Vasárnap éjjel óta épp összedőlni látszik az a politikai stabilitás, amelyet Németország ez elmúlt hetven évben pajzsként tartott maga előtt. És ami még komolyabb változást jelenthet, ennek a vége akár Angela Merkel karrierjének vége is lehet.
Angela Merkel a választást ugyan megnyerte, de nyögvenyelősen. A Kereszténydemokrata Unió több mint tíz százalékot veszített az előző választáshoz képest. Ebből valószínűleg leginkább az Alternatíva Németországnak nevű bevándorlásellenes, szélsőjobboldali párt erősödött, és be is jutott a Bundestagba.
Merkel az elmúlt ciklusban nagykoalícióban kormányzott a szociáldemokratákkal, így számára még komolyabb veszteség volt, hogy az SPD minden eddigi teljesítményét alulmúlta. A párton belül ezt azzal indokolják, hogy túl sokáig voltak nagykoalícióban Merkellel, így a párt elvesztette a karakterét. A választások után nem sokkal be is jelentették, hogy nem hajlandóak újra koalícióra lépni, inkább ellenzékbe vonulnak.
Így egyetlen lehetőség maradt Merkel számára, hogy ne kisebbségből kormányozzon. Ez pedig a Jamaica-koalíció, amely arról kapta a nevét, hogy a jamaikai zászló színei megegyeznek a koalíciót adó pártok színeivel. Ebben a koalíciban a CDU és testvérpártja, a bajor CSU a zöldekkel és a szabaddemokratákkal kormányzott volna együtt – először a német történelem során.
Tervezett spontaneitás
Ez pedig már akkor sem tűnt egyszerűnek, amikor egyáltalán lehetőség volt rá. Christian Lindner, az FDP elnöke viszont vasárnap éjjel, éjfél előtt 10 perccel tett arról, hogy ne legyen. Lindner közölte, hogy nincs meg a felek között a bizalom alapja, és hogy
Jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni.
Ami gyanúsan előre átgondolt mondatnak tűnik, és többen szóvá is tették Lindner eltervezett sponteneitását. Merkel azt mondta, kancellárként át szeretné vezetni az országot a nehéz időkön, de a zöldek is sajnálatukat fejezték ki, hogy véget értek a tárgyalások.
Lindner azzal indokolta a döntését, hogy áthidalhatatlan ellentétek vannak a pártok elképzelései között. A valóság viszont kicsit más lehet. Ehhez először át kell vennünk az FDP történetét. A párt 2009 és 2013 között már kormányzott együtt a CDU-val, és tanult is belőle. Annyira feladták a koalíció kedvéért az összes választási ígéretüket, hogy a párt története során először 2013-ban kiesett a Bundestagból. Négy évig tartott, mire visszaküzdötték magukat a biztos parlamenti tagságig.
Ausztria felé fordulva
Christien Lindnernek viszont úgy néz ki, ez nem volt elég. A kereszténydemokraták szerint Lindner az utóbbi időben túlságosan figyelt Ausztriára, ahol Sebastian Kurz az FDP politikájához nagyon hasonló kampánnyal nyert választást. Az ÖVP-hez hasonlóan az FDP is konzervatív-liberális, piacbarát, kisállampárti, adóellenes, de közben bevándorlásellenes párt lett. Ez volt a legfontosabb nézetkülönbség Angela Merkel és Lindner között is. Miközben Merkel kikötötte, hogy nem szabad felső határt szabni a bevándorlásnak, Lindner egyik alapfeltétele pont ez volt.
Ami nem jelentette volna azt, hogy ebből nem lehet engedni. A zöldekkel folyó tárgyalásokban a kereszténydemokraták értek el eredményeket hasonló ügyekben. A zöldek egyik nagy elvárása az volt, hogy a kormány zárjon be több gyárat, amelyek súlyosan környezetszennyezők. Ez nem fog megtörténni, viszont a CDU abba belement, hogy továbbra is tartsák a szigorú károsanyag-kibocsátási korlátokat.
Nem sietnek
Márpedig nehéz lesz erről megegyezni, mert az SPD már csak elfogadott egy javaslatot erről, amelyet minden képviselő megszavazott. Martin Schulz pártelnök pedig hétfőn, a bejelentés másnapján azt mondta, hogy a párt nem szeretne koalícióra lépni.
Az előrehozott választásnak komoly tétje lehet. Lindner abban bízik, hogy több kiábrándult kereszténydemokrata szavaz majd át a szabaddemokratákra. A szocáldemokraták pedig nyilván azt várják, hogy kicsit javítani tudnának a most elért eredményen.
Németország elnöke, Frank-Walter Steinmeier viszont ennél óvatosabb. Azt mondta, hogy ilyen esemény az elmúlt 70 évben nem történt Németországban, ezért óvatosnak kell lenni. Steinmeyer azt szeretné, ha a pártok nyitottabbak lennének a tárgyalásra, és nem kellene előrehozott választásokat kiírni. Azt már nem mondta ki, hogy a választáson nemcsak a szabaddemokraták, de a szélsőjobb is tovább erősödhet.
Az viszont igen valószínű, hogy Merkel kancellársága nem élne túl egy választást. A legutóbbi felmérések szerint a válaszadók több mint 60 százaléka mondta azt, hogy egy új választáson már nem neki kellene indulnia.
Kiemelt kép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler