Az előző, 2007-2013-as EU ciklus forrásainak felhasználását követően 2015-től látni lehetett, hogy a beruházások korábbi növekedése nem tartható fenn. Ezért szükségessé vált valamilyen beruházási ösztönző bevezetése. A kormány az ingatlanpiacon keresztül kívánta felpörgetni a gazdaságot, lendületet adva a 2013-2015 átlagában 8 ezer körülire csökkentett lakásépítésnek, egyúttal tovább pörgetve az adásvételi tranzakciók már 2014-ben 28, 2015-ben pedig 21 százalékos növekedését. Ennek érdekében 2015 júliusától bevezették a CSOK-ot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci áfát csökkentették 27 százalékról 5 százalékra 2019-ig. 2016 szeptemberétől tovább lazítottak a CSOK feltételrendszerén.
Külön fogalommá vált a CSOK 10+10, ami a maximum 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra és a szintén maximum 10 millió forintos kedvezményes hitelt jelenthet. Ezt a legkedvezőbb CSOK-konstrukciót csak azok a családok élvezhetik, akiknek vagy 3 gyerekük van, vagy rendelkeznek olyan perspektívákkal, hogy ígéretet tudnak tenni 3 gyerek vállalására, emellett ez csak új lakás vásárlása vagy építése esetén vehető igénybe.
A többség ennél jóval kisebb támogatást kap. 1 gyermek esetén 600 ezer forintot, 2 gyermek esetén pedig 1,4 vagy 2,6 millió forintot, attól függően, hogy használt vagy új lakás vásárlására kívánják azt fordítani.
A kereslet bővülésére a piac mennyiségi bővüléssel és árnöveléssel reagált. A lakásépítési engedélyek száma 2015-höz képest 2017-re megduplázódott, míg az átadott lakások száma 81 százalékkal ugrott meg. Ugyanakkor Vagyis a lakáspiaci intézkedések ösztönző hatását erőteljesen rontotta a lakásárak nagy mértékű emelkedése. A váratlan és gyors CSOK-bevezetés miatt az építőipari infrastruktúra nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez. A meglévő kapacitásokat nagyrészt már lekötötték az EU finanszírozta beruházások, amit a 100 százalékos költségvetési előleg is lehetővé tett. Ennek következtében a kínálat mennyiségi növekedése elmaradt attól a lehetséges bővüléstől, ami egy ilyen mértékű állami intézkedéstől, mint a CSOK, elvárható lett volna, állapította meg a GKI kutatása.
Érdemes megfigyelni, hogy mire elég az így kapott pénz: Használt, 60 m2-es lakással számolva az átlagos növekedés 1,9 millió forint, míg egy új lakás esetén ez az összeg 2,3 millió forint a KSH adatai alapján. Mindezt úgy, hogy az áfacsökkentés miatt az áraknak csökkenniük kellett volna (3,3 millió forinttal). Mindez azt is jelenti, hogy Az átlagot meghaladó mértékű áremelkedés ment végbe Budapesten és a nagyobb településeken, vagyis itt még nehezebb, CSOK-kal együtt is, a lakáshoz jutás.
Így egy alapvetően pozitív elgondolás a kapkodás és az átgondolatlan döntések miatt igencsak felemás eredményeket hozott, sokkal inkább az építőipart, semmint a lakásvásárlókat, lakásépítőket támogatta. Ráadásul nem lehet tudni, hogy mi lesz 2020-ban az új lakások áfa-jával.
Maradhat a kedvezményes lakásáfa?
Még ne vegyünk rá mérget, de két nappal ezelőtt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Koji László úgy nyilatkozott (Infostart), hogy megmaradhat a kedvezményes lakásáfa. Mint a portálnak elmondta, Brüsszelből is jó hírek érkeznek, mert a 2020 utáni adójogszabályokat és irányelveket megfogalmazó bizottság mintha liberalizálná és még inkább nemzeti hatáskörbe adná az áfa-szabályozást. Az 5 százalékos lehetőséget pedig igyekeznek megtartani, megerősíteni.
Kiemelt kép: Thinkstock
