Úgy tudom, a főpolgármestert 2019-ben is közvetlenül fogják választani, és az új kormány összetétele is kedvező változásokat mutat a főváros szempontjából – mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Magyar Időknek. Az utóbbi félmondattal valószínűleg arra utalt, hogy távozott a kormányból Lázár János, akivel sok konfliktusa volt, az interjú folytatásában meg is jegyzi, hogy utódjával, Gulyás Gergellyel régóta jó a munkakapcsolata a főváros vezetésének.
Gulyás a bizottsági meghallgatásán tíz évre szóló Budapest-stratégiáról beszélt, erről Tarlós annyit árulhatott el, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a főpolgármester együttműködnek majd a Budapestet érintő kiemelt fejlesztésekben, a miniszter összehangolja majd a főváros és a kormány közös munkáját ezekben a kérdésekben.
Nem marad el az interjúban az ellenzék ostorozása sem. A józsefvárosi időközi polgármester-választáson az ellenzék által támogatott civil jelöltként Győri Pétert indítják, akiről Tarlós azt mondja, nem „intakt, független” személy. Tarlós, aki maga is SZDSZ-színekben lett III. kerületi polgármester a rendszerváltás után, Győri szemére veti: „azt sem szabad elfelejteni, hogy az SZDSZ egyik ikonikus tagja volt éveken át”. Szerinte a jelölt „mindenféle rendnek esküdt ellensége”.
Tarlós beszélt azokról a fővárosi politikusokról is, akik az Országgyűlésbe távoztak. Veszteségnek nevezte, hogy Kocsis Máté kikerült a Fővárosi Közgyűlésből, de a DK-s Hajdu Lászlóról is megjegyezte, hogy bár pártjával nem harmonizálnak nézetei, „jó polgármesternek és személyiségnek” tartja. Az LMP-s Csárdi Antalról pedig elmondta: sok szempontból „intakt szereplője” volt a fővárosi politikának, ellenzékiként sokszor megfogalmazott bírálatokat, de ezekre volt erkölcsi alapja „szemben egy másik DK-s képviselővel vagy egy sokszor leszerepelt MSZP-s hangoskodóval”.
A fejlesztésekről szólva kijelentette, hogy Budapest komplex árvízvédelmének megvalósítása a következő önkormányzati ciklusra is áthúzódhat, ami nemcsak a Csillaghegyi-öblözetet érinti, hanem Újpestet, Angyalföldet, a Batthyány tér-Bem tér környékét, Nagytétényt és a Margitszigetet is. Itt az éghajlatváltozással járó egyre magasab áradások gondot jelenthetnek – jegyezte meg.
Elmondta, Budapest hazai és nemzetközi megítélése jobb, mint nyolc évvel ezelőtt, amit szerinte az ellenzék igyekszik nem elismerni, „pozitív mondandójuk egyszerűen nincs”. Azt is idehozza, hogy „egyes ellenzéki szereplők például a kereszténységgel, a keresztény egyházakkal kapcsolatban olyan útszéli hangnemben nyilvánulnak meg, amire csak az 50-es években, a Rákosi-rendszerben volt példa”.
Ilyet még Kádár János sem tűrt meg
– tette hozzá.
