Az Iszlám Állam mintegy 300 négyzetkilométeres térséget tartott még nemrég a megszállása alatt a szíriai-libanoni határ térségében, a libanoni Arszal városától, illetve a keresztények lakta Rasz-Baalbektől egészen a szíriai területen fekvő Kalamun hegységig. A libanoni hadsereg offenzívájára régóta lehetett számítani, a térséget megszálló dzsihadisták ugyanis állandó fenyegetést jelentettek a környékbeli libanoni településekre.
Három évvel ezelőtt, 2014-ben a dzsihadisták kétszer is betörtek Arszalba, a város utcáin fegyveres harcba bocsátkoztak a libanoni biztonsági erőkkel, foglyul ejtettek 30 rendőrt és katonát, akik közül kilenc még nem nyerte vissza a szabadságát. Több libanoni katona elesett az akkori összecsapásokban.
A libanoni offenzívával egy időben a határ túloldalán a szíriai hadsereg és a Hezbollah is támadást indított a dzsihadisták ellen egy héttel ezelőtt. Míg Bejrútban fogadkoztak, hogy a libanoni hadsereg hadműveletét nem hangolta össze a szíriai hadsereggel, damaszkuszi források szerint igenis van köztük egyeztetés. Ezt sejteti a tűzszünet egyidejű bejelentése is. Viszont bármilyen közös hadművelet politikai szempontból visszás lenne Bejrút számára, és veszélybe sodorná az országnak nyújtott amerikai katonai segítséget, Washington ugyanis terrorszervezetnek tartja az Irán által támogatott Hezbollahot.
A Hezbollah július végén kisöpörte az an-Núszra Frontként ismert terrorszervezet fegyvereseit Arszal környékéről, augusztus elején pedig az előzőleg megkötött tűzszüneti megállapodással összhangban több mint ezer lázadó hagyta el Libanont, és távozott a szíriai Idlíb tartományba. Az an-Núszra Front korábban az al-Kaida szíriai ága volt, majd miután tavaly szakított a nemzetközi terrorhálózat vezetésével, felvette a Dzsabhat Fatah es-Sám nevet, és jelenleg a Tahrír es-Sám iszlamista fegyveres koalíció élén áll.
(MTI, kiemelt kép: Europress)
