A Wired UK összeállítása szerint húsz év múlva napelemtábla-ablakokkal felszerelt fa felhőkarcolókban vagy gombatéglákból épült házakban fogunk élni, és olyan utakon furikázunk majd elektromos meghajtású robotautóinkkal, amelyek ha kell, önállóan megreparálják magukat. Mint írják, ezeknek a technológiáknak a többsége már ma is rendelkezésre áll – igaz, a többségüket még csak kísérleti projektek keretében tesztelték.
„Ötletekből nincs hiány, de az építőipar sajnos lassan reagál az újdonságokra – mondta a lap internetes kiadásának nyilatkozva Pete Walker, a Bathi Egyetem innovatív építőanyagok kifejlesztésével foglalkozó központjának vezetője. – Ezért sok időbe és pénzbe kerül, mire a rajzasztalon született ötleteket a gyakorlatban, a valódi építkezéseken is kipróbálják.”
A szakember szerint ennek ellenére csak idő kérdése, hogy téglák és beton helyett környezetbarát, gombafonalakból vagy a levegőből kivont szén-dioxidból készült elemekből húzzuk fel az épületeinket. „Az olyan hagyományos, szervetlen építőanyagok felhasználása, mint a cement, a tégla vagy a fém, csak addig éri meg az építtetőknek, amíg olcsó az energia. Az energia árának növekedésével párhuzamosan előtérbe fognak kerülni az olyan, jóval költséghatékonyabban előállítható, bio- vagy hulladékalapú építőanyagok, mint a kender, a len és a nád.”
A Wired szerint a következő évtizedekben ezek a kísérleti építőanyagok és technológiák fognak széles körben elterjedni:
- Szén-dioxid téglák: Az Orica nevű ausztrál bányatársaság egyik telepén nemrég állítottak fel egy kísérleti üzemet, amely a levegő szén-dioxidjából készít szilárd, nagy teherbírású karbonát-tömböket. Ezeket aztán építkezéseken is felhasználhatják, mint falazóanyagot.
- Kenderbeton: A közelmúltban kikísérletezett „hempcrete-et” (kenderbetont) a kendernövény szárából és egy mészalapú kötőanyagból keverik ki. Nagy előnye, hogy jóval könnyebb és környezetkímélőbb, mint a hagyományos beton, ráadásul tűz- és vízálló is.
- Nyomásérzékeny gél: Az MIT kutatói által kikísérletezett nyomásérzékeny gél színe a túlzott mechanikai igénybevétel – például egy épület ingadozása – hatására megváltozik. A szakemberek szerint nagy előnye, hogy a malterbe vagy a vakolatba keverve, megkönnyítheti a strukturális és statikai problémák kiszűrését.
- Gombatéglák: Az Evocative nevű R+D cég szakemberei a polisztirol helyettesítésére fejlesztették ki azt a gombafonalakból álló építőanyagot, amelyet biológiailag lebomló téglaként már ma is sikerrel használnak fel ideiglenes építmények felhúzásához.
- Nyomtatott épületek: A világ legnagyobb, több mint 12 méter magas 3D-nyomtatóját az olaszországi World’s Advanced Saving Project munkatársai építették meg. A berendezéssel egy sárból és homokból kevert „tinta” felhasználásával komplett házakat lehet nyomtatni.
- Napelem-ablakok: A Szilícium-völgyben székelő Ubiquitous Energy tavaly mutatta be a világ első teljesen átlátszó napelemeit. A technológiát többek között elektromos energia termelésére is alkalmas ablakok készítéséhez használhatják majd fel.
- Felfújható betonkupolák: A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai egy új módszerrel kevesebb mint két óra alatt tudnak felépíteni egy betonkupolát. A módszer lényege, hogy előre kiszabott betontáblákat rögzítenek egy hatalmas, luftballonszerű légzsákra, amelyet aztán felfújnak: így alakítják ki a klasszikus kupolaformát.
- Nyomtatott hidak: Joris Laarman építész a holland MX3D kutatócéggel közösen tavaly mutatta be az első 3D-nyomtatott hidat. Az általa kifejlesztett speciális 3D-nyomtató afféle hatalmas robotpókként működik, és szinte bármilyen fém- vagy műanyag szerkezetet képes „megszőni”.
- Fa felhőkarcolók: A Rüdiger Lainer and Partners nevű cég jövőre kezdi el a világ első fa felhőkarcolójának építését. Miután felépült, ez a 84 méter magas bécsi irodaház lesz a világ legmagasabb fából készült épülete; a becslések szerint a környezetbarát alapanyagok alkalmazásának köszönhetően cca. 2800 tonna széndioxid-kibocsátást spórolnak meg.
