A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) túl nagy létszámmal dolgozik, ezért átcsoportosítások és leépítés is várható a szervezetnél. Ezt az InfoRádió Aréna című műsorában mondta Varga Mihály. Szerinte 23 ezer fő sok egy ekkora gazdaságnak és országnak, még akkor is, ha a magyar adóhivatal többféle adót szed be, mint egy osztrák, német vagy egy holland. Ezt szerinte hatékonyabban lehet megoldani, nem kell ennyi ember.
Takarékosabb és áramvonalasabb NAV-ot szeretnék, amelyik kisebb létszámmal és hatékonyabban tud működni.
A miniszter a leépítés mértékéről nem tudott érdemit mondani, de úgy vélte, a 2000-es évek közepén kiépített regionális szervezeti rendszerre már nincs nincs rá szükség, megszüntethető. Ez mintegy 2300-2400 embert érint. A bűnügyi igazgatóságot megtartaná, mert ez ad hatékonyságot a NAV-nak, amelyet sokkal szorosabban integrálnak a tárcájához. Varga javaslata szerint a NAV vezérkara része lesz a minisztériumnak, az alelnökök helyettes államtitkárokként dolgoznának nála.
Azt gondolom, hogy az adóhivatal felfogásának változnia kell a következő hónapokban, következő években. Az nem megy, hogy úgy történnek vizsgálatok, hogy az a hozzáállás, hogy mindenki visszaél, mindenki bűnös. Meg kell teremtenünk annak a feltételét, hogy az adóhivatal is mérlegelni tudja, hogy egy adózó, aki az elmúlt években mindig tisztességesen befizette az adóját, és soha nem élt ezzel vissza, milyen pozitív elbírását kaphat a NAV részéről, ellentétben azzal, aki a jogszabályokat kikerülte, vagy éppen adócsalást követett el.
A nemzetgazdasági miniszter azt szeretné, ha a 4 és fél millió magánszemély adóbevallását a jövőben a NAV készítené el és a vállalkozások adóvizsgálata lerövidüljön.
Azt tűztem ki magam elé célul, hogy az adóhivatallal megértessem, hogy ha fél éven belül nincs lezárva egy vizsgálat, akkor azt már el kell engedni. Ha fél év, tehát 180 nap alatt nem sikerül egy vizsgálatot befejezni, akkor ott valami más gond van, és inkább magával a hivatallal van a gond.
Varga Mihály megismételte, szükség van arra, hogy a kormányhivatalokban is megjelenjen a NAV.
Lesz egy olyan megoldás, amikor valaki besétál egy adott település kormányhivatalába, és valamilyen adózási problémát akar felvetni, akkor egy ottani ügyintéző, egy ottani kolléga tudja majd segíteni, hogy ennek a megoldása megtörténjen. Erre szerintem szükség van, és a NAV-ban látok arra lehetőséget, hogy a létszám-átcsoportosítással ezt a kormányhivatali munkát is el tudjuk látni.
A nemzetgazdasági minisztérium vizsgálja, milyen újabb lépések segíthetik a gazdasági növekedést. Varga Mihály azt mondta, nemcsak a jelenlegi VW-botrány miatt szeretné csökkenteni a gazdaság autóipari kitettséget, és növelni az élelmiszer- és a gyógyszeripar súlyát. A tárca szerint lökést adhatna a beruházásoknak, ha csökkenne a lakásépítések áfája. Ezt már a Magyar Időknek mondta a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a menekültügy már eddig is komoly kiadást jelentett.
A határzár a magyar gazdaságot is védi
A határzár kiépítésére és megvédésére harmincmilliárd forintot fordítottak, a költségvetés módosításáról szóló javaslat újabb hatvanmilliárdos összeget biztosít, szerinte ez elég az esztendő végéig. Az év utolsó heteiben, hónapjaiban a migránshelyzet alakulásától függ, kell-e módosítani a 2016-os büdzsét, amelyben 200 milliárdos tartalék szerepel. Ha a bevándorlási helyzet érdemben nem változik, a tétel fedezheti a kiadásokat. Szerinte az ellenzék, amikor sokallja a kerítésre költött pénzt, nem veszi figyelembe, hogy a fizikai akadály nemcsak a schengeni határt, hanem a magyar gazdaságot is oltalmazza.
Másképpen mondva: a határzár megvédheti a hazai turizmust, a közlekedést, a logisztikai cégeket, s így az ország működőképességét.
A nyugati és brüsszeli politikusokkal ellentétben Varga nem látja úgy, hogy a menekültekkel lehetne megoldani a munkaügyi és a demográfiai problémákat. Illúziónak tartja, hogy a menekültek nagyobb csoportja vérfrissítést adhatna az elöregedő Európának. Azzal sem ért egyet, hogy a bevándorlás pótolná a jól képzett hiányzó munkaerőt.
A valóság egészen mást mutat. A német és az osztrák tapasztalatok beilleszkedési nehézségekről szólnak, Franciaországban pedig a második és a harmadik generációs bevándorlók körében a legnagyobb a munkanélküliség, tehát éppen a külföldről érkezők leszármazottainak akad a legnagyobb gondja a munkaerőpiaccal. Eszerint a migráció nemhogy enyhít a gondokon, csak tetézi azokat, hiszen az állás nélkül maradókról végül az államnak kell gondoskodnia.
A nyugati példák alapján úgy véli, a migráció önmagában nem segíthet a nehézségek leküzdésében. A demográfiai problémákra a családok támogatása a megoldás, a munkaerőpiacon pedig az lendíthet, ha Európa először a saját munkanélkülijeiről gondoskodik.
Idehaza például nagyjából négyszázezer ember keres állást. Amíg nem jár mindegyikük sikerrel, a kormánynak az a dolga, hogy a magyar emberek elhelyezkedését segítse.
Varga Mihály az interjúban nemzetközi felmérésekre hivatkozva 20-22 százalékra teszi a magyar feketegazdaság arányát. Szerinte a jogsértő viszonyok visszaszorításában nagy szerepe volt a közúti árufuvarozás elektronikus ellenőrzésének és az online pénztárgépeknek. Azokat hamarosan kötelezővé tehetnek a szervizek, a gépjárműalkatrész-kereskedők, a pénzváltók, a masszőrök számára is. Vizsgálják a lehetőségét, érdemes-e előírni, hogy diszkókban, fitneszklubokban is online kasszával állítsák ki a nyugtát.
Kevesebb NAV-os, több feladat
„Az online pénztárgépek működési elvét követheti az étel- és italautomaták bekötése az adóhivatalhoz – szeretnénk elérni, hogy a hatóság pontos információkhoz jusson arról, mekkora készpénzforgalmat bonyolítanak le az országban üzemelő efféle készülékek. Megfogalmazódott emellett két másik szakmai elképzelés is. Az egyik a cégek számlázási rendszereit kapcsolná össze az adóhivatal adatbázisaival, a másik pedig – amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától jött – a vállalkozások készleteiről készült nyilvántartásokat csatlakoztatná a hivatal rendszeréhez.”
Varga Mihály szerint ezek az elképzelések napirenden vannak, de sokkszerű intézkedések nem várhatók, az új elektronikus rendszerek bevezetése kellő előkészítés után és a fokozatosság elvét szem előtt tartva képzelhető el.
A miniszter a szocialisták ötvenszázalékos béremelését visszafogottnak nevezte, a magyar bérek kétszeresét, háromszorosát kínálják Nyugat-Európában a szakképzett magyar munkaerőnek.
A miniszter a szocialisták ötvenszázalékos béremelését visszafogottnak nevezte, a magyar bérek kétszeresét, háromszorosát kínálják Nyugat-Európában a szakképzett magyar munkaerőnek.
Az agyelszívást meg kell állítanunk, ehhez pedig folytatni kell a közszférában megkezdett béremelést. Már csak azért is, mert az emelkedő fizetések révén a fogyasztók többet költhetnek a boltokban, a szolgáltatóknál, így a gazdasági növekedésben lényeges szerepet játszó belső fogyasztás is élénkülhet. Ám a közszféra béreinek emelésekor nem hagyható figyelmen kívül az ország gazdasági teljesítőképessége.
Ő is szívesen növelné még a szocialistáknál is jobban a közszféra béreit, de körültekintőnek kell lennie, az ellenzékkel ellentétben ő nem lát egyre mélyülő szegénységet.
Az ellenzék rémképeket fest.
A miniszter szerint a hivatalos adatok szerint a lakosság legális bevétele évről évre emelkedik, emellett 2010-hez képest most 542 ezerrel több embernek van munkája. Ha többen dolgoznak és többet keresnek, akkor a szegénység nem nőhetett, ellenkezőleg: csökkent. A miniszter azt azért elismeri, hogy a kormány is tisztában van azzal, hogy bizonyos régiókban élők, vagy foglalkozási csoportok nehéz helyzetben vannak. Az érintettek sorsának jobbra fordításáért külön programok is indultak.
