Közélet
Kecskemét, 2015. január 14.
G. Imre, a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet egykori ügyvezetője áll megbilincselve a Kecskeméti Járásbíróságon 2014. január 14-én. A bíróság  harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte G. Imrét, akit védője tájékoztatása szerint hűtlen kezeléssel gyanúsítanak.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Félmilliárd felett nagyjából mindegy volna?

Vitéz F. Ibolya
Vitéz F. Ibolya

újságíró. 2018. 01. 29. 10:59

Korábban a témában:

Akár 480 évet is kaphatna Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és társai, legalábbis ha a vádiratokban szereplő milliárdokkal arányosan szabnák ki a büntetéseket.

Egy OTP-s privátbankárt nemrég hat évre ítéltek egymilliárd forint körüli sikkasztásért.

Tarsoly és társai esetében 80 milliárd forint kárról indult a per, ami 80-szor több a bankárénál. A büntetéseket persze nem egyszerű szorzással hozzák ki a bírák.

Az eddigi legnagyobb brókerbotránnyal, a Quaestor-balhé idején – de attól függetlenül – kezdődött K. Zsolt sikkasztásos ügye, és első fokon már le is darálták az eljárást. Sőt főhadiszállása, a fővárosi Tátra utcai OTP-fiók sincs már meg, ahonnan bilincsben vitték el a bankárt, aki megcsapolta pár dúsgazdag ügyfél számláját. Az Index akkor számolt be az esetről, amikor kiderült, hogy a bankár évek alatt egymilliárd forint körüli összeggel rövidítette meg néhány OTP-kuncsaftot. Megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a bankárral, de sem az ügyvédje, sem ő nem kívánt nyilatkozni az ügyről. A portál úgy tudta, hogy a károsultak száma tíznél kevesebb, eszerint jól eleresztett ügyfelekről volt szó. K. Zsoltról a 24.hu által megkérdezett magánbankárok mindegyike hallott ezt-azt, leginkább azt, hogy szerette a luxust.

Az eset nem volt túl jó reklám a legnagyobb lakossági banknak, bár eltörpült az akkoriban egymást érő brókerbotrányokhoz képest. Ettől függetlenül jogos a kérdés, hogy fordulhatott elő, hogy éveken keresztül lehúzhatta valaki a bank százmilliós ügyfeleit? Az Index cikke szerint K. Zsolt egyszerű módszert alkalmazott: papírokat, aláírásokat hamisított.

Budapest, 2016. október 13.
Tarsoly Csaba vádlott a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. október 13-án. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégcsoport volt elnök-vezérigazgatóját érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli.
MTI Fotó: Marjai János
Tarsoly Csaba
Fotó: MTI/Marjai János

Az OTP kommunikációs és társadalmi kapcsolatok főosztálya azzal zárta rövidre a kérdéseinket, hogy az eljárás még folyamatban van, „ezért azzal kapcsolatban nem szeretnénk részletekbe menően nyilatkozni”. Annyit közöltek, hogy belső ellenőrzés tárta fel a visszaélést, megtették a szükséges intézkedéseket, és büntetőfeljelentést is tettek.

A hitelintézet felülvizsgálta folyamatait, több ponton szigorításokra került sor.

Azt azonban hangsúlyozták, hogy az érintett ügyfeleket a bank teljes körűen kártalanította. Ami pedig a Tátra utcai fiók beszántását illeti, nincs köze K. Zsolt ügyéhez, csupán összevonták a Szent István körúti fiókkal.

Az OTP feljelentése után elég gyorsan haladtak az események, az eredetileg korrupciós és kiemelt ügyek feltárására kitalált Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda éppen egy éve küldte meg az iratokat vádemelési javaslattal az ügyészségnek. A Fővárosi Főügyészség 2017 áprilisában nyújtott be a vádiratot a Fővárosi Törvényszékre különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt – tájékoztatott Bagoly Bettina főügyészségi ügyész, sajtószóvivő. A bíróság pedig tavaly októberben

bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében és hamis magánokirat felhasználásának vétségében, ezért 6 év szabadságvesztésre (börtön) és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.

De ez még nem a végkifejlet, az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség súlyosításért fellebbezett, és az ügy jelenleg a Fővárosi Ítélőtáblán van – tudtuk meg Madarasi Annától, a Fővárosi Törvényszék szóvivőjétől.

Princz Gábortól Kulcsár Attiláig

A jogerős ítélet végül lehet enyhébb vagy akár súlyosabb is, de az első körben megítélt 6 év első látásra elég szigorúnak tűnik. A bírák nagyobb összegeket érintő, nagy port felvert perekben, illetve gazdasági bűncselekmények miatt ennél jellemzően enyhébb ítéleteket hoztak az elmúlt években. Az 1990-es évekre visszanyúló Postabank-bukást például, bár az adófizetőknek összesen közel 300 milliárd forintos számlát jelentett, a macis bank vezére, Princz Gábor  3,6 millió forint pénzbüntetéssel megúszta. Több mint egy évtized után, 2009-ben hoztak ítéletet, és csupán gondatlanságból elkövetett hanyag kezelésért marasztalták el.

Hat évet kapott viszont Vellai Györgyike annak idején a Globex-ügyben, de ott nem egymilliárdról volt szó. A Vellai Györgyike és Vajda János vezette Globex-cégcsoport a kilencvenes években hatmilliárd forinttal károsította meg a befektetőit, a kisbefektetőket körülbelül félmilliárd forinttal rövidítette meg. A bíróság 2010-ben Vellait hat-, Vajdát négyéves börtönbüntetéssel sújtotta jogerősen.

A nagykanizsai zöldségesfiúból K&H Bank ügyvezető igazgatóvá és sztárbrókerré avanzsált Kulcsár Attila ugyanakkor rövidebb börtönbüntetést kapott, mint a K. Zsolt esőfokú ítéletében szereplő hat év. A 1998–2003 között neves politikusokkal, állami cégekkel is üzletelő Kulcsár bűnös ténykedése a vádirat szerint 23 milliárd forintot érintett, amiből végül 8 milliárd tűnt el. A brókert 2008-ban első fokon még nyolc évre ítélték sikkasztás miatt, azután 2010-ben csak 6,5 évre, tavaly tavasszal aztán, már jogerősen mindössze ötre. Közben pedig a tette sikkasztásból csalássá szelídült.

Budapest, 2015. december 29.
Kulcsár Attila vádlott az ellene és társai ellen sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyó megismételt eljárás tárgyalására érkezik a Fővárosi Törvényszéken 2015. december 29-én. Várhatóan ezen a napon ítéletet hirdetnek a megismételt büntetőperben.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Kulcsár Attila
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Még nem látni a Quaestor-ügy végét, amelyben a házi őrizetben lévő Tarsolyt és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással és csalással vádolták meg. A vádakat ismertetve 2016 februárjában a HVG arról számolt be, hogy „az ügyész 25 évi börtönt szeretne Tarsolynak”. Nem is aprópénzről van szó, hanem több mint 200 milliárd forint hátrahagyott adósságról, benne 160 milliárd forintnyi szabálytalanul kibocsátott lakossági kötvénnyel.

Félmilliárdnál nincs feljebb

A fentiekből azonban úgy tűnik, mintha nem sok köze volna a bűncselekmény során keletkezett kár összegének a büntetéshez. Félmilliárd forintnál kezdődik a különösen jelentős értékre elkövetett bűncselekmény, sikkasztás esetében például ez elvileg 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A 24.hu által megkérdezett egyik ügyvéd szerint bár nem teljesen közömbös, hogy mekkora összegről van szó, némi túlzással azt is mondhatjuk, félmilliárd felett nagyjából mindegy. Legalábbis már nem ugrik kategóriát a büntetési tétel.

Zamecsnik Péter ezzel a megközelítéssel egyáltalán nem ért egyet. A kiindulópont az adott értékhez tartozó büntetési tétel, az ezen belül kiszabott tényleges büntetést azonban számos egyéb körülmény befolyásolja. Nagymértékben az, hogy mennyi idő telik el az ítéletig, az időmúlás nyomatékos enyhítő körülmény. Azután a kiszabás során figyelembe kell venni a szóba jövő enyhítő, illetve súlyosító körülményeket. A nagy értékű, bonyolult gazdasági bűncselekményeknél ráadásul rendre azzal szembesülnek a tárgyalóteremben, hogy  a nyomozás során maradtak feltáratlan kérdések, és a tárgyalás során lényegében újra kell nyomozni az ügyeket.

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Ujvári Sándor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.