Megosztja a kórházi vezetőket a Kúria ítélete, amely szerint a szaktárcának ki kell adnia a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat a TASZ-nak, írja a Népszava.
A hatóságok eddig azzal védekeztek, hogy az adatok összezavarnák az embereket és rosszul értelmeznék a számokat, pedig más európai és tengerentúli országokban ez bevett szokás. Külföldön ez az adat egyik mutatója egy adott kórház gyógyítási minőségének, és egyben ösztönző arra is, hogy az ellátóhelyek javítsák hibáikat.
A lap megkereste Tamás László Jánost, a győri megyei kórház főigazgatóját, aki arról beszélt, nem szívesen támogatná konkrét kórházhoz köthető adatsor nyilvánossá tételét, mert a kórházi halálesetek 10-15 százaléka hozható összefüggésbe a kórházi fertőzésekkel, ezek 30-50 százaléka a legnagyobb gondosság mellett sem kerülhető el.
A főigazgató abban is bizonytalan, hogy a betegek képesek-e helyesen értelmezni, ha azt olvassák: az intézményben egyetlen hónap alatt mennyi volt a súlyos véráram-, vagy bélfertőzés. Az utóbbi antibiotikum-kezelés után, vagy akár kemoterápia miatt legyengült időseknél szinte automatikusan bekövetkezhet.
Ezzel szemben Sásdi Antal, a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója azt mondta, neki nincs ellenvetése a fertőzéses adataik nyilvánossá tétele ellen.
Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a kecskeméti megyei kórház főigazgatója is amiatt aggódik, hogy nem tudni, az adatokat böngészők végül mire következtetnek. Szerinte nem volna helyes, ha a közvélemény kórházakat állítana pellengérre.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
