Orbán nélkül vitáznak a magyar helyzetről Brüsszelben

Sokan gondolják úgy, hogy a többi tagállam vonakodása miatt nincs előrelépés az Európai Tanácsban a Magyarországgal szemben zajló hetes cikkely szerinti eljárást illetően – tudósít a Euronews.

Judith Sargentini zöldpárti képviselő azt mondta: nem láttak sok cselekvést. Az osztrák elnökség nem tett sokat a tavalyi év második felében, és a román elnökség cselekvését is megkérdőjelezik. Szerinte a vita napirendre tűzésével szolidaritást vállalnak azokkal a magyarokkal, akik karácsony előtt és után az utcára vonultak, hogy megpróbálják jobbá tenni hazájukat.

Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár az Euractivnak azt mondta, a magyar kormány szerint a leköszönő Európai Parlamentnek már nem kellene döntéseket hozni bevándorlási és jogállami kérdésekben, mert „nem képviselik az uniós állampolgárok akaratát”. Az ilyen nehéz döntésekkel meg kell várni az új parlament megalakulását – jelentette ki.

Szerinte a „bevándorláspárti többség” a „jogállamiság-érvet” húzza elő Magyarország ellen, hogy nyomást gyakoroljon hazánk bevándorláspolitikájának megváltoztatására. Szerinte a „bevándorláspárti” országokban nem kérdőjelezik meg a jogállamiságot, de ahol nem akarnak bevándorlókat fogadni, „ott nincs jogállam”.

Varga elmondta: a magyar kormány reagált a szeptemberben elfogadott jelentésre, és elküldte álláspontját az Általános Ügyek Tanácsának. Közölte azt is: jogállamiság kérdésében hazánk „se nem jobb, se nem rosszabb más tagállamoknál”.

A Népszava azt írja: bár a kormány távol marad, az Európai Néppárt és a Fidesz nagy jelentőséget tulajdonít az eseménynek, olyannyira, hogy a tervek szerint nem Manfred Weber frakcióvezető, hanem a fideszes Deutsch Tamás lesz az EPP vezérszónoka a vitában. Deutschon kívül ugyanakkor az Orbánnal szemben kritikus EPP-képviselők, így Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke és Carlos Coelho portugál EP-képviselő is felszólalnak.

A vitához a Zöldek vezérszónokaként szól hozzá Judith Sargentini, a szocialista frakció véleményét Jozef Weidenholzer alelnök tolmácsolja. Deutschon kívül hat magyar EP-képviselő, a jobbikos Balczó Zoltán, a szocialista b, a Párbeszédhez tartozó Jávor Benedek, a jobbikosként az EP-be került Morvai Krisztina, a DK-s Niedermüller Péter és a fideszes Gál Kinga szólalhat fel.

Az Európai Bizottság nevében Frans Timmermans első alelnök szól hozzá a vitához.

A Magyarországról szóló szerdai vitát nem követi állásfoglalás elfogadása, mert az Európai Néppárt frakciója csak így járult hozzá annak megtartásához. A Népszava azt írja: a Néppárt nem akar nagy jelentőséget tulajdonítani az Orbán-rendszer újabb plenáris bírálatának, mert egyébként is folyik jogállamisági eljárás Magyarország ellen. A baloldali frakciók azonban nyomást akarnak gyakorolni a kormányok képviselőiből álló Európai Unió Tanácsára és a soros román uniós elnökségre, hogy végre hozzanak érdemi döntéseket.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) közleményt adott ki az ülés előtt, amelyben arra hívják fel a figyelmet: bár az EP tavaly szeptemberben elindította az uniós szerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen a jogállamiság sérelme miatt, azóta nem sok cselekvést láttak a tagállamok részéről. Ugyanakkor a jogállamiság és a demokrácia helyzete tovább romlott az elmúlt hónapokban Magyarországon, erre néhány példa:

• a CEU arra kényszerült, hogy Bécsbe költöztesse amerikai akkreditációjú képzéseit,
• konzultáció nélkül elfogadták a rabszolgatörvényt, amely 400 óra túlmunkát tesz lehetővé,
• elfogadták a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az igazságügyi miniszter politikai lekötelezettjeivel töltheti fel a politikailag érzékeny ügyekben döntő testületet,
• a kormánypárti médiumok tulajdonosainak többsége egyszerre úgy döntött, hogy felajánlják sajtótermékeiket a fideszes médiaalapítványnak.

Josef Widenholzer, az S&D alelnöke mindezek kapcsán közölte: a fejlemények azt mutatják, hogy Orbán Viktornak esze ágában nincs visszalépni. Az Európai Néppárt ernyője alatt boldogan folytatja autokratikus uralmának megerősítését minden lehetséges eszközzel. Ezzel együtt megveti és bomlasztja az Európai Uniót.

A szeptemberi vitán még fontosnak érezte Orbán Viktor, hogy jelen legyen, a kormánypropaganda ezt úgy tálalta, hogy a miniszterelnök személyesen védi meg Magyarországot a támadásoktól. A mostani vitát azonban a múlt héten már színjátéknak nevezte Szijjártó Péter külügyminiszter, ami szerinte az EP-választás kampányának része, és közölte, hogy a magyar kormány részéről senki nem vesz részt rajta.

Annak, hogy a magyar jogállamiság helyzetét hogyan értékelik az EU-ban, mégis komoly tétje lehet a kormány számára, két hete ugyanis megszavazták az EP-ben annak a mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében jogállamisági feltételekhez is kötnék a tagállamoknak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

Mint korábban megírtuk, a kormány kidolgozta a hivatalos álláspontot a távolmaradásról: eszerint az a mondás, hogy az Európai Unió tanácsában még nem volt hivatalos meghallgatás. Egy nemnyilvános anyagból azonban kiderül, hogy a kormány ezt nem is sürgeti, azt próbálják elérni, hogy csak az EP-választás után kerüljön sor a meghallgatásra. Orbán a jelenlegi uniós vezetés legitimitását folyamatosan igyekszik megkérdőjelezni, arra hivatkozva, hogy a májusi választáson szerinte háttérbe szorulnak majd a „bevándorláspárti” erők.