Lesújtó képet fest a magyar egyetemek és főiskolák színvonaláról a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című szakmai stratégia, amit a kormány még decemberben hagyott jóvá, a hozzá tartozó cselekvési tervet pedig két hete fogadta el – ezt a hvg.hu írja.
A portál által kielemzett kormányzati anyag feladatként tűzi ki, hogy az alapképzés nyújtotta tudásanyagot összhangba kell hozni a társadalmi és gazdasági igényekkel. A végzetteket alkalmazó cégek ugyanis az elmúlt években bőven kritizálták a képzések szerkezetét, tartalmát és minőségét, de az oktatók felkészültségét is. Az összefoglaló szerint a „diákanyaggal” is gond van, megfontolandónak nevezik a felvételi feltételek szigorítását, például kötelező emelt érettségi, nyelvvizsga előírásával.
A legnagyobb gond a műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai képzéseknél jelentkezik – az alacsony jelentkezési arány miatt a képzések többségének bejutási pontszáma rendkívül alacsony, az így kialakult diákösszetétel pedig a tanulmány szerint rossz hatással van az egyetemi oktatás hatékonyságára, így a tehetséges tanulók tanulmányaira is. Emellett óriási a lemorzsolódás, a beiratkozott hallgatóknak jó, ha fele végzi el az alapképzést.
A műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai végzettségű munkavállalók hiánya már-már a gazdaság stabilitását, illetve a továbbfejlődés lehetőségét veszélyezteti – áll a dokumentumban. Azt is megállapítják, hogy a gazdasági és társadalomtudományi szakok iránt „a munkaerő-piaci kilátásokhoz képest indokolatlanul magas érdeklődés mutatkozik”.
Az anyag szerint már a középiskolában el kellene kezdeni dolgozni a helyzet javításáért, a tanterveket a felsőoktatási intézmények igényeihez kellene igazítani. A természettudományos tanárképzés átalakítása mellett elengedhetetlen a már pályán lévő oktatói kar továbbképzése és innovatívabb pedagógiai módszerekre való áttérítése is.
A jelentésben elismerik: „nemzetközileg versenyképes és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő informatikaoktatás elképzelhetetlen egy a legmodernebb technikával nem rendelkező felsőoktatási intézmény esetében”. Emiatt az évek óta érvényben lévő beruházási stop feloldását javasolják. Agrárképzésre nagyjából feleannyian jelentkeznek, mint amennyit a munkaerőpiac igényelne, hasonló csökkenés sújtja az egészségtudományi képzéseket is.
