Közélet
Fotó: 24.hu / Bielik István

Megszavazták az alaptörvény hetedik módosítását

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2018. 06. 20. 15:22

Korábban a témában:

Az Országgyűlés 159 igen szavazattal, 5 nem ellenében megszavazta az alaptörvény módosítását. 35 ellenzéki képviselő nem szavazott, a Jobbik-frakció tagjai azonban igennel voksoltak a kormány javaslatára.

Orbán Viktor korábbi ügyvédjének, Bajkai Istvánnak a javaslatára bekerült az alaptörvénybe a hajléktalanság betiltása is, vagyis az, hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, hiszen a javaslat szerint minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely.

A parlament által megszavazott módosítás szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Továbbá az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében. A módosításból kiolvasható tehát, hogy az otthon védelemére hivatkozva korlátozni lehet a gyülekezési jogot.

Mostantól az is szerepel az alaptörvényben, hogy Magyarországra nem telepíthető be idegen népesség, és nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Márpedig a szomszédos országok mind ilyennek számítanak a kormány megítélése szerint.

Rögzítették azt is, hogy a rendőrség is részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában, továbbá azt, hogy Magyarország keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

Bekerültek az alaptörvénybe a megújult közigazgatási bíróságok is, ráadásult útmutatást is kapnak a bíróságok a jogértelmezéshez, miszerint „a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni”.

A módosítás megszavazása előtt az LMP közölte, hogy ugyan bent lesz a szavazásnál az ülésteremben, de képviselői nem fognak gombot nyomni. Ehhez a pártból és a frakcióból is kilépő Hadházy Ákos nem tartotta magát, ő nemmel szavazott, ahogy a Párbeszéd négy képviselője is. Az MSZP és a DK politukusai távol maradtak a szavazástól.

Az alkotmánymódosítást nemcsak a kormánypárti és a jobbikosok képviselők szavazták meg, hanem a Jobbikból kilépett Dúró Dóra és Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is.

A Jobbik szerint nem kell aggódni

A Jobbik nem sokkal a szavazás után kiadott közleményében azzal indokolta a salátatörvény támogatását, hogy

számos hibája mellett, egyetértünk azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges. Egyetértünk továbbá a kereszténység és a magántulajdon védelmével, a bevándorlók szétosztására vonatkozó kvótákat elutasítjuk. A Jobbik fő célja, hogy a bevándorlás minden formája előtt bezárjuk a jogi kiskapukat, így a letelepedési kötvények megszüntetését újra kezdeményeztük, de azt a kormánypártok ma nyolcadik alkalommal szavazták le.

Hozzátették azt is, hogy a Stop Soros törvénycsomag „elvesztette Soros-jellegét”, mert a korábbi javaslattal szemben nem írja elő a Soros György által támogatott civil szervezetek nemzetbiztonsági átvilágítását, regisztrációját, vagy az ország érdekeivel ellentétes tevékenységük korlátozását.

Felelős ellenzéki pártként ugyanakkor kötelességünk felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a ma elfogadott javaslat a kormánypropaganda állításaival ellentétben nem fogja megállítani az illegális migrációt, nem alkalmas a kereszténység védelmére és nem írja felül a Genfi Egyezményt sem, ahogy a hajléktalan sorsú emberek is a közterületeken fognak maradni lakhatási gondjaik megoldásáig. A közigazgatási bíróságok kapcsán egy keretrendszert határoz meg, amelynek konkrét szabályozása el sem kezdődött.

A párt azzal kívánja megnyugtatni a törvényt ellenzőket, hogy a szerdán elfogadott jogszabály ebben a formájában „életszerűtlen, alkalmazása kivitelezhetetlen, tehát károkat sem fog okozni”, és a kormány célja vele nem más, mint hogy kommunikációs célokra használja fel az európai parlamenti és az önkormányzati választási kampányban.

Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's prime minister, speaks during the 10th Bloomberg BusinessWeek European Leadership Forum, in London, U.K., on Tuesday, Nov. 23, 2010. The one day conference brings together key speakers from Government, Finance and International companies at City Hall, in London. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.