Magyarország adja az egyik legkomolyabb hozzájárulást a koszovói KFOR-misszióhoz, és az afganisztáni misszióban is aktívan részt vettünk, mondta Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese Budapesten. Gottemoeller egy NATO-szemináriumra érkezett Budapestre, de a Külügyi és Külgazdasági Intézetben is tartott egy előadást a NATO alkalmazkodóképességéről a megváltozott biztonsági kihívásokkal szemben.
Az amerikai diplomata szerint a magyar kormány elkötelezett szövetséges a NATO-ban. Tavaly Székesfehérváron létrehoztak egy kisebb NATO-központot, amiből már több is van Kelet-Európában. A magyar központ több nagyon fontos feladatot is ellát a NATO szervezésében.
Gottemoeller megköszönte azt is, hogy Magyarország igyekszik tíz éven belül az elvárt mértékűre növelni a honvédelmi kiadásait, ami a GDP 2 százaléka. Nem mindig volt ez így, 2014 előtt a NATO-tagországok még folyamatosan csökkentették a honvédelmi kiadásaikat. Magyarország most is csak évente a GDP egy ezrelékével növeli a saját honvédelmére költött pénzt. Jelenleg a GDP egy százalékát költjük erre, a magyar kormány szerint 2026-ra érhetjük el a NATO-tagságunkkal vállalt szintet.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Elvárások
Ehhez kapcsolódva elmondta azt is, hogy nem aggódik Donald Trump elvárásai miatt, amelyeket a NATO-hozzájárulásokkal szemben támaszt, sőt, Trumpot kifejezetten fontos szövetségesnek tartja, mert rávette a tagországokat, hogy kezdjenek el többet költeni a saját védelmükre. Trump többször is azt mondta, hogy senki ne várjon ingyen védelmet az Egyesült Államoktól. Szerinte azokat védi meg a NATO, akik nem sajnálják a pénzt a saját biztonságukra.
A diplomata szerint a NATO szerepe a berlini fal lemlása előtt az elriasztás és a védelem volt. A fal leomlása után viszont a szervezet alkalmazkodott az új helyzethez, és inkább a határokon túli biztonság fenntartása lett legfontosabb feladata. Ráadásul 1999 és 2009 között 12 új taggal búvült a NATO – köztük Magyarországgal -, ami Gottemoeller szerint szintén a a szervezet alkalmazkodóképességét mutatja.
Szerinte az orosz fenyegetést jelenleg két fronton kezelik.
- Egyrészt erőteljes elriasztásal (erről írtunk már többször is),
- másrészt pedig nyitottsággal a párbeszédre.
De azt is elmondta, hogy a NATO célja nem az, hogy provokáljon, hanem hogy megakadályozza a provokációt.
Nem lesz baj
Gotemoeller megnyugtatott mindenkit, hogy Rex Tillerson részt fog venni a brüsszeli NATO-csúcson május végén. Kisebb botrány volt ugyanis abból, amikor Rex Tillerson külügyminiszter lemondta az eredetileg május elejére tervezett NATO-csúcstalálkozót – az elsőt, amin résztvenne külügyminiszterként – mert inkább Washingtonban maradt volna, hogy részt vegyen Donald Trump és Xi Jinping kínai elnök találkozóján.
A NATO a hírek szerint egyékbént új időpontot is ajánlott az amerikaiaknak, akik ettől először elzárkóztak, de végül beleegyeztek. Még nincs meg a pontos időpont, mert a csúcstalálkozó átszervezése konszenzusos döntést igényel, mind a 28 tagállamnak rá kell bólintania.
Gottemoeller egy kérdésre azt mondta, hogy egyáltalán nem biztos, hogy Angela Merkel német kancellár és Donald Trump találkozója rosszul sikerült. Inkább csak senki nem tudja, hogyan sikerült, de szerinte annak látszott nyoma, hogy őszinte beszélgetésük volt.
Május végén csatlakozhat a NATO-hoz a 29. tagország, Montenegro. Gottemoeller azt mondta, aggódnak amiatt, hogy Oroszország esetleg beavatkozna, mielőtt a Montenegro csatlakozni tudna. Például puccsot is szervezhetnek az országban.
