A történet onnan indult, és erről a 24.hu-n is beszámoltunk, hogy 2019 végére létrejöhet az új gázszállítási útvonal Magyarországra – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozott az MTI-nek július 5-én. Szavai szerint, amennyiben tisztáznak minden részletet, 2019 végére a Szerbia felől érkező vezetéken keresztül 8 milliárd köbméter földgáz érkezhet Magyarországra.
A távirati iroda fotósa több képet is készített arról, hogy Szijjártó megállapodást ír alá Alekszej Millerrel, a Gazprom orosz állami gázipari monopólium vezérigazgatójával.
A mai napon energiabiztonság, nemzetbiztonság és a gazdaság szempontjából is nagyot léptünk előre,
mondta akkor a külügyminiszter. Mivel a találkozóról a Gazprom is beszámolt a honlapján, nehéz lenne azt mondani, hogy a felek titokban akarták tartani. Így jogos az igény arra is, hogy több részlet derüljön ki a megállapodásról.
Ez csak egy tervezet
Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja közérdekűadat-igénylés keretében kikérte a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) a kérdéses dokumentumot. Az igénylésre tíz nap múlva válaszolt is a tárca, azonban megtagadták az adatok kiadását, mondván július 5-én nem írtak alá együttműködési megállapodást és nem keletkezett olyan dokumentum, amely közérdekű adat lenne.
A KKM egészen pontosan azt írta, hogy az irat
továbbá a Gazprom és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. között
nemzetközi szerződésnek nem minősülő magánjogi szerződés
jött létre, ezért az nincs a minisztérium birtokában és nem adhatják ki azt.
De akkor mit írt alá Szijjártó Péter?
Az LMP augusztus elején ismét adatigénylést nyújtott be, ezúttal a road mapre, vagyis a megvalósíthatósági tervre vonatkozóan. Az adatigénylésre augusztus 16-án válaszolt a minisztérium, és a lapunk birtokába került válaszban ismét elutasította az adatigénylést. Ezúttal azonban új elem került az indoklásba, ugyanis az elmúlt hetekben megváltozott a dokumentum típusa.
A KKM szerint a magyar energiaiparban – a kőolaj mellett – a földgáznak van a legnagyobb szerepe, mintegy 30 százalékos arányt jelent a hazai energiafelhasználásban. A hazai földgázigény túlnyomó része, 80-85 százaléka származik importból, az erre vonatkozó legjelentősebb kereskedelmi megállapodás pedig hamarosan lejár. A kikért,
jogi kötő erővel nem bíró megállapodások a fenti tárgykörökben folyamatos döntéseket generálnak, így a döntési folyamat nem zárult le, a kért adatok döntés-előkészítés tárgyát képezik.
A minisztérium indoka röviden tehát:
Alapos indok kell
Abban az esetben, ha egy adatgazda ezzel az indokkal tagadja meg egy dokumentum kiadását, azt a törvény szerint alaposan meg kell indokolnia, leírnia azt, hogy az információ nyilvánossá tétele mely pontokon okozna kárt. A KKM azonban csak annyit írt:
A kért adatok kiadása hátrányosan befolyásolná a közérdekű adat kezelő és közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének külső befolyástól mentes ellátását.
Ez az indoklás nem túl specifikus, hiszen a külügyminisztériumnak az energiagazdálkodáson, de még a földgázimporton belül is elég széles a tevékenységi köre. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény is úgy fogalmaz, hogy ugyan az adatkezelőnek, vagyis a minisztériumnak van mérlegelési lehetősége a kérdésben, de
a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.
A tárcának az indoklásban meg kell adnia, hogy milyen témában, milyen döntés előkészítéséhez van szükség a szóban forgó dokumentumra, anélkül a kiadás indoklása nem áll meg.
Lapunk megkereste az adatigényléseket beadó Ungár Pétert is, aki a további lépésekkel kapcsolatban annyit mondott:
