Közélet
Orbán Viktor interjút ad a Kossuth Rádiónak 2017. december elsején. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Orbán attól fél, hogy a migráció emberi alapjoggá válik

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2018. 02. 02. 08:26

A menekültek, a migráció és az osztrák-magyar kapcsolatok voltak a középpontban Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A beszélgetést az ENSZ migrációs jelentéssel indították, amelyet az elmúlt napokban keményen bírált a magyar kormány. Az ENSZ szerint ugyanis pozitív és megállíthatatlan a migráció, de az Orbán-kabient szerint nem. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter a héten kijelentette: ha az ENSZ álláspontja nem változik, és a február 5-i jelentéstervezet is hasonló lesz, Magyarország kiszáll a migrációs tárgyalásokból, ahogy az USA tette decemberben.

A miniszterelnök kiegészítésében ismét kihangsúlyozta a kormány mostani álláspontját, amelyben a korábbi állásponttal szemben határozott különbséget tesz a menekültek és a migránsok között. Orbán elmondta, hogy valójában két jelentéstervezetről van szó: az egyik a menekültügyi, amelyben az áll, hogy aki védelemre szorul, annak azt meg kell adni, ebből nem is szálltak ki az amerikaiak sem. A másik jelentéstervezet viszont a migránsokról szól, pontosabban arról, hogy

egyes részein a világnak tízmilliószám gondolják azt az emberek, hogy máshol szeretnének élni, hogyan viszonyoljunk ehhez a jelenséghez.

A miniszterelnök szerint bár az ENSZ nem a leghatékonyabb szervezet, de nagyon fontos szerepet lát el, mert nincs még egy olyan hely, ahol a megegyezés szándékával a világ összes országa ott tudna lenni, de nem szabad megengedni, hogy olyan elveket fogalmazzon meg, amely ellentétes a magyar érdekekkel.

Lesz egy olyan pont, amikor a majom beleugrik a vízbe,

vagyis amikor majd nyilvánosságra kerül a teljes szövegtervezet, akkor majd lesz egy pont, amelyhez a magyar kormány is viszonyulhat. Megint elmondta, hogy az ENSZ migrációról szóló, előkészítés alatt álló szerződéstervezete olyan, mintha kimásolták volna a szöveget a „Soros-tervből”.

Orbán Viktor álláspontja az, hogy az ENSZ-tervezetben olyan elveket fogalmaztak meg, amelyek enyhítenék az illegális határátkelés büntetését, ezt pedig nem lehet megengedni. Hozzátette, hogy „Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak az NGO-kkal”, illetve a miniszterelnök kijelentette, hogy

a migrációval foglalkozó álcivil szervezetek Soros György tenyeréből esznek.

Ezt követően két újabb erős mondat is elhangzott, miszerint

Attól mentse meg Magyarországot a Jóisten, hogy a civil szervezetek részt vegyenek a menekültekkel kapcsolatos adminisztratív munkában,

továbbá, hogy

Mi lesz ebből a világból, ha elismerjük a migrációhoz való jogot emberi alapjognak?

Orbán azt mondta, hogy felnéz Ausztriára, Japánra és Új-Zélandra, mert ezek az országok szerinte vannak olyan kemények és határozottak, hogy hajlandók fellépni a migráció ellen – csak úgy, mint a Visegrádi Négyek országai.

A menekült- és migrációkérdés után az interjúban áttértek az osztrák-magyar kapcsolatokra is, amelynek apropóját Orbán Viktor hét eleji bécsi látogatása adta, amelynek során találkozott Sebastian Kurz osztrák kancellárral is. A miniszterelnök megjegyezte, hogy intellektuálisan és a magyar nemzet érdekei szempontjából is érdekes tárgyalásokat folytatott, amelyet elősegített az, hogy a korábbi „szocialista és magyarellenes” osztrák kormánnyal ellentétben most új szelek fújnak Ausztriában. Orbán szerint

nem érdemes felhánytorgatni a régi sérelmeket, vakarózni, mint egy bolhás kutya, ami állandóan morog.

Úgy látja, hogy fair, tisztességes, magyarbarát kormányzás várható Ausztriában, bár maradtak megválaszolatlan kérdések. Beszélt arról is, hogy Ausztriának szüksége lesz Magyarországra. A két országot összekötő közép-európai tudat egy időre zárójelbe került, amikor Ausztriából 1955-ben kivonultak a szovjetek, Magyarországon viszont maradtak, de most jó alkalom nyílt arra, hogy a kapcsolat újra megerősödjön.

Szóba került az is, hogy az osztrák családtámogatási rendszer tervezett reformjának keretében az Ausztriában dolgozó és ott szociális hozzájárulást fizető magyarok nem az osztrák, hanem a magyar családi pótlék összegét kapnák meg, amely több tízezer embert érinthet hátrányosan. Orbán ezzel kapcsolatban már korábban elmondta, hogy uniós szinten harcolni fognak a fair eljárásért, most pedig annyival egészítette ki, hogy ez a vita nem osztrák-magyar vita, hanem európai jogértelmezési vita.

Bécsi útján találkozott az ottani érsekkel is a magyar miniszterelnök, akivel a keresztényüldözés problémájáról beszéltek. A rádió riportere azzal vezette fel a témát, hogy

Krisztus óta végveszélybe kerültek a közel-keleti keresztény közösségek,

mire Orbán azzal kontrázott, hogy ez valóban nagy probléma és a magyar kormány azt szeretné, ha ezek az őshonos közösségek megmaradnának egy kevert világ színfoltjaként.

Európában más a helyzet, mert ott Orbán Viktor állítása szerint mindig csak színkeresztény közösség volt, és ha tömegével bejönnek a migránsok, akkor kevert népesség jön létre ott, ahol korábban nem volt kevert népesség.

A miniszterelnök nem akarja, hogy Magyarország Nyugat-Európa sorsára jusson, „ez már nem az a világ, ahol korábban éltünk”.

A kereszténység sokak számára nem hitbéli kérdés, hanem van egy a kereszténységből kinőtt életformánk, ahogy gondolkodunk a vallásszabadságról, a szólásszabadságról, a férfi-nő egyenjogúságról.

Az interjú végén pár perc erejéig szóba került az is, hogy a magyar kormány azon fog dolgozni, hogy a létrejöjjön az észak-déli irányú összeköttetés Közép-Európában, hogy megteremtsék a régió egységes gazdasági alapjait. Ennek elemei például a vasút-, az autópálya-, a villany- és a gázvezetékhálózat összekapcsolása.

Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.