A magyar zsidók auschwitzi deportálásáról nyílt vándorkiállítás a bécsi Igazságügyi Palotában csütörtökön. Perényi János bécsi magyar nagykövet megnyitó beszédében elmondta, emlékezés nélkül nem lehet felülemelkedni a gonosz tetteken. A nagykövet hozzátette,
a történelmet nem lehet megváltoztatni, és a meggyilkolt zsidók életét sem adhatja vissza senki, így a vándorkiállításra éppen azért van szükség, hogy a szörnyű tettek ne merüljenek feledésbe.
A nagykövet emlékeztetett, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztségét 2016 márciusáig Magyarország töltötte be. Az eredményeket összegezve elmondta, az egy éves elnökségi ciklus alatt hozzájárultak az IHRA láthatóságához, hiszen több mint száz rendezvényt szervezetek világszerte.
Szita Szabolcs a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója beszédében Auschwitzot Magyarország egyik legnagyobb temetőjének nevezte, hiszen magyarok százezrei haltak meg a táborban. Szerinte a kiállítás a magyar zsidóság és egyben az egyéni sorsok történetét is bemutatja.
A történteknek arra kell figyelmeztetniük, hogy hasonló rémtettek ne ismétlődhessenek meg,
mondta Szita.
A tárlat a budapesti Holokauszt Emlékközpont korábbi magyar nyelvű kiállításának német nyelvű adaptációja.
A kiállítás a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztításának történéseit számos kép- és dokumentum anyaggal, egyéni és családi sorsokon keresztül mutatja be, írja az MTI.
1944. május 14-én kezdődött meg a zsidók tömeges deportálása Magyarországról. Az azt következő 56 nap alatt 437 ezer embert hurcoltak el az országból tehervagonokba zsúfolva. Kevés kivétellel a lengyelországi német megsemmisítő táborba, Auschwitz-Birkenauba kerültek, ahol nagy többségüket órákkal az érkezés után gázkamrákban meggyilkolták.
