A magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat nincs összhangban az európai emberi jogi normákkal, az országban gyakorlatilag senki nem kaphat nemzetközi védelmet – közölte írásos véleményében az Európai Tanács emberi jogi biztosa.
Nils Muiznieks az Emberi Jogok Európai Bíróságának felkérésére, harmadik félként kapcsolódott be két, Ausztriából Magyarországra visszaszállított menedékkérő ügyébe. A lett biztos úgy véli, a magyar hatóságok által elfogadott korlátozó intézkedések célja az volt, hogy elrettentsék a menedékkérőket az országba való belépéstől, és attól, hogy hazánkban nyújtsák be kérelmüket.
Muiznieks kifejtette: Magyarországon túl gyorsan folytatják le a menekültügyi eljárásokat, és azok nélkülözik a megfelelő biztosítékokat. A biztos problémának nevezte a menekültügyi őrizetet, és az annak végrehajtására szolgáló intézményekben uralkodó állapotokat. Azt is hozzátette, hogy a hatóságok által kiváltott menekültellenes közhangulat nem segíti elő a menedékkérők és menekültek társadalmi integrációját.
A biztos hangsúlyozta, hogy a Magyarországra visszaküldött menedékkérők jelentős része őrizetben van, számukra nem állnak rendelkezésre hatékony jogorvoslati lehetőségek. Mindezeknek negatív hatása van a dublini egyezmény értelmében visszaküldöttek befogadási körülményeire.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a magyar kormány biztonságos harmadik országnak minősítette Szerbiát, nagy a kockázata annak, hogy a Magyarországra visszatoloncolt menedékkérőket oda küldik tovább. (MTI)
