Közélet

Rabszolgatörvény: Orbánék csapdában

Érdekes statisztikát tett közzé az emelkedő túlórákról a Policy Agenda.

A Policy Agenda ezúttal azt vizsgálta meg, hogy a túlórák száma miként változott az elmúlt években, mi vezérelhette a Fideszt, hogy az úgynevezett rabszolgatörvény mellé álljon, hiszen egyértelmű, hogy csak a többletpénz érvével ez nem megnyerhető ügy.

A kutatók szerint nem is ez áll a javaslat mögött, hanem a jelentős munkaerőhiány. Csökken az aktív korúak létszáma.

2008-ban a 18 év és a nyugdíjkorhatár közötti létszám 6,3 millió volt, 2018-ban már csak 6,2 millió, noha a korhatár két évvel nőtt.  Az osztrák és német munkaerőpiac megnyitása is százezreket szippantott el a magyarországi munkaerőpiacról.

A munkaerőhiányt három módon lehetne kezelni (belső tartalékok kiaknázása, külföldi munkavállalók bevonása, meglévő dolgozók munkaidejének növelése). Az első kettővel már élt a kormány, most teremti meg a lehetőségét, hogy növekedjen a munkaórák száma.

Brutális a rabszolgatörvény elutasítottsága
Ezt tényleg mindenki ellenzi.

Eddig mi volt?

A KSH adatai alapján folyamatosan nő a ledolgozott munkaórákhoz képest a túlórák aránya. Az idei adat 2008-hoz képest 33%-kal, 2014-hez képest pedig 10%-kal magasabb. A túlórák arányából az látszik, hogy a munkaerőpiac úgy reagál a munkaerőhiányra, hogy növeli a ledolgozott munkaidőkeretet.

A legnagyobb növekedés a közigazgatásban valósult meg, ahol 2014-hez képest 47%-os volt a túlóra-növekedés, az egy főre vetített túlóraszám növekedése pedig 51% (!) volt.

Politikai hiba vagy kényszerpálya?

A törvény ilyen irányú módosítása nem új célja a kormányzatnak. 2017-ben is  megpróbálták, de akkor az ellenállás miatt levették a napirendről. A munkaerőhiány kezelése a munkaórák számának növelésével kényszerpálya, ami politikai veszteségekkel jár – írták.

A kutatók szerint a javaslat karácsony előtti időzítése is kifejezetten azt szolgálta, hogy minél kisebb ellenállás legyen.

Az ünneppel hűti a kedélyeket a kormánypárt.

A Policy Agenda szerint ezt a szakpolitikai kényszert a kormány magának teremtette, „jó kormányzással” lehetett volna kezelni a helyzetet. Taktikai és politikai hiba volt, hogy nem állapodtak meg a szakszervezetekkel. A kormánynak jó esélye lett volna egy csomag keretében (ebbe a minimálbér emelése, a cafeteria, egy országos bérajánlás is beletartozott volna) a kompromisszumra.

Azzal, hogy mereven ragaszkodott eredeti szándékához a téma nélküli ellenzéknek adtak olyan politikai felületet, amely túlmutat eddigi politikájukon. Éppen egy olyan kérdésben tud az ellenzék „zászlót bontani”, amely jobban érthető a hétköznapok szempontjából, és ezáltal nem olyan elvont, mint a sajtószabadság, a jogállamiság vagy a demokrácia kérdése.

Botrány a parlamentben, elfoglalta az ellenzék a pulpitust
Élőben követjük, mi történik a Parlamentben.

Kiemelt kép: Papírlapokat szórnak a karzatról ellenzéki képviselők az Országgyűlés plenáris ülésének kezdete előtt. MTI / Soós Lajos

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.