Nagyot nyert a Fidesz 2014-ben, éppen hogy, de meglett a kétharmados többsége (amit aztán később időközi választásokon elbukott), és a kormánypárt győzelme az újraszabott Zala megyei 3-as körzetben, Nagykanizsán és környékén sem forgott nagy veszélyben. Ebben a választókerületben érte el viszont az egyik legjobb dunántúli eredményét a Jobbik.

28 jelölt (!) szállt harcba, hárman pedig nagyon kiemelkedtek:

1. Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) 18 279 szavazatot és 39,57 százalékot,
2. Zakó László (Jobbik) 12 601 szavazatot és 27,28 százalékot,
3. Göndör István (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) 12 024 szavazatot és 26,03 százalékot kapott.

3,28 százalékkal még megemlíthető az LMP-s Tringer Ferenc Péter is, a többi jelölt az 1 százalékot sem érte el.

Akkor úgy tűnhetett, hogy egy igazán erős ellenzéki induló megverte volna Cseresnyést, és emiatt a Jobbik vagy akár a baloldal kemény kihívója lehet a fideszes jelöltnek 2018-ban. Aztán megkaptuk a Republikon Intézet a 24.hu Csatatér-projektjének készített körzeti közvélemény-kutatását. Ebből ugyan az látszik, hogy

a Fidesz győzelmét csak egy politikai földcsuszamlás akadályozhatja meg Nagykanizsán és vidékén is, meglepő viszont, hogy az öt felmért körzet közül a Fidesz itt szerepelt a legrosszabbul, mind a párt, mind a jelölt népszerűsége 50% alatt marad a kutatás szerint.

Lássuk a listát előbb a teljes népesség, aztán a pártválasztók közötti eredményeket:

1. Fidesz-KDNP – 35% és 46%,
2. Jobbik – 18% és 24%,
3. DK – 7% és 10%,
4. MSZP – 7% és 9%,
5. LMP – 4% és 5%,
6. Momentum – 2% és 3%,
7. MKKP – 1% és 1%,
8. Együtt-Párbeszéd, illetve MLP – 0% és 0% mindkettőnek,
9. Egyéb párt – 1% és 2%.

Bár a Fidesz előnye igen jelentős, hozzá kell tenni, hogy a kutatások szerint (nemcsak a Republikon, hanem a még nagyobb Fidesz-előnyt tapasztaló Medián mérése alapján is) országosan ennél bő 10 százalékponttal jobban áll a pártválasztók között a kormánypárt. Az 50 százalék alatti helyi támogatottság tehát említésre méltó.

Egyéni jelöltek: Cseresnyéskert Kanizsán

Cseresnyés, a város korábbi polgármestere 47 százalékos eredménnyel szintén viszonylag simán nyerne.

A Republikon több variációt is készített az egyes jelöltek visszalépéseit alapul véve. Ha a Göndör helyett induló MSZP-s Fodor Csaba lenne a baloldal közös jelöltje, akkor 20 százalékon végezne a pártválasztók között, Cseresnyés változatlanul sok szavazatot, 46 százalékot kapna. Fodort pedig a jobbikos (a körzetet 1998-ban még kisgazdaként nyerő, később MIÉP-es) Zakó László is megelőzné 23 százalékkal. A DK-s Horváth Jácint esetén tűpontosan ugyanez az eredmény jönne ki, vagyis nem úgy tűnik, hogy a jelölt személye lenne a döntő. Meglepően erős viszont a Momentum embere, Polónyi Tamás, aki a pártjánál jobb eredményt érne el (a jelöltek számától függően 4-6 százalékot).

Érdekes számítás az is, ha kivesszük a kis jelölteket, és egy Cseresnyés-Zakó-Fodor háromszögre egyszerűsítünk. Ekkor a fideszes 49:26:25 arányban nyerne. Ha Fodor helyett a DK-s Horváth mérkőzne meg, ugyanez az arány lenne a pártválasztók között.

Ugyan összeadva több az ellenzéki voks, ha például csak Zakó indulna Cseresnyés ellen, az átszavazások miatt a fideszes jelölt 59:41-re nyerne.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a felmérés az egyes szavazótáborok másodlagos preferenciáját már jóval nagyobb hibahatárral méri, vagyis azt nehezebb megjósolni, hogy ilyen forgatókönyv esetén mit tennének a baloldali szavazók. Másfelől persze szó sincs arról, hogy a baloldal bárhol visszaléptetné a jelöltjét a Jobbik javára, ez tehát csak egy gondolatkísérlet.

Ami még érdekes lehet, az a választási hajlandóság. 2014-ben a 78 045 választópolgárból 46 694 adta le voksát, ami majdnem 60 százalékos részvételt jelent (a voksok 1 százaléka volt amúgy érvénytelen). Most 2 százalék mondta azt a Republikonnak, hogy biztosan nem megy el, míg 23 százalék nem tudja vagy nem válaszolt, de az is igaz, hogy az emberek ritkán vallják be a kérdezőbiztosnak, hogy távol maradnak a választástól.