleme a kliensgazdaság kialakítása és olyan gazdasági szereplők helyzetbehozása, akik nagybefektetőként az orbáni célok elérését segíthetik. Mészáros Lőrinc vállalatbirodalma többszörös rejtély: átláthatatlanok a célok, a növekedés motivációi és a vállalatirányítás is különbözik a szokásostól. Bonyolítja a képet, hogy a Fidesz-közeli cégek gyakran kényszerülnek nem éppen haszonorientált lépésekre, amelyekkel politikai megbízást teljesítenek. A politikai hátszél kedvez a terjeszkedésnek, ugyanakkor a transzparencia hiánya akadályozza a külföldi tőzsdei megjelenést. A kliensgazdaságra pedig jó példa volt a dohány-kiskereskedelem átszabása.

Váncsa István: Kampó

Illegális migránsok hozták a koronavírust, ahogy erre kormányzó urunk a múlt hét elején rámutatott, de igazság szerint mi ezt sejtettük már jó ideje. Feljebbvalóinktól az elméleti alapképzést idejekorán meg­kaptuk, nemzetközi ügyekben tisztán látunk, gazdasági, kulturális, tu­dományos és azon belül epidemiológia kérdésekben úgyszintén. Trump azt mondta, hogy a Covid–19 „külföldi vírus”, ez ugyan hülyeség, mi azonban értjük őt. Susan Sontag bő harminc éve kimutatta, hogy

a ra­gály és az idegenség képzete között szoros kapcsolat áll fönn, egyéb­ként abszolút logikus módon, hiszen a gonosz csakis valami távoli, is­meretlen akármicsoda lehet, nem pedig falubeli, vagy pláne atyánkfia.

A tizenötödik században világszerte nagyot domborító szifilisz az ango­lok szerint francia himlő volt, a párizsiak szerint német betegség, a fi­renzeiek szerint nápolyi, a japánok szerint kínai. Az 1889–90-es influ­enzajárványt az angolok, franciák, németek és olaszok orosz influenzá­nak minősítették, az 1918-ast spanyolnak. Ez utóbbi valójában a kan­sasi Camp Funston kiképzőtáborból indult el világhódító útjára, de hát ilyenkor a tények a legkevésbé se számítanak.

Viszont a Covid–19 csakugyan kínai, más kérdés, hogy a terüle­tileg illetékes kommunisták szerint a vírusnak Kínához semmi köze nincs. Mi termé­szetesen nekik hiszünk, ők ugyanis hetven éve baráta­ink, bár volt tíz esztendő, amikor ez a barátság kissé fellazult. Spon­gyát reá. Most újra felnézünk rájuk, vagy legalábbis vezetőink felnéz­nek Kína vezetőire és olyanok szeretnének lenni, mint ők, csak at­tól tar­tanak, hogy Európa közepén ez ma még kissé furán venné ki ma­gát. Hogy holnap mi lesz, az majd holnap kiderül.

Kovács Zoltán: Kommunikációs verőember

A kormány csatasorba állíthatja persze kommunikációs verőlegényeit, de ha azt szeretné, hogy a vírusválság ma még nem is prognosztizálható időtartama alatt a lakosság a tájékoztató másnapján ne Kovács pimaszkodásaival, hanem elsősorban a megelőzéssel és a veszélyhelyzet kezelésével törődjön, akkor előbb-utóbb olyan embert kellene odarakni, aki a tájékoztatással foglalkozik, és nem saját magával.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy az országban egységes-e a vizsgálati protokoll, kétféle válasz adható: vagy igen, vagy nem. 

A miniszter vegyen példát Gál Kristófról, a törzs szóvivőjéről, vagy akár Müller Cecília tiszti főorvosról. Közelről láthatja őket, valami igazán ragadhatna rá.

Kovács Zoltán a magyar embereket veti meg, ha így tájékoztat

A kommunikációs államtitkár fellépésének egyetlen célja a kioktatás volt.

Ebben a helyzetben valóban mindenkinek önmérsékletre van szüksége, ennek egyik legfontosabb eleme a helyzet kezelésében alapvető szerepet betöltő kormányzat iránti bizalom. Jó volna, ha lenne ilyen, de ha volt is, megrendült a kormánynak a válság első heteiben produkált semmitmondó bejelentéseitől, később pedig az egymásnak ellentmondó intézkedései miatt. Az első időszakban ugyanis a kormányzat nem a vírus ellen összpontosította erőit, hanem főként a politikai ellenzékkel szemben.”