A hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás. Közép-Ázsia hegyvidéki területein már négyezernél is kevesebb nagymacska él és számuk egyre csökken. A Természetvédelmi Világalap (WWF) a Hópárducok Világnapja (október 23.) alkalmából hozta nyilvánosságra jelentését, amely drámai képet fest, ezért nemzetközi fellépést sürget a faj sérülékeny hegyvidéki élőhelyének megóvásáért.
A Sérülékeny kapcsolatok: ember, víz, hópárduc és a globális éghajlat címmel kiadott tanulmány szerint hópárducok élőhelyének több mint egyharmada lakhatatlanná válhat, ha nem sikerül visszafordítani a klímaváltozás hatásait.
A felmelegedés egyik látható jele az erdők szintjének magasabbra tolódása, illetve az egyre magasabb területekre költöző mezőgazdaság és legeltetés, ami egyre kisebb területre szorítja vissza az állatokat.
A folyamat nemcsak azért aggasztó, mert egy veszélyeztetett faj élőhelyéről van szó, hanem azért is, mert ez Ázsia legfőbb vízgyűjtő területe. Mintegy 330 millió ember él a hópárducok élőhelyén eredő folyók 10 kilométeres körzetében. Az ő napi vízellátásuk közvetlenül függ a terület biztonságától.
Az éghajlatváltozás drasztikusan megváltoztatja a hegyekből származó víz áramlását, amivel szerte a kontinensen tömegek megélhetése kerül veszélybe.
A hópárducokat nemcsak élőhelyük fokozatos elvesztése veszélyezteti, hanem az orvvadászat és a helyi közösségek konfliktusai is. Az elmúlt 16 évben ezért mintegy 20 százalékkal csökkent számuk. A Hópárducok Világnapja alkalmából a WWF Magyarország közzétette a WWF Mongólia és WWF Nepál kameracsapda felvételeit a rejtőzködő nagyragadozóról.
