Mindössze egy okostelefon és egy tankönyv szükséges a tanulás forradalmasításához: az innobie nevű csapat ezért alkotta meg az Eddie alkalmazást, amivel a Microsoft Imagine Cup magyarországi döntőjén győzelmet arattak. A csapat négy tagjával a kecskeméti egyetemen beszéltünk a találmányról.
Az innobie hét tagból áll, egyiküket leszámítva mindannyian a Vajdaságból származnak, azonban ahogy a többiek is mondták, már Székely Krisztián is tiszteletbeli vajdaságivá vált. A csapattagok mind más területtel foglalkoznak, négyen pedig jelenleg a kecskeméti Neumann János Egyetem hallgatói.
Ahogy Muhi Kristóf elmondta, ő és az innobie másik alapítója, Apró Alexandra, aki jelenleg az Újvidéki Egyetem hallgatója, korábban együtt indultak egy versenyen ősszel, az akkor még csak háromfős csapat pedig a második helyen végzett. Ekkor döntöttek úgy, hogy komolyabban is foglalkoznak az ötlettel, ehhez pedig további társakra volt szükségük.
A hét tag között van dizájner, fejlesztő, modellező, egyikük pedig a kapcsolatteremtéssel foglalkozik. Az egyetemista fiatalok most a szabadidejükben foglalkoznak a projekttel, ezért szeretnének startupot indítani, ennek működéséhez viszont egy kidolgozott üzleti modellre van szükségük.
A fiatalok jelenleg még az Imagine Cup következő fordulójára készülnek, ha azon is jól szerepelnek, akkor nyáron a seattle-i döntőben is megmérettethetik magukat.
Az applikációhoz az innobie tagjai készítettek egy „demó könyvet”, hogy ezen be tudják mutatni a fejlesztést. Ebben különböző tematikák szerepelnek a matematikától a földrajzon át a biológiáig. Az alkalmazás a könyvben található képeket ismeri fel, majd a kiterjesztett valóságban egy ezekből készült 3D-s modellt jelenít meg.
Ahogy Krisztián elmondta, az ő feladata a kapcsolatfelvétel, amire azért van szükségük, mert nem szeretnék, hogy az alkalmazással és a tankönyvvel kapcsolatos kiadásokat a szülők, a diákok vagy a tanárok viseljék, ehelyett inkább könyvkiadókkal szeretnének leszerződni. Azon dolgoznak jelenleg, hogy minél hamarabb egyezségre jussanak, és tudják használni a könyveket úgy, hogy ebből ők, a diákok és a kiadó is profitálhasson.
Tudják, hogy a kiadókkal való megegyezés nem lesz egyszerű, de már kaptak pozitív visszajelzéseket, és ahogy Kristóf mondja, ezt tűzték ki célnak, mert nem gondolják jó ötletnek az alkalmazás fizetőssé tételét, illetve a tankönyvek megírását sem vállalnák.
A könykiadók pedig pont kapóra jönnek, hiszen itt már megvannak a jelenleg is használatban lévő könyvek, amik most is ott vannak a diákok kezében. Ezekhez szeretnének valamilyen pluszt hozzátenni.
Elsődlegesen az általános iskola felső tagozatát, azaz az ötödiktől nyolcadik osztályos gyerekeket céloznák meg, mivel ez a korosztály rengeteg új dolgot tanul, és sok ismeret elsőre nem egyértelmű.
A „demó könyv” egyik feladata is ilyen, az ábrán egy test szerepel, a diáknak pedig az a feladata, hogy megszámolja, hány kockából áll összesen. A tankönyvi grafikán ez nem látszik egyértelműen, azonban amint a diák a kezébe veszi a telefont, majd megjeleníti a 3D-s modellt, látni fogja, hogy vannak olyan rejtett elemek, amelyek az eredeti képen nem látszódtak.
Később pedig ha a gyerekek találkoznak ezzel az ábrával, emlékezni fognak, hogy korábban már látták ennek a testnek a 3D-s modelljét, és eszükbe fog jutni, hogy mik azok az elemek, amiket ennek segítségével fedeztek fel egykor.
A csapat több tagja is foglalkozik gyerekekkel szabadidejében, Alexandra, Krisztián és Kristóf gyerekeket tanít magániskolákban, ahol mindannyian látták, hogy lenne igény arra, amit megálmodtak. Az innobie készített egy promóvideót egy budapesti iskolában, ahol szintén megismertethették gyerekekkel az applikációt. Itt hat diáknak mutatták meg az Eddie-t, a gyerekek pedig több észrevétellel is ellátták a csapat tagjait.
A diákok jelezték, hogy nagyon örülnének, ha készülne ilyen segítség földrajzból is, hiszen így például láthatnák térben a naprendszer bolygóit, az innobie pedig ezek után el is készítette ezt a modellt. A diákok mondták azt is, hogy angolból is jól jönne egy modell, mert így össze tudnák kötni az idegen szavakat és látott tárgyakat.
Ahogy Kristóf is jelezte, ha lenne egy tankönyv, ami rendelkezésükre áll, akkor már nem ők találnák ki, hogy melyik tárgyból milyen ábrát használnak, hiszen a könyv már eredetileg is tartalmaz képeket, amikkel aztán a csapat is dolgozhatna.
Az applikációról tanárokat is megkérdeztek már, a budapesti Szabadság Sugár Úti Általános Iskola igazgatójának nagyon tetszett az ötletük, illetve a Neumann János Egyetem egyik oktatója is jelezte korábban, hogy támogatja a csapatot. Kávai Konrád Finnországban járt nemrég, ott is kérdezgetett tanárokat és diákokat egyaránt, mindenki azt mondta, hogy minél hamarabb használatba venné az eszközt.
Ugyan az utóbbi időben több helyen is korlátozták az iskolai telefonhasználatot, ahogy Kristóf is jelezte, az Eddie-t otthon is használhatják a diákok, ha a tanárok nem szeretnék, hogy órán elővegyék a készüléket. Azonban ahogy a csapat tagjai is hangsúlyozták:
ennek a technológiának annyira erős a figyelemfelkeltő hatása a gyerekek körében, hogy nem fogja őket érdekelni a Facebook.
Kristóf leszögezte, hogy fontosnak tartják, hogy az applikáció ne csak a gyerekeknek legyen izgalmas, hanem a tanárok felkészítésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Ehhez pedig már segítséget is kaptak, az egri Eszterházy Károly Egyetem egyik adjunktusa ajánlott fel számukra néhány lehetőséget az alkalmazás népszerűsítésére.
Az alkalmazást eddig nagyjából háromszázan töltötték le, már eddig is több biztató hozzászólás érkezett az Eddie-ről, valaki például azt írta:
az agyam eldobom, fantasztikus, ha annak idején így tanulhatunk, sokkal jobb tanuló lettem volna.
A jelenlegi tervek szerint a jövőben minden évfolyam számára külön applikáció készülne, hiszen a modellek miatt egy alkalmazásba gyúrva minden óriási helyet foglalna a telefonon. Az innobie tagjai szeretnének minél interaktívabb modelleket készíteni, hogy izgalmasabbá varázsolják a tanulási folyamatot a diákok számára.