Négy évvel ezelőtt egy izlandi rendőr lelőtt egy 59 éves férfit. Az eset óriási hírverést kapott az északi szigetországban, nem véletlenül: ilyen ott még nem történt. Nem hogy egy rendőr lelőjön valakit, de BÁRKI lelőjön valakit.
Pár hónappal ezelőtt egy másik eset borzolta az izlandi közvéleményt: márciusban egy fegyvertulajdonos Reykjavík közelében úgy gondolta, kipróbálja új fegyverét, és a levegőbe eresztett néhány lövést. Nem sokkal előtte szerezte be a lőfegyvert, és szerette volna tudni, hogy minden rendben van-e vele. A szomszédok annyira megijedtek, hogy kihívták a rendőrséget, de nem találták nyomát lövöldözésnek. Az izlandi média kiemelt hírként foglalkozott az esettel, akkora történésnek számított. Másnap előkerült a renitens fegyvertulajdonos, és bocsánatot kért, amiért csak úgy nekiállt lövöldözni. A rendőrség az összes fegyverét, és még a fegyvertartási engedélyét is bevonta.
Furcsa erről olvasni néhány nappal azután, hogy egy 64 éves amerikai férfi félautomata fegyverével több száz töltényt eresztett egy koncerten szórakozó tömegbe.
Stephen Paddock 23 fegyvert vitt fel egy las vegas-i hotel 32. emeleti szobájába, és az a döbbenetes, hogy amerikai viszonylatban a 23 fegyver nem számít kirívónak. Egy 2016-os kutatás szerint az amerikaiak 22 százaléka birtokol fegyvert, közülük 14 százaléknak (több mint 7 millió emberről van szó!) 8 és 140 (!) darab közötti fegyvere van. Az átlag 17 fegyver/fő.
Izlandon is megdöbbentően sok fegyver forog kézen: a 300 ezer lakosú szigetországban 90 ezer fegyver van, ami nagyjából a lakosság 30 százalékának felel meg. Vagyis, ha valaki egy 10 fős izlandi társasággal italozgat, esélyes, hogy közülük kettőnek vagy háromnak van fegyvere. Ez nagyjából az Egyesült Államokban is így van, mégis, Izlandon nemhogy tömegmészárlás, de semmilyen fegyveres bűncselekmény sem történik.
Az ENSZ 2013-as adatai szerint Izlandon 2005 és 2012 között 0 (nulla, zéró) ember halt meg fegyverrel elkövetett bűncselekmény következtében. Ezzel szemben az Egyesült Államokban ebben az időszakban a fegyverrel elkövetett gyilkosságok aránya 60 százalék volt.
Kell a macera és a bürokrácia
A miértre több válasz is létezhet. Izlandon óriási macera fegyvertartási engedélyhez jutni, és rendkívül szigorú az engedélyeztetési procedúra is. Eleve három helyen kell kérvényezni: a rendőrségen, a magisztrátuson és a környezetvédelmi hivatalnál. A leendő fegyvertulajdonosnak igazolnia kell, hogy nem büntetett előéletű, hogy épelméjű és hogy rendben van a látása. Aztán be kell szereznie és el kell olvasnia két könyvet, részt kell vennie egy háromnapos tanfolyamon, majd vizsgáznia kell, ahol legalább 75 százalékosan kell teljesítenie. Vár még rá egy gyakorlati vizsga is, ahol be kell bizonyítania, biztonságosan tudja kezelni a fegyvert.
Ezzel még nincs vége az eljárásnak, ugyanis aki fegyvert akar tartani Izlandon, annak kötelező beszereznie két széfet: az egyikben a fegyvert tartja, a másikban a lőszert.
De a macerás bürokrácia és a szigorú fegyvertartási törvény csak egy dolog, ettől még nem feltétlenül lesz a nullával egyenlő a halálozási ráta. Izland egyik legolvasottabb lapjában, a Grapevine-ban nemrég megjelent egy riport a fegyvertartásról. Egy szenvedélyes vadászt szólaltattak meg a cikkben, aki elmondta, mi lehet az oka annak, hogy hiába van Izlandon rengeteg fegyver, nem történik bűncselekmény. Árni Leósson szerint a kulcs a fegyverhez való hozzáállás: Izlandon elsősorban vadászat miatt, vagyis praktikus okokból, míg Amerikában önvédelem céljából tartanak fegyvert.
Az Egyesült Államokban a lőfegyver fontos önvédelmi és bűnmegelőzési eszköz, Izlandon ez teljesen idegen hozzáállás – ezt már az Izlandi Egyetem szociológia professzora fejtegette a lapnak. Helgi Gunnlaugsson szerint csak nagyon kevés izlandi gondolja úgy, hogy a fegyverrel magát és családját védelmezi.
Ha van is fegyvered, márpedig Izlandon rengeteg embernek van, azzal nem egy másik embert veszel célba. Igazából ez meg sem fordul az izlandiak fejében
– mondja a professzor, aki szerint ez egy jelentős kulturális különbség Amerika és Izland között, és ezt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni Amerikában, még úgy sem, hogy szigorítják a fegyvertartási engedélyeket.
A szociológus azzal érvel, hogy ahol elsősorban önvédelemből tartanak fegyvert, ott nagyobb a valószínűsége annak, hogy az eszköz könnyen elérhető, így veszély esetén az illető csak felkapja és használja. És mivel ilyen könnyen elérhető (fizikai értelemben is) az amerikai háztartásokban a fegyver, sokkal nagyobb a valószínűsége a baleseteknek és a gyilkosságoknak is.
Nem csak Izlandtól tanulhatna Amerika
Hiába volt már számtalan iskolai lövöldözés és tömegmészárlás az Egyesült Államokban, nem szigorítottak a fegyvertartási törvényen. Márpedig mégiscsak ez lenne az első lépés ahhoz, hogy elinduljon valami változás. Ezt több ország gyakorlata is bizonyítja. 2002-ben a németországi Erfurtban 14 tanárral, két diákkal és egy rendőrrel végzett egy 19 éves fiú. Nem sokkal az iskolai vérengzés után szigorítottak a 25 évnél fiatalabb fegyvervásárlók ellenőrzésén.
Ausztrália és Nagy-Britannia ennél sokkal drasztikusabb lépést tett.
1996-ban az ausztráliai Port Arthurban történt tömegmészárlás, 35 halottal. Az ausztrál kormány szinte azonnal új törvényt hozott, amellyel betiltották az automata és félautomata fegyverek birtoklását. A fegyvertartás konszolidálása még most is tart Ausztráliában: a napokban járt le az a 3 hónapos amnesztia, amelynek keretében bárki büntetlenül leadhatta nem regisztrált, illegálisan tartott vagy csak feleslegesnek vélt fegyverét a hatóságoknak. A három hónap alatt több mint 26 ezer fegyvert szolgáltattak be.
Szintén ’96-ban történt Nagy-Britannia történelmének legvéresebb lövöldözése: egy 43 éves ámokfutó egy skóciai általános iskolában 16 gyerekkel végzett. Az áldozatok között több öt évnél fiatalabb gyerek is volt. A vérengzés sokkolta a briteket, és országos támogatottságot kapott Tony Blair akkori javaslata, hogy tiltsák be a kézi lőfegyver magáncélú birtoklását. Egy évvel Dunblane után ez meg is történt.
És mit tesz az amerikai törvényhozás az iskolai lövöldözések után? Legtöbbször semmit, de akadt már példa arra is, hogy enyhítettek a szabályozáson. A 2012-ben a Sandy Hook általános iskolában történt lövöldözés után egy évvel 27 államban lépett életbe olyan törvény, amely lazított a fegyvertartási szabályokon. Biztonságosabbá tette ez Amerikát? Nem feltétlenül. A 26 gyerek halálával végződő Sandy Hook tragédia előtti 18 hónapban 17-en vesztették életüket fegyver által az Egyesült Államokban, Sandy Hook után 18 hónappal 41-en.
Több fegyverbolt, mint McDonald’s
Persze ahol alkotmányos jog fegyvert tartani, nehéz bármit is változtatni. Ráadásul Amerikában jelenős ipar kötődik a fegyverekhez. 2013-as adatok alapján ez az ipar több tízezer embernek ad munkát, és közel 40 milliárd dollárral járul hozzá a gazdasághoz.
140 ezer legálisan működő fegyverbolt van az Egyesült Államokban. Több, mint ahány McDonald’s. Van is mit eladniuk: 2013-ban közel 11 millió fegyvert gyártottak az Államokban, ez a tíz évvel korábbi adathoz képest 220 százalékkal több. És van még 5,5 millió importált fegyver is.
Az mindenesetre érdekes és a korábbi hozzáálláshoz képest váratlan lépés, hogy az 59 halálos áldozattal járó Las Vegas-i tömegmészárlás után az amerikai Nemzeti Fegyverszövetség, az NRA közölte: fontolóra vennék a tömeggyilkos által használt átalakító szabályozását. Ez a bump stock, azaz a rugós válltámasz, amivel nem kell lövésenként húzogatni a ravaszt, hanem a fegyver visszarúgását és annak energiáját kihasználva az egyszerű fa-műanyag kiegészítő eléri, hogy a fegyver ugrálása miatt újra meg újra meghúzza az ember a ravaszt. Magyarul: automatává válik a fegyver.
Ez persze kevésnek tűnik ahhoz, hogy ne egy újabb amerikai lövöldözésről szóljanak a hírek, mindenesetre jelzi, hogy a Las Vegas-i tragédia végre kibillentette a kőkemény fegyverlobbit is. Azért persze nem teljesen, mert csütörtöki közleményük világosan rávilágít arra, hogy a hozzáállásban egyhamar nem fog változni semmi. Az NRA ugyanis azokat a politikusokat támadja, akik szigorúbb fegyverszabályozást szeretnének. A szervezet azzal érvel, hogy a fegyvertartás betiltása után semmit sem tehetnének a jogtisztelő amerikai állampolgárok, ha rájuk támadnak.
Nem mintha az 58 koncertre érkező bármit is tudott volna tenni Las Vegasban.
(Kiemelt kép: Drew Angerer/Getty Images)
