A magyar kormányfő már a legutóbbi, március 7-i EU-s csúcsra is úgy ment el itthonról, hogy nem várt sokat a csúcstól:
Idegőrlő hetek előtt állunk.
Már akkor azt mondta, csak március 17-18-án, az EU-csúcson láthatja majd először a számokat, hány menekültet akar szétosztani az EU a tagállamok között.
Ezután szerdán Merkel egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy csütörtökön még nem döntenek kötelező kvótákról, de először kínálkozik igazi esély a menekültválság megoldására.
Az Európai Tanács értekezletén derül ki, hogy el lehet-e érni olyan megállapodást, amely esélyt ad a helyzet összeurópai és fenntartható megoldásához.
Mondta Merkel.
Amit eddig tudunk
Az alig egy héttel ezelőtt befejeződött megbeszélést úgy értékeltük, hogy ott a törökök elég komoly dolgokat csikartak ki maguknak:
- A törökök kértek még hárommilliárdot az előző három mellé az uniótól.
- Cserébe visszafogadnának mindenkit, akik a területükről illegálisan lépett az EU-ba.
De ez nem azt jelenti, hogy Erdoganék nyakló nélkül fogadnának vissza mindenkit, minden EU-ból kitoloncolt helyett egy másik szírt adnának, akiket majd elosztanak a kontinensen.
- Kértek még még vízummentességet is az uniótól,
- és azt is, hogy folytassák a tagsági tárgyalásokat az országgal.
Vagyis beimádkoznák magukat EU-tagnak, miközben azzal hitegetnek, hogy képesek megoldani a menekültválságot.
Itt egy magyarázó ábra is:
Orbán Viktor azt mondta,
szó sem lehet semmifajta közvetlen áttelepítésről Törökországból Európába, Magyarországra semmiképpen.
Széteshet Európa
A török uniós csatlakozási tárgyalások továbbra is „nyílt végűek”, a török uniós tagság ügye nem is szerepel a csúcs napirendjén – mondta Merkel, hozzátéve, hogy az igazságszolgáltatásról és jogállamiságról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásáról szó lehet. Ez kiváló alkalmat teremtene egy „nagyon fontos párbeszéd” megkezdésére – vetette fel a kancellár, megemlítve a sajtószabadság, valamint a kurd kisebbség jogainak kérdését.
A menekültválság európai megoldása nélkül széteshet az Európai Unió, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól azonban nem várható áttörés a válságkezelés ügyében, mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.
Magyarországnak az elosztást szabályozó képlet alapján 1294 menekültet kellene befogadnia, de “Orbán úr népszavazást tart erről, és azt mondja, hogy ez német probléma”. Ameddig ilyen viták zajlanak és az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsban csak egyhangú döntést lehet hozni, “nehezen tudok derülátóbb lenni”, mondta Schulz.
“Ezt kell megbeszélnünk a csúcstalálkozón”, a menekülteknek pedig “világosan meg kell mondani”, hogy védelmet kapnak, ha üldözöttek vagy veszélyben vannak, de nem választhatnak maguknak országot.
Orbán oldalán
Nem Orbán az egyetlen, aki megakaszthatja a csúcsot, Magyarországgal együtt hat tagállam állhat ellen az EU-török megállapodásnak.
Ausztria menekültekhez való hozzáállása sokat változott az utóbbi időben, elsősorban azért, mert Werner Faymann kancellár szélsőjobbos nyomás alatt politizál. Az Osztrák Szabadságpárt elnökjelöltje, Norbert Hofer erősen bevándorlás-ellenes politikát visz.
Törökország és a kultúrája nem illeszthető be az európai közösségi értékekbe, mondta nemrég Hofer.
Az osztrákok tudják, hogy egy esetleges török vízumkönnyítés után megnőne a török munkavállalók száma az országban, amit elkerülnének, ha egy mód van rá. Az országban az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint így a népesség 1,3 százaléka török már.
Azt kérdezem magamtól, kidobjuk-e az ablakon az értékeinket, vívódott a napokban az osztrák belügyminiszter.
A bolgárok görög cipőben járnak, az unió külső határai ők is, nekik kell, vagyis kellene megállítani a menekülteket, ez inkább kevesebb, mint több sikerrel megy nekik. Ez nem véletlen, az egyik legfőbb menekültútvonal az országon vezet keresztül.
Bojko Boriszov és kormány azért vétózna, mert a legutóbbi csúcson csak arról volt szó, hogy a törökök a görög szigetekről fogadnának vissza menekülteket, a hasonlóan menekült-sújtotta bolgároktól nem.
Időközben pedig Ciprus is megpróbálja befenyíteni az uniót, ahhoz a feltételhez köti a csatlakozási tárgyalások folytatását, hogy Törökország ismerje el a Ciprusi Köztársaságot önálló államként és nyissa meg a török kikötőket és repülőtereket a ciprusi hajók, illetve repülőgépek előtt.
Nyugat-Európa kemény diói
Manuel Valls francia miniszterelnök szerint országa harmincezer menekültet tud kezelni, ez a hozzáállás pedig árnyékot vet az EU-török megállapodásra.
A franciák többször is nyíltan kritizálták a török médiaszabályozást, valamint az emberi jogok sárba tiprását. Legutóbb a múlt héten írt nyílt levelet az Amnesty International az Elysée Palotába, amiben a készülő megállapodást egy szégyenteljes tervezetnek nevezték.
Ráadásul François Hollandenak úgy kell politizálnia, hogy a menekültellenes Nemzeti Front folyamatosan erősödik.
A spanyol ügyvivő miniszterelnöknek, Mariano Rajoynak eddig is meg kellett küzdenie a saját menekültválságával, Afrikából eddig is érkeztek bevándorlók.
Az pedig közel sem biztos, hogy az ügyvivő Rajoyból újra miniszterelnök lesz, a szocialista Pedro Sánchezből is kormányfő lehet még, aki a múlt heti tervezetet igazságtalannak és teljesíthetetlennek nevezte.
A külügyi tárca jelenlegi vezetője pedig azt mondta, országa csak koherens és a nemzetközi joggal összhangban lévő dokumentumot fog elfogadni.
Kiemelt kép: a macedón határ mellett fekvő Idomeni görög falu közelében lévő táborukból útnak indult menekültek a határon emelt macedón védőkerítést megkerülve, egy folyón kelnek át, hogy bejussanak Macedóniába 2016. március 14-én. (MTI/AP/Vadim Ghirda)
