Az Európai Parlament négy frakciója közösen jegyzi azt a határozattervezetet, amely kezdeményezné az Európai Unió alapszerződésének hetedik cikke szerinti eljáráshoz szükséges első lépés megtételét – írja a Bruxinfo. A javaslat benyújtói a Szocialisták és Demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a Zöldek és az Egyesült Baloldal képviselőcsoportjai.
Egy másik határozattervezetet a Fidesz-KDNP-t is soraiban tudó Európai Néppárt nyújtott be, amely a hetedik cikk szerinti eljárásra homályosan céloz, mint lehetőségre, ha a magyar kormány nem tenné meg a megfelelő lépéseket az Európai Bizottság által megszabott határidőn belül a problémák orvoslására.
A magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról május 17-én szavaz az Európai Parlament plenáris ülése.
A Bruxinfo azt írja: a négypárti javaslat kimondaná, hogy „Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve az EU-alapszerződésben lefektetett alapelvek, ami feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására”. Erre elvileg az uniós szerződés értelmében akkor van lehetőség, ha egy tagállamban súlyosan és folytatólagosan sérülnek a szerződés 2. cikkében felsorolt demokratikus alapelvek, vagy ennek fennáll a kockázata. A tervezet arra utasítaná az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságát, hogy készítsen indoklással ellátott javaslatot, ami alapján elindulhat a folyamat.
Az Európai Néppárt saját állásfoglalás-tervezete arra utasítaná az állampolgári jogi szakbizottságot, hogy folytassa a vitát Magyarországról, és tegye meg a szükséges lépést, ha a magyar kormány nem hoz megfelelő intézkedéseket a Bizottság által megszabott határidőn belül a helyzet orvoslására, és megállapításra került a szerződés 2. cikkében rögzített értékek komoly megsértésének az egyértelmű kockázata.
A baloldali négypárti szövegtervezet fel is sorolja a beazonosított problémákat. Azt akarják, hogy az EP szólítsa fel a magyar kormányt, hogy „kezdjen párbeszédet az Európai Bizottsággal minden korábban említett aggodalmat illetően, különösképp a menekültek emberi jogait, a dolgozó terhes nők jogait, az oktatási szabadságot, a romák oktatási ágazatban tapasztalt szegregációját illetően”.
A közös négypárti tervezet arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását, különösképp a menekültekkel és menedékkérőkkel, a közérdekű tájékoztatással, az oktatással, a társadalmi befogadással, és a gazdasági fejlesztésekkel összefüggésben. Arra is felszólítanák a magyar kormányt, hogy „változtasson a menekültügyi törvény és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet”.
Az Európai Néppárt pedig az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által április 27-én elfogadott ajánlások követésére kéri a magyar kormányt, amelyek közt ugyancsak megfogalmazódott a civiltörvény tervezetének visszavonása.
A hetedik cikk szerinti eljárás hazánk szavazati jogának felfüggesztésével járhat.
