Minden akadály elhárult a kémügy titkosításának feloldása alól, így akár már ősszel nyilvánosak lehetnek a részletek – értesült a Magyar Idők.
A lap szerint miután felülvizsgálták a a Gyurcsány-kormány két volt titkosszolgálati vezetőjét és szakminiszterét érintő ügy titkos minősítését, kizárólag olyan információk minősítésén változtattak, amelyek nem veszélyeztetik a titkosszolgálatok működését és nem számítanak személyes adatnak. Az ügy másodfodkú pere szeptemberben kezdődik, szeptember 25-én már ítéletet is hirdethetnek.
A lap szerint két eset is lehetséges: egyrészt Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok dönthet úgy még a másodfokú ítélet kihirdetése előtt arról, hogy nyilvános legyen a vádirat, másrészt viszont lehet, hogy Pintér Sándor belügyminiszter csak ítélethirdetés után hagyja jóvá a titkosítás feloldását.
A Katonai Ügyészség eredetileg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor időközben lefokozott dandártábornokot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben.
A Debreceni Törvényszék 2013-ban meghozott elsőfokú ítéletében Galambos és Szilvásy egyaránt két év tíz hónap börtönbüntetést, Laborc Sándor egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönt kapott, P. Lászlót pedig felmentették. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet.
A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék tavaly felmentette valamennyi vádlottat. 2017. áprilisban a Fővárosi Fellebviteli Főügyészség letöltendő szabadságvesztést indítványozott Galambosra. Szilvásy György korábbi titkosszolgálati miniszterre, valamint Galambos utódjára, Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztést kértek.
A Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék alapvetően jól állapította meg a tényállást, azaz hogy a kémkedés megtörtént, csak éppen „nem ismerte fel a terheltek bűnösségét ebben a súlyos bűncselekményben”, ám ezt a hibát a második másodfokú eljárás korrigálhatja.
