Volt önnek az a beszélgetése a választási kampányban Schmidt Máriával arról, hogy…
Még mindig ez pörög otthon?! Horvátországban vagyok, ma nem olvastam újságot, van valami fejlemény?
Kikerült a sajtóba, hogy egy LMP-s belső levelezési fórumon a telefonbeszélgetés kapcsán ön azt írta: „Azért hívott fel Mária (és nem én hívtam), hogy felhívja a figyelmemet arra, mint kampányfőnöknek, hogyha megtesszük, amit Ákos szeretne, akkor a választóink elfordulnak tőlünk és könnyen kieshetünk a Parlamentből.” Mit felelt ön Schmidt Mária felvetésére, vagyis arra, hogy Hadházy Ákos társelnök javaslata ellenére sem kéne visszaléptesse jelöltjeit az LMP a billegő körzetekben?
Azt, hogy igaza van. Az LMP a rendszerváltás utáni elit leváltása érdekében jött létre, ezért nem olvadhat bele annak se a jobb-, se a baloldali részébe. Az MSZP és a DK nyilván szeretné elmosni ezeket a különbségeket, ám ha ebbe belemegyünk, az az LMP végét jelenti. De a telefonhívás elsősorban azért jött létre, mert Schmidt Mária a mi parlamenti képviselőnk, Ungár Péter édesanyja.
Ez miért szempont?
Mert nyilván Schmidt Mária is azt szerette volna, hogy az LMP bekerüljön a Parlamentbe, hiszen a fia ott volt az országos lista első öt helyezettje között. És volt egy nagyon határozott álláspontja arról, az LMP hogyan tudja a legjobb eredményt elérni. Ezt akarta elmondani nekem, én pedig udvariasan végighallgattam.
Schmidt Máriában az édesanyát, vagy Orbán Viktor bizalmi emberét látta?
Nyilván mindkettőt. De a beszélgetésnek valódi értelme nem volt, már csak azért sem, mert Schmidt Mária tisztában volt azzal, hogy az LMP nem köt szövetséget a régi politikákkal, az MSZP-vel és a DK-val.
Akkor meg miért telefonált?
Ezt alapvetően tőle kell megkérdezni, gondolom, szerette volna megosztani a véleményét, ehhez mindenkinek joga van.
Szóval szó sem volt befolyásolási kísérletről?
Dehogy!
Abban egyetértünk, hogy a Fidesznek elemi érdeke volt, hogy az LMP ne léptesse vissza a jelöltjeit azokban a körzetekben, melyekben az MSZP-s vagy DK-s jelöltnek esélye volt a fideszessel szemben?
Szerintem a Fidesznek az volt az érdeke, hogy az ellenzéki pártok végig magukról és mandátumokról beszéljenek a kampányban, mert így érhette el azt, hogy az ellenzék kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve. A Fidesz ezt a választást egy arányos rendszerben is megnyeri, azaz a legfőbb probléma nem az, hogy kevés összefogás vagy visszalépés történt, hanem az, hogy kevés a szavazó ellenzéki oldalon.
Az LMP vezérkarának mi volt a fontosabb a választáson: a Fidesz-kétharmad megakadályozása vagy a parlamenti baloldal, az MSZP és a DK, vagyis az LMP konkurenseinek gyöngítése?
Ez a kérdés így nem vetődött fel. Utólagos spekuláció. A kormány leváltása érdekünkben állt és mindent megtettünk, hogy a Fidesz ne kapjon kétharmadot. Messze nem igaz, hogy az LMP-n múlt a kétharmad. Például mi láttuk egyedül reálisan a helyzetet és akartunk egy a Jobbiktól az MSZP-ig tartó koordinációt, mert ennek lett volna értelme. Illetve csak ennek lett volna értelme.
Az LMP egy olyan összefogást szorgalmazott, amiről lehetett tudni, hogy a DK számára elfogadhatatlan. Ezzel szemben, ha az LMP csak pár budapesti helyen visszalép a balos jelölt javára, nincs kétharmad.
És akkor sincs kétharmad, ha néhány vidéki választókörzetben a szocialista jelölt lép vissza a Jobbik javára. És akkor sincs kétharmad, ha a Jobbik lép vissza pár helyen a baloldali jelölt javára.
Tárkányi Máténak hívják azt a fiatalembert, aki az LMP ifjúsági szervezetét vezette, majd a választás után távozott a pártból. A kampányban az ön sofőrje volt Tárkányi, s a párt belső levlistáján ezt írta: „Több LMP-s politikusról is tudom, hogy folyamatos kapcsolatban áll a Fidesz-szel, a kampány alatt pedig fontos, a párt stratégiai érdekeit veszélyeztető információkat adtak át fideszes kapcsolattartóknak.” Önre utalt Tárkányi?
Egyetlen egyszer utazott velem Tárkányi Máté, beugrott valaki más helyett. Valóban ekkor zajlott az az egyalkalmas beszélgetésem Máriával, ráadásul nem kihangosítva, vagyis Tárkányi Máté az én szavaimból tudott kikövetkeztetni valamit. De hadd hivatkozzam Hadházy Ákosra, aki, ugye, úgy fogalmazott, hogy kampányidőszakban a politikusok beszélnek egymással. Rám senki nem mondhatja, hogy nem a magam útját követem. Ezt igazolja, hogy a párt etikai bizottságától a minap két év eltiltást kaptam, mert az egyik képviselőjelöltünk, Ságodi Zoltán visszalépését a kongresszusunk döntése ellenére támogattam. Elég nagy ellentmondás, nem, hogy egyfelől Schmidt Mária mondja meg nekem, hogy az LMP ne léptesse vissza a jelöltjeit, másfelől fegyelmit kapok, mert támogattam egy másik jelöltünk visszalépését?
Schmidt Máriát régóta ismeri?
Amikor képviselő lettem 2014-ben, akkor ismertem meg személyesen Schmidt Máriát, méghozzá Peti révén, aki akkor már a frakciónk mellett dolgozott. Eseményeken futottunk össze. Nincs köztünk semmilyen közeli, politikusi kapcsolat.
Ön venné, vehetné a bátorságot, hogy a személyes kapcsolat sámlijáról politikai tanácsot adjon Schmidt Márián keresztül a Fidesznek?
Eszembe sincs ilyen. Ettől még, ha valaki más megteszi ezt velem, nem csapom rá a telefont. De nem győzöm hangsúlyozni, hogy Schmidt Mária Ungár Péter édesanyja, Petivel pedig, mivel ő volt a helyettesem, én voltam a legszorosabb munkakapcsolatban.
Na de ez nem egy ovis zsúr vagy egy középiskolai felvételi, hanem a magyar Országgyűlés. S nem hat- vagy tizennégy éves gyerekről van szó, hanem egy felnőtt férfiről, aki azért igyekszik az ország házába, hogy az elvileg legbölcsebb százkilencvenkilenc magyar egyikeként törvényekről vitatkozzon, törvényeket fogadjon el, alakítsa tízmillió magyar jövőjét. Ráadásul ez a fiatalember az édesapjától örökölt vagyon révén az ország leggazdagabbjainak, így legnagyobb felelősséggel terhelt, áldott vezetőinek egyike. Hogy jön ehhez az, hogy az anyukája betelefonál a fiú munkahelyére?
Nem a munkahelyére telefonált be, és nem fenyegetett, csupán elmondta a véleményét arról, hogy szerinte hogyan lehet sikeres az LMP. Én tisztelettel végighallgattam, sok mindenben egyet is értettünk, de én inkább a párttársaimmal szeretek ötletelni azon, hogyan legyünk sikeresek.
(Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Ungár Péternek lehet ez az egész a legkellemetlenebb. De eresszük el a személyes szálat. Ön szerint miről szól ez az egész mostani eltiltós, kifecsegős LMP-s belső purparlé?
Az ökopolitika lényege, hogy a többi párt módszerei a társadalmi problémák kezelésére egytől-egyig felszínesek, kudarcot vallottak. Fenntartható fejlődés kell. Csakhogy Orbán Viktor idén tavaszra olyan helyzetet állított elő, melyben a választás az ellenzék részéről kizárólag arról szólt, hogyan lehet megbuktatni a kormányt. Az LMP-n belül két szélsőséges álláspont alakult ki. Az azóta a pártból kilépett Hadházy Ákos szerint legfőbb és egyetlen cél a kormány megbuktatása. A másik pólus pedig kizárólag az elveket, az ökopolitikát tartja szem előtt. Ezeket kell most összeegyeztetni.
A harmadik kétharmaddal virágba boruló Nemzeti Együttműködés Rendszerében van még értelme harcos ellenzékiségnek? Vagy ebben a ki tudja, meddig tartó korszakban el kell fogadni, hogy a kétharmad és Orbán diktál, s az ellenzék akkor a leghatékonyabb, ha nem kiabál, inkább kedvesen próbálja bepercegni a politikába és a mindennapokba a maga értékeit, esetleg embereit?
Kell a harcos ellenzékiség. De előre is kell nézni a hogyan továbbra.
Kell, érdemes a háttérben egyeztetni néhány Fidesz-prominenssel, bízva abban, hogy ők majd közvetítenek?
Leginkább az emberek közé kell menni, és elmagyarázni nekik, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. A kétharmadban komoly szerepet játszott, hogy az ellenzék az összefogással szórakozott, ahelyett, hogy a programalkotással és annak elmagyarázásával foglalkozott volna.
Ütni-vágni vagy egyeztetni?
Nagyon keményen ki kell állni a Fidesz programja ellen, és elmondani, milyen károkat okoz az országnak és az embereknek.
Kell egyeztetni?
Bocsánat, a beszélgetésem Schmidt Máriával nem egyeztetésről szólt.
Engedjük el Schmidt Máriát. Eztán legalább a színfalak mögött, legalább ellenzéki politikai célok érdekében kell egyeztetni fideszesekkel?
Ha egy politikus felhívja a másikat és elmondja, hogy valamiről mit gondol, azzal semmi baj nincs. A baj az lenne, ha mást csinálnánk azt követően, hogy arra javaslatot kapunk kívülről. Megint hangsúlyozom: én nem Schmidt Mária javaslatát valósítottam meg.
(Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Egyes értelmezések szerint az LMP-ben zajló fegyelmi tárgyalások során a Fidesz-kollaboránsokat büntetik az LMP etikai bizottságában ülő nem kollaboránsok. Más értelmezések szerint pedig a nem kollaboránsokat büntetik az LMP etikai bizottságában ülő kollaboránsok. Melyik az igaz?
Egyik sem, ebben a pártban senki nem kollaborál a Fidesszel. Vannak vitáink, ezek néha túllépnek egy elfogadható szintet, de részben ezért vagyunk mások, mint a többi párt. Valódi dilemmákkal kellett szembenézni a kampányban, ráadásul hiába volt nekünk kongresszusi döntésünk arról, hogy önállóan indulunk, azt százhat egyéni képviselőjelöltünknek kellett volna betartania. Ez nem sikerült, ami komoly feszültséget eredményezett.
Annak mi értelme, hogy a párt vezetőit három évre eltiltja vezető tisztség betöltésétől a saját etikai bizottsága, de úgy, hogy az eltiltottak maradhatnak vezető tisztségükben? Hát valaki vagy alkalmas, vagy nem, vagy elkövetett főbenjáró bűnt, vagy nem, vagy főbenjárót követett el, vagy nem főbenjárót. Előbbi esetben tessék békén hagyni, utóbbi esetben tessék elzavarni, nem?
Ezek a kérdések a párton belül is tisztázásra várnak. Szeptemberben lesz kongresszusunk, ott értékeljük a helyzetet.
Két módon oldható fel ez a sutaság. A kongresszus meneszti az etikai bizottság tagjait, új bizottságot választ, aztán ez az új bizottság, vagy akár maga a kongresszus törli a vezérkar büntetését. Vagy a kongresszus elzavarja a Szél-garnitúrát, köztük önt. Harmadik megoldás nincs, ugye jól gondolom?
Alighanem jól. Annyi még van, hogy bírósághoz is lehet fordulni jogorvoslatért.
Az aztán végképp nevetségessé tenné a pártot.
A párton belül jelenleg nincs fellebbezési lehetőség, marad a bíróság, ez van. Bízom benne, hogy kongresszusunk képes lesz feloldani ezt a feloldhatatlannak tetsző helyzetet.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
