Szlovéniában, ha a nagyobb választási egységeket nézzük, akkor a választási térkép teljesen besárgulna: csak az SDS-t mutatná, azaz Janez Jansa pártját. A Fidesszel rendkívül jó viszonyt ápoló, a migránsozós kampányát részben magyar forrásokból finanszírozó SDS relatív győztes lett – és a Fideszhez hasonlóan, minden nagyobb választási egységben nyert.
Ám a szlovén rendszer nem a győztest segíti, és az SDS 25 százalékos választási eredménye relatív siker maradt. Az eddigi kormánykoalíció két nagyobb pártja ugyanis – a közvélemény-kutatások keltette várakozásokkal ellentétben – nem szerepelt nagyon rosszul. A szociáldemokraták (SD) és Miro Cerar eddigi miniszterelnök liberális pártja, az SMC is 10-10 százalékot – és ennek megfelelően 10-10 mandátumot – szerzett a 90 fős parlamentben.
Ha a kisebb szavazókörzeteket nézzük, akkor már érdekesebb a kép: a leginkább magyarlakta területen, Muravidék Lendva környéki részén az SDS az országos átlagnál népszerűbb – 25 százalék helyett itt 30 százalékot kapott. (Az eredmények térképen itt nézhetők meg, a Po volinih okrajih feliratra kattinva területi bontásban is.)
Fotó: Christian Bruna/EPA/MTI
Nyilvánvalóan hatott az itteni szavazókra Orbán Viktor megjelenése is a helyi kampányban. A magyar miniszterelnök nemcsak az SDS országos rendezvényére ment el ugyanis május 11-én, hanem a Muravidéken is népszerűsítette az SDS jelöltjét.
Ugyanakkor az is látszik, hogy a migránsozós, jobboldali kampány elsősorban Szlovéniának azon a tájain „jött be” az embereknek, amelyek relatíve szegényebbek az országos átlagnál (hasonlóan Magyarországhoz). Így a gazdagabb Ljubljanában és környékén, illetve az adriai tengerparton az SDS relatíve a legrosszabb eredményt érte el.
Összességében az SDS 25 mandátumot szerzett a 90 fős parlamentben. Ha ehhez hozzávesszük a kereszténydemokrata Nova Slovenija (NSi) párt 7 mandátumát, és a meglepetésre a parlamentbe bekerült radikális jobboldali SNS nevű nacionalista kispárt 4 képviselőjét, akkor is csak 37 szavazatuk lenne, így
Márpedig jelenlegi állás szerint az NSi és az SNS csupán az a két párt, amelyik eddig nem zárta ki, hogy az SDS-szel összefogjon. Így Jansa hiába kap majd felkérést a kormányalakításra Borut Pahor köztársasági elnöktől, alighanem az első körben vissza kell majd adnia a megbízást. Az államfő hétfő reggeli nyilatkozatában megerősítette, hogy a relatív győztesnek adja a megbízást. Annak ellenére teszi ezt, hogy nem tetszik neki az eredmény, de tiszteletben tartja a választók akaratát.
Jansa – aki vasárnap este nem sok érdemit mondott, csak azt, hogy nyitott a koalícióalakításra és a tárgyalásokra más pártokkal – elvileg még számíthatna a leginkább megbízhatatlan, ha az elmúlt néhány választást nézzük, gyakorlatilag bárkivel összefogó DeSUS-ra. Ám a nyugdíjasok pártja csak 5 mandátummal rendelkezik, így a 41 szavazat sem lenne elég Jansának a stabil kormánykoalíció megalakításához a 90 fős parlamentben. Így várhatóan Jansa sikertelen „elsőkörös” tárgyalásai után a választás második helyezettje, Marjan Šarec kaphat majd felkérést a kormányalakításra.
Erre meg is van az esély, mert az orosz nagykövet által a szlovén kampányban egekig dicsért DeSUS eddig a Miro Cerar liberális SMC pártja által vezette kormány tagja volt, de most megfelezte mandátumainak számát. A párt elnöke, Karl Erjavec külügyminiszter be sem jutott a parlamentbe. Erjavec korábban azonban volt egy Jansa-kormány tagja is, de most kifejezetten az SDS-szel való koalíció ellen nyilatkozott a vasárnapi választások után. Azért gondolja ezt, mert
Fotó: Armend Nimani / AFP
Magyar vonatkozású eredményt egyébként nemcsak Lendván, a Muravidéken találunk. A Lendvához képest az ország túlsó szélén fekvő tengerparton, Koperben ráadásul szinte üzentek Magyarországnak a szavazók. Az Adriai-tenger partján lévő város legfőbb gazdasági motorja a Luka Koper nevű kikötővállalat. Az itt dolgozók már tavaly tüntettek a magyar részvétel ellen az úgynevezett „második vágány” projektben.
A második vágány a Koper és Divača közötti 27-28 kilométeres, körülbelül egymilliárd euróba kerülő vasútépítést jelentené, egy második vágányt létesítenének a kikötőig európai uniós, szlovén és talán magyar pénzből. Ebbe a beruházásba Magyarország állítólag 200 millió euróval szállna be, de a koperiek a saját kikötővállalatukat, munkahelyeiket féltik, másrészt nem akarnak több évtizedre vagy akár 99 évre jelentős fejlesztési területeket átadni a magyaroknak a városban és környékén.
A szlovén parlamentben pedig a legélesebben a Levica nevű radikális balos párt utasítja el a magyar részvételt a vasútépítési projektben. Mindezek után érdekes, hogy a Levica rendkívül jó eredményt ért el Koperben, ahol a legtöbb szavazatot kapta. A párt egyébként Ljubljana belvárosában és más fővárosi választókerületekben is nyert (a főváros más részein az SDS volt erősebb). Összességében pedig meglepetést okozott országos jó szereplésével a balos párt a vasárnapi választáson.
Így a Levica kilenc képviselővel rendelkezik majd a 90 fős parlamentben, s baloldali kormány nélkülük nagyon nehezen lenne alakítható. Csak akkor, ha egy balközép koalíciót a már említett kereszténydemokrata Nova Slovenija párt – amely nem hasonlítható a magyar KDNP-hez radikalizmusában, hanem inkább középre húz – is támogatna.
Marjan Šarecről és a magáról elnevezett pártról, az LMS-ről van szó (Lista Marjana Šarca). Šarecnek azonban rendkívül nehéz dolga lesz: ha beveszi a kormányába a Levicát, akkor alighanem a kereszténydemokraták nem fognak majd vele össze. A kereszténydemokratákkal és Erjavec DeSUS-ával amúgy is megromlott Šarec viszonya a választási kampányban. Az biztos, hogy legalább öt pártból kellene koalíciót formálnia az LMS vezetőjének, ha Jansa nem tud kabinetet formálni előtte.
Annyi máris kiderült azonban vasárnap este, hogy mind Šarec, mind a Levica hajlandó tárgyalni egymással (korábban erre nem sok jel utalt a rendszeresen templomba járó, magát jobboldalinak valló Šarec és az időnként vörös sapkában pózoló, egy stilizált, „origamis” ötágú csillagot jelképül használó balosok részéről). Így talán nem kizárt a balközép koalíció létrejötte. Ám egy ilyen túl sok színből álló – a liberális SMC, a jobbközép LMS, a szociáldemokrata SD, a balközép SAB (egy volt miniszterelnöknő pártja) és a Levica programjai nagyon távol állnak egymástól, és ha a DeSUS-t vagy a kereszténydemokratákat csatlakoztatnák ehhez (Šarec erre is nyitott), az sem tenné egyértelműbbé a képet. Ugyanakkor matematikailag mégis inkább a baloldalnak van esélye a kormányalakításra.
Persze a politikában az ígéretek szépek, de ha nem sikerül koalíciót alkotni, alighanem a megszegésükre sem kell sokat várni. Így előfordulhat Šarec és Jansa összefogása egyes vélemények szerint – végső esetben. Ez együtt 38 mandátum, elég lenne tehát csak egy kisebb pártot még melléjük állítani az abszolút többséghez. Šarec egyelőre elutasítja ezt a lehetőséget. Talán nem véletlenül: tudja, hogy szavazóinak 45 százaléka a liberális SMC-től, a jelenlegi miniszterelnök pártjától állt át az LMS-hez, amelyet maga alakított pár hónappal ezelőtt. Ilyen szavazói bázissal Jansa mellé állni veszélyes lenne számára, ha a politikai jövőjéről van szó.
Ha azonban nem sikerül sehogysem koalíciót alakítani, elemzők szerint a megismételt választás sem kizárt Szlovéniában.
Kiemelt kép: Antonio Bat /MTI/EPA
