A kormány mindent megtesz, minden jogi lehetőséget megvizsgál és javaslatot terjeszt a parlament elé azért, hogy ne kelljen alkalmaznia a kötelező kvótákat és Magyarországnak “ne kelljen befogadnia kötelező módon egy menekültet se” – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az M1-en.
Kontrát Károly emlékeztetett: korábban az Európai Tanács önkéntes kvótáról foglalt állást, majd szeptember 22-én az Európai Unió (EU) belügyminiszteri tanácsa először 40 ezer, majd 120 ezer, összesen 160 ezer menekült két éven belüli befogadásáról és “elosztásáról” döntött.
Hangsúlyozta: ennek a megtámadására van jogi lehetőség december 4-ig. A kormány a lehető legnagyobb parlamenti támogatással lépne fel ez ellen, ezért a miniszterelnök ötpárti frakcióvezetői egyeztetést tartott. Hozzátette: a kormány tárgyalja ezt a javaslatot, és a parlament elé terjeszti, amely hamarosan szintén tárgyalja.
Kronológia
A magyar álláspont kezdettől fogva elutasító a kvótákkal szemben – mondta Kontrát Károly, hozzátéve: azt hangsúlyozták, hogy a kvóta nem megoldás, mert a görög határt kellene megvédeni, hiszen Görögországból “naponta tízezer ember indul el”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn azt mondta, hogy november 2-án a parlament napirendjén lesz a kötelező kvóta kérdése.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október 6-i budapesti sajtótájékoztatóján közölte: Orbán Viktor miniszterelnök utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy készítsen olyan javaslatokat a kötelező kvótákkal szembeni fellépésről, amelyek – az ötpárti tanácskozás alapján – élvezni fogják a parlamenti pártok többségének támogatását. A kormányhatározatot a parlament elé tárják, ugyanis erős felhatalmazással szeretnék felvenni a küzdelmet a kötelező kvótákkal szemben – magyarázta. Hozzátette: a december 4-ei jogvesztő határidő időt ad a kormánynak, hogy teljesítse a pártok kérését.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője október 5-i budapesti sajtótájékoztatóján a kötelező kvótarendszerrel lehetséges eszközök között említette az úgynevezett európai polgári kezdeményezést, valamint azt, hogy az EU luxembourgi székhelyű bíróságához fordulnak. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a szlovák kormány már bejelentette: az EU-bírósághoz fordul.
