Belföld ep-választás
(L/R): Singapore's Prime Minister Lee Hsien Loong, Austria's Chancellor Sebastian Kurz, Thailand's Prime Minister Prayut Chan-O-Cha, Hungary's Prime minister Viktor Orban, Sultan of Brunei Haji Hassanal Bolkiah, Cambodia's Prime Minister Hun Sen, European Council President Donald Tusk, China's Premier Li Keqiang and other leaders pose for a family photograph during an ASEM summit at the European Council in Brussels on October 19, 2018. (Photo by EMMANUEL DUNAND / AFP)

Így kerülnék el Orbánék, hogy komoly következményei legyenek a demokrácia leépítésének

Az uniós tagállamok egy része azt szeretné, ha új mechanizmus alapján vizsgálnák az EU-s országokban a jogállam és a demokrácia állapotát. Nem titkoltan azért, hogy a későbbiekben ennek nyomán szankcionálhassanak is: például megvonhassák az uniós támogatásokat. Lapunk birtokába került két nem nyilvános kormányzati dokumentum, a jelentésből és az előterjesztésből az következik: a magyar kormány arra játszik, hogy ne legyen valódi jogállami kontroll.

Január 30-án újra a magyar jogállam és demokrácia helyzete lesz a téma az Európai Parlament plenáris ülésén, és a két általunk megszerzett nem nyilvános kormányzati dokumentum alapján ennek nagyon nem örülnek a magyar kormányban. Az anyagok arról szólnak, hogy milyen veszélyeket rejt magában a magyar kormányra nézve, hogy az unióban egyre több tagállam sürgeti egy új, jogállamiság-értékelő mechanizmus bevezetését.

A jogállamiságot érintő kritikákat zsákszámra begyűjtő Orbán-kormánynak ez azért nem tetszik, mert január közepén megszavazta az EP, hogy jogállami feltételekhez kötnék az uniós kifizetéseket.

Politikai nyomásgyakorlás?

Tavaly áprilisban megírtuk, hogy a készülő Sargentini-jelentés a 7-es cikkely élesítését javasolja, ami Magyarország EU-s szavazati jogának megvonásához is vezethet – bár erre nem sok esély van, hiszen a lengyelek megvétózzák a szankciókat. Viszont a jogállamiságot érintő kritikák ettől még léteznek:

Úgy hisszük, hogy a jelentésben említett tények és trendek együttesen azt mutatják, hogy Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat, illetve súlyosan megsértik az Európai Unió alapértékeit

– írták a jelentésben, hosszan taglalva az említett rendszerszintű fenyegetéseket, amelyeknél az uniós értékek sérülését vélték felfedezni Magyarországon.

Member of European Parliament Judith Sargentini (C) reacts after the vote on the situation in Hungary during a voting session at the European Parliament on September 12, 2018 in Strasbourg, eastern France. (Photo by FREDERICK FLORIN / AFP)
Judith Sargentini szeptember 12-én a jelentése megszavazása után – Fotó: Frederick Florin / AFP

2018. szeptember 12-én meg is szavazták a jelentést, tehát megindulhatott az eljárás a magyar kormány ellen. A kormány csalást és bosszút emlegetett, illetve az Európai Unió Bíróságánál keresettel élt, arra hivatkozva, hogy valójában nem volt meg a szükséges parlamenti többség a szavazásnál, és az EP a saját eljárási szabályát sértette meg.

A Miniszterelnökség által jegyzett dokumentumok egyike is azt a vonalat viszi tovább, hogy nincs semmiféle alapja a Sargentini-jelentésnek, azt kizárólag politikai okokból írták:

Az európai parlamenti választásokat felvezető kampány keretében a kormány hazai és külföldi kritikusai továbbra is folytatják a döntéshozók és a közvélemény dezinformálását a magyarországi helyzet kapcsán

– áll az egyik, Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség által jegyzett dokumentumban.

A szöveg Judith Sargentini zöldpárti képviselőnek tulajdonítja az újabb magyar vitanapot is, kiemelve a politikus egy mondatát, miszerint

a magyarországi helyzet napról napra romlik.

A vitanapról egyébként az EP elnökét és a pártcsaládok frakcióvezetőit tömörítő testület döntött. A politikusi nyilatkozatok alapján egybehangzóan azért, mert aggasztónak találták a túlóratörvény után kezdődő tüntetések kormányzati válasz nélkül hagyását.

A kormány elodázná a meghallgatást, de nehéz lesz

A kormány részéről senki nem vesz részt ezen a vitán. Európai parlamenti választási kampány van, meghagyjuk a színjátékot azoknak, akik ebben részt kívánnak venni

– reagált múlt héten Szijjártó Péter külügyminiszter a hírre. A kormányzati anyagokból kiderül, hogy ettől függetlenül élénk kíváncsisággal követik az eseményeket, és kidolgozták a hivatalos álláspontot is arra nézve, hogy miért nem vitáznak: azért, mert az Európai Unió Tanácsában formálisan még nem  hallgatták meg Magyarországot a Sargentini-jelentésről, hiába volt már háromszor napirenden „a magyar ügy”.

Hungarian Foreign Minister Peter Szijjarto looks on during a press conference with Austrian Vice Chancellor on November 7, 2018 in Vienna. (Photo by HELMUT FOHRINGER / APA / AFP) / Austria OUT
Szijjártó Péter. Fotó:  Helmut Fohringer / APA / AFP

Csakhogy az egyik nem nyilvános anyagból kiderül, hogy

a kormány nem is sürgeti a meghallgatást, és igyekszik elérni, hogy ez ne történjen meg 2019 júniusáig, azaz a májusi EP-választás utánig.

A kormánytagoknak javasolt kommunikáció szerint azért, mert „a 7. cikk szerinti eljárás köntösébe bújtatott nyomásgyakorlási próbálkozások” zajlanak, a dokumentum szerint az eljárás „egyértelműen politikailag motivált folyamatként lenne értékelhető”. Azaz a Fideszben úgy mérik fel, hogy komoly károkat okozna a pártnak a magyar jogállamiságról szóló vita érdemi folytatása az EP-választás előtt.

Az egyik dokumentumban viszont elárulják, hogy a párizsi magyar nagykövetség arról számolt be a kormánynak január 14-én, hogy

Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszter bukaresti látogatása során már nyomatékosította a román elnökség felé elképzeléseit, miszerint a magyar jogállami helyzettel kapcsolatos érdemi és formális meghallgatás mielőbb (lehetőség szerint február 21-ei ülésen) kezdődjön meg.

Azaz az uniós román elnökség egy erős tagállamtól kapott fontos jelzést, és a papírból kiderül, hogy más tagállamok is támogatják ebben a franciákat. Nem valószínű, hogy ilyen politikai környezetben képes lesz elérni a magyar kormány és a Brüsszelben dolgozó fideszesek, hogy ne gördüljön tovább a 7-es cikkely szerinti eljárás a májusi választásokig.

President of European Commission Jean-Claude Juncker (R) gestures as he welcomes French Minister of European Affairs Nathalie Loiseau before their bilateral meeting in January 8, 2019 at the EU headquarters. (Photo by JOHN THYS / AFP)
Nathalie Loiseau  és Jean-Claude Juncker Fotó: John Thys / AFP

Értékeljük inkább egymást

Ám a birtokunkba került másik előterjesztés tanúsága szerint más ügyek miatt is óvatos manőverezésre kényszerül a kormány. A taktikázástól azt várják, hogy a többi tagállam nem lép fel a konstruktívnak tűnő  Magyarország ellen, miközben valójában Orbánék arra játszanak, hogy kiherélik az unió új, jogállamiság-értékelő mechanizmusát:

Tekintettel számos tagállam eltökéltségére és további uniós intézmények alternatív javaslataira, megfontolandó Magyarország óvatos részvétele a szakértői szintű egyeztetéseken, mivel így biztosítható a hatékony információ-áramlás a javaslat részleteinek kidolgozásáról, illetve ekkor hazánk hitelesebben ignorálhatja az EP és a Bizottság alternatív javaslatait

– az eredeti szövegben az egész bekezdést vastaggal szedték, itt csak az egyértelmű stratégiai utasítást emeltük ki.

Az „időszakos jogállamisági felülvizsgálati mechanizmusnak” nevezett konstrukcióval a belga kormány állt elő tavaly júliusban, majd a németek és más tagállamok is beálltak mögé, egyelőre „elvi éllel üdvözölték, de a részletek hiányában még tartózkodóak”, fogalmaznak a dokumentumban.

A szöveg körmönfontan fogalmaz, de egyértelműen kiolvasható belőle, hogy a magyar kormány arra számít, hogy elkaszálnák egy ilyen vizsgálattal.

Erre utal, hogy a szöveg írói sokszor hivatkoznak a 7-es cikkely szerinti eljárásra, és „eddigi rossz tapasztalatokról” is gyakran írnak.

A dokumentumban részletes jogi érvrendszert dolgoztak ki arra, hogy mivel lehetne lassítani, akadályozni az új mechanizmus részleteinek kidolgozását, majd bevezetését. Ezek között szerepel az arra való hivatkozás, hogy ilyen mechanizmusok már működnek az EU-ban, ezért felesleges megkettőzni az eljárásokat.

A kormányzati előterjesztés szerint a legaggályosabb pont, hogy az országjelentések olyan szakértői véleményekre, adatokra is támaszkodnának, amelyeket különféle civilszervezetektől, NGO-któl gyűjtenének be. Már a Sargentini-jelentést is ezen az alapon kritizálta a magyar kormány: azt hangoztatták, hogy civil köntösben „Soros-szervezetek” támadják Magyarországot.

Ezért azt javasolják, hogy rotációs rendszerben a kormányok értékeljék egymást előre meghatározott kritériumrendszer és információforrások szerint. A dokumentumban  megjegyzik, hogy ezáltal el lehetne érni, hogy olyan témák is előkerüljenek, amelyek „más tagországoknak is kellően szenzitívek”.

Azaz ebben a rendszerben kölcsönösen félrenézhetnének a kormányok, és külső szakértők, intézmények nem kritizálnák őket.

Ami azért is jó lenne az EU alapértékeit rendszeresen áthágó politikusoknak, mert az új mechanizmust már úgy alakítanák ki, hogy akár szankciókat is vonhasson maga után a jogállami szabályok átlépése. A büntetések egyike lehetne például az EU-s források megvágása, ami a szavazati jog elvétele mellett a legfájóbb büntetés.

President of Poland Andrzej Duda and  Hungarian Prime Minister Viktor Orban  during their meeting at Presidential Palace in Warsaw, Poland on 14 May 2018 (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto)
Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök és Orbán Viktor halad egy nagy kézfogás felé Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto

Az ilyen tagállamok közötti dacszövetségek jól működhetnek, erre egy konkrét példát is felfed a kormány asztalára szánt dokumentum:

tavaly októberben a magyar külügyminiszter megegyezett a lengyel kollégájával, hogy a magyarok kiállnak a lengyelek mellett az ellenük folytatott 7-es cikkely szerinti eljárásban, cserébe a lengyelek a magyarokat védik be, ezzel megakadályozva az eljárások végig vitelét.

Ez rávilágít arra is, hogy a jelenlegi uniós eljárásoknak vannak hiányosságaik, ezért nem meglepő, hogy a tagállamok egy része jobb rendszer felépítésére törekszik. Egyrészt, hogy betartassák a tagállamokkal azokat az alapelveket, amelyeket aláírtak uniós csatlakozásukkor. Másrészt, hogy a szétlopott uniós támogatásokat egy közös Európai Ügyészségen keresztül megpróbálják visszafizettetni, a bűnösöket pedig eljárás alá vonni.

Azt eddig is tudták, hogy az Európai Ügyészséghez való magyar csatlakozást  nem támogatja a Fidesz. A két kormányzati dokumentumot kézben tartva azt is kimondhatjuk, hogy az uniós jogállami kontroll hatékonyabbá tételében sem érdekelt a párt.

Kiemelt kép: Emmanuel Dunand / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Baumgertner Kat�l otthon�n besz�ett�
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.