Közélet
Fotó: 24.hu / Bielik István

Megszavazták az alaptörvény hetedik módosítását

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2018. 06. 20. 15:22

Korábban a témában:

Az Országgyűlés 159 igen szavazattal, 5 nem ellenében megszavazta az alaptörvény módosítását. 35 ellenzéki képviselő nem szavazott, a Jobbik-frakció tagjai azonban igennel voksoltak a kormány javaslatára.

Orbán Viktor korábbi ügyvédjének, Bajkai Istvánnak a javaslatára bekerült az alaptörvénybe a hajléktalanság betiltása is, vagyis az, hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, hiszen a javaslat szerint minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely.

A parlament által megszavazott módosítás szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Továbbá az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében. A módosításból kiolvasható tehát, hogy az otthon védelemére hivatkozva korlátozni lehet a gyülekezési jogot.

Mostantól az is szerepel az alaptörvényben, hogy Magyarországra nem telepíthető be idegen népesség, és nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Márpedig a szomszédos országok mind ilyennek számítanak a kormány megítélése szerint.

Rögzítették azt is, hogy a rendőrség is részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában, továbbá azt, hogy Magyarország keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

Bekerültek az alaptörvénybe a megújult közigazgatási bíróságok is, ráadásult útmutatást is kapnak a bíróságok a jogértelmezéshez, miszerint „a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni”.

A módosítás megszavazása előtt az LMP közölte, hogy ugyan bent lesz a szavazásnál az ülésteremben, de képviselői nem fognak gombot nyomni. Ehhez a pártból és a frakcióból is kilépő Hadházy Ákos nem tartotta magát, ő nemmel szavazott, ahogy a Párbeszéd négy képviselője is. Az MSZP és a DK politukusai távol maradtak a szavazástól.

Az alkotmánymódosítást nemcsak a kormánypárti és a jobbikosok képviselők szavazták meg, hanem a Jobbikból kilépett Dúró Dóra és Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is.

A Jobbik szerint nem kell aggódni

A Jobbik nem sokkal a szavazás után kiadott közleményében azzal indokolta a salátatörvény támogatását, hogy

számos hibája mellett, egyetértünk azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges. Egyetértünk továbbá a kereszténység és a magántulajdon védelmével, a bevándorlók szétosztására vonatkozó kvótákat elutasítjuk. A Jobbik fő célja, hogy a bevándorlás minden formája előtt bezárjuk a jogi kiskapukat, így a letelepedési kötvények megszüntetését újra kezdeményeztük, de azt a kormánypártok ma nyolcadik alkalommal szavazták le.

Hozzátették azt is, hogy a Stop Soros törvénycsomag „elvesztette Soros-jellegét”, mert a korábbi javaslattal szemben nem írja elő a Soros György által támogatott civil szervezetek nemzetbiztonsági átvilágítását, regisztrációját, vagy az ország érdekeivel ellentétes tevékenységük korlátozását.

Felelős ellenzéki pártként ugyanakkor kötelességünk felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a ma elfogadott javaslat a kormánypropaganda állításaival ellentétben nem fogja megállítani az illegális migrációt, nem alkalmas a kereszténység védelmére és nem írja felül a Genfi Egyezményt sem, ahogy a hajléktalan sorsú emberek is a közterületeken fognak maradni lakhatási gondjaik megoldásáig. A közigazgatási bíróságok kapcsán egy keretrendszert határoz meg, amelynek konkrét szabályozása el sem kezdődött.

A párt azzal kívánja megnyugtatni a törvényt ellenzőket, hogy a szerdán elfogadott jogszabály ebben a formájában „életszerűtlen, alkalmazása kivitelezhetetlen, tehát károkat sem fog okozni”, és a kormány célja vele nem más, mint hogy kommunikációs célokra használja fel az európai parlamenti és az önkormányzati választási kampányban.

Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2014. január 24.
Kassai Dániel, a Lehet Más a Politika 15. választókörzeti országgyűlési képviselőjelöltje a párt budapesti országgyűlési képviselőjelöltjeit bemutató sajtótájékoztatón az LMP központi irodájában Budapesten 2014. január 24-én.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.