többek között ezzel indokolta Orbán Viktor azt, hogy miért van szükség a Stop Soros törvénycsomagra. A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 Perc című műsorában pénteken megismételte azt, hogy a kormány nem akarja, hogy Magyarország bevándorlóország legyen, és a cél az, hogy
Pintér Sándor belügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdán jelentették be, hogy három törvénycsomagból álló tervezetet nyújt be a kormány a parlament elé Stop Soros néven. Amennyiben a parlamenti vita és a társadalmi egyeztetés után elfogadják a jogszabálytervezetet, a jövőben:
- Az illegális migrációban részt vevő szervezeteket adatszolgáltatásra köteleznék. Bíróságnak kell kiadniuk az adatokat, és transzparens lesz az adatbázis.
- A nyilvántartásba vételen túl, aki külföldről kap pénzt, méghozzá többet, mint a magyar állampolgároktól kap, ezeknek a szervezeteknek illetéket kell fizetniük, ami a külföldről kapott pénz 25 százalékát fogja jelenteni. A pénzt a NAV fogja beszedni. Ha nem teljesítik az elvárásokat a szervezetek, akkor az ügyészségnek kell akcióba lépnie. Ha az ügyészség jogosulatlan tevékenységet vél felfedezni, akkor bírósághoz fordulnak.
- Létrehozzák az idegenrendészeti távoltartás intézményét: az érintett külföldi állampolgárokat Magyarországtól távol tartanák, a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől tartanák távol bizonyos esetekben. Pintér Sándor azt mondta, diplomatákra, ENSZ-képviselőkre nem vonatkozhatna a távoltartás, ahogyan azokra az országgyűlési képviselőkre sem, akiknek az említett területen feladatuk lehet.
A miniszterelnök ezzel kapcsolatban újra elmondta, hogy Soros Györgynek van egy terve, amelyről korábban nyíltan beszélt, miszerint rengeteg pénzt fordít arra, hogy migránsokat telepítsen le különféle országokban, például Magyarországon is.
a törvény hatályba lépésével pedig majd mindenki eldöntheti, hogy mit tesz: ha abbahagyja azt, amit csinál, akkor a törvény rá nem fog vonatkozni. Arra a riporteri felvetésre, hogy attól, hogy Soros Györgyöt kitiltják a zónából, pénzt még adhat a szervezeteknek, Orbán úgy reagált, hogy külön fogják regisztrálni az úgynevezett álcivil szervezeteket.
A fizetett aktivisták nem civilek, azok a pártoknak szoktak dolgozni.
Hozzátette azt is: nemcsak a Soros-pénzeket fogják megadóztatni, hanem az Európai Uniótól kapott támogatásokat is, ugyanis nem az a fontos, hogy honnan jön a pénz, hanem az, hogy mire.
Ami rossz célra megy, azt meg kell adóztatni.
Szóba került az az 1300 menekült is, akiket a kormány tavaly titokban befogadott. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy „vannak rászoruló emberek, akik menekültek”, akiknek segíteni kell. Ugyanakkor Magyarország elutasítja a kvótákat a Visegrádi Négyekhez tartozó országgal együtt, mert annak keretében nem menekülteket, hanem migránsokat telepítenek le.
A menekültek nem migránsok, hanem bekopogtatnak az ajtón,
fogalmazta meg Orbán a különbséget. Szerinte a menekültek, akik többnyire nők és gyerekek, illedelmesen megálltak az országhatárnál, odamentek a határátkelőhelyhez és mondták, hogy ők védelemre szorulnak. Ha ezt az állam indokoltnak látja, akkor átmeneti oltalmat adnak nekik. Azt azonban a kormány nem fogja engedni, hogy „Brüsszelben döntsék el, hogy ki tartózkodhat az országban”. De abban a pillanatban, hogy már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek, sosem lesznek magyar állampolgárok.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt – január eleji magyarországi látogatásáról szólva – Orbán Viktor kiváló embernek nevezte, akit már régebbről ismer, és akitől sok ötletet kapott korábban is. A találkozón szóba került a Visegrádi Bank névre hallgató közép-európai közös fejlesztési bank felállítása is. Hogy pontosan mikor jön létre a bank, még nem tudni, erről a következő, január 26-i V4-es találkozón fognak megegyezni az érintett országok.
A munkaidőm nagy részét arra fordítom, hogy szövetségeseket találjak,
mondta a miniszterelnök arra utalva, hogy nemrégiben egy berlini gazdasági fórumon Kínát nem veszélyként, hanem lehetőségként jellemezte, részben azért, mert az európai kondícióknál kedvezőbb feltételekkel hajlandók finanszírozni a beruházásokat „Európa leggyorsabban fejlődő gazdasági térségében”. Beszélt arról is, hogy tervben van egy bajor-osztrák-magyar együttműködés, és többek között ez is szóba kerülhet Orbán Viktor január végi bécsi látogatásán, ahol Sebastian Kurz osztrák kancellárral fog tárgyalni.
Az interjú végén szóba került az is, hogy azt kell elérni Magyarországon, hogy aki akar, az tudjon dolgozni és megérje neki dolgozni, valamint az is, hogy
Magyarország a jövő országa,
mert egy olyan hely, ahol a többi országhoz képest a legalacsonyabb az internet áfája.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd