A Nobel-díjakkal elég komoly pénzjutalom jár. Elég csak erre a részre emlékezni A tizennégy karátos autóból:
Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat.
Szóval a Nobel-díjak nagy részéhez sok pénz kell, amelyet évente osztanak szét, tehát évente kell hozzá sok pénz. A közgazdasági Nobel-emlékdíj kivételével mindegyik díj fedezetét Alfred Nobel hagyatékának kamatai adják.
És honnan lett ennyi pénze Alfred Nobelnek?
Nobel elismer kémikus és feltaláló volt, a nagyteljesítményű robbanóanyagok egyik úttörője. Ő volt az, aki a bátyja élete és a torinói egyetem egyik tanszékének árán szelidítette meg a nitroglicerint. A hagyományos formájában durván kiszámíthatatlan és robbanékony anyagból lett a dinamit. Végül több emberélet árán felfedezte, hogy a kovafölddel kevert nitroglicerin elég stabil ahhoz, hogy használni is lehessen.
A nagyteljesítményű robbanószerek teljesen átalakították azt, ahogy az emberiség háborúzik. És persze azt is, hogy mekkora áldozatokkal jár a háború. Ennek az átalakulásnak a dinamikájára viszont csak az első világháború alatt döbbent rá az emberiség, amikor a világtörténelem során addig elképzelhetetlen mennyiségű ember halt meg.
Napóleon egyik népszerű idézete az, hogy
Nem állíthatnak meg, harmincezer életet költök havonta.
Napoleon így dicsekedett Metternichnek a napóleoni háborúk alatt. Harmincezer élet ma már nem is tűnik olyan soknak, de akkoriban ez kifejezetten sok ember volt. Sőt, ha még messzebb megyünk, akkor még többnek tűnik. A rómaiak komplett hadseregei voltak ekkorák. Batu és Szübötej ennél kevesebb emberrel alázták meg a kor legkomolyabb hadseregét, IV. Béláét.
És ez leginkább a nagyteljesítményű robbanószerek hirtelen fejlődésének köszönhető, így Alfred Nobelnek is.
Ezt figyelembe véve különösen érdekes, hogy a 2017-es Nobel-békedíjat a nukleáris fegyverek megsemmisítésére irányuló International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN) kapta meg.
Persze, érthető, ha épp most díjaznak egy ilyen szervezetet. Donald Trump és Észak-Korea konfliktusa folyamatos atomháborúval fenyeget, ahogy Donald Trump és Irán vitája is. Utoljára a hidegháború csúcsán rettegett ennyire az emberiség az atomháborútól.
De van egy underground mozgalom, amelyik egy ideje azon dolgozik, hogy ne az atombomba leszereléséért küzdők, hanem az atombomba kapja meg a Nobel-békedíjat. Most úgy néz ki, vesztettek.
Pedig az atombombát díjazni nem lenne nagy butaság. Nem nagyobb, mint az atombombát ellenzőket díjazni. Érdemes belegondolni abba, hogy mi történne, ha Észak-Koreának nem lenne atomprogramja. Lenne még Észak-Korea, vagy már rég lerohanta volna az Egyesült Államok?
Észak-Korea számára az atombomba a létezés utolsó garanciája, mert addig engedik létezni a rezsimet, amíg félnek tőle. Az Egyesült Államok és Oroszország addig nem fognak egyenesen – csak proxykon keresztül – harcolni, amíg mindkettő atomhatalom. Még most, amkor a hidegháború óta a legrosszabb az orosz-amerikai viszony, is elképzelhetetlen, hogy a két nagyhatalom totális háborút kezdjen. Ahogy az is, hogy bármelyikük harcolni merjen Kínával.
Persze ebben a racionális rendszerben is lehetnek hibák. Elég csak arra emlékezni, amikor egy szovjet katonatiszt megmentette a világot azzal, hogy nem indított atomrakétákat egy hibás radarjelre. Vagy mondjuk arra, amikor a kelet-német titkosszolgálat kellett ahhoz, hogy a szovjetek elhiggyék, Nixon nem elmebeteg.
Nem véletlen, hogy rengetegen kaptak Szaharov-, vagy Nobel-békedíjat azok közül, akik dolgoztak az atombombán. De nagyon úgy tűnik, hogy az atombomba már soha nem fogja megkapni. Bár ki tudja, Nobelt addig kaphat valaki, amíg életeben van. Az atombomba pedig még sokáig életben lesz.
Kiemelt kép: Charles Levy/Wikipedia
