Donald Tusk, az az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke rendkívüli EU-csúcsot hívott össze szerdára, a téma a menekültprobléma, természetesen. Magyar szempontból nem indul jól a találkozó. Viviane Reding, korábbi EU-biztos, most az Európai Parlament tagja, ráadásul az Európai Néppárt padsoraiban ül, ahol a Fidesz politikusai is – és keményen nekiment Orbán Viktornak.
Nem, a menekültek nem veszélyeztetik Európát, de a populista nyilatkozatok és az embertelen kijelentések igen, Mr. Orbán!
NO the #refugees don't put #Europe at risk M. #Orban ! But your populistic statements and inhumane decisions YES !
— Viviane Reding (@VivianeRedingEU) September 21, 2015
Hogy miért mondta ezt Reding? Mert az EU-csúcsot megelőzően Orbán szezonnyitó parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott:
Többen azt mondják, hogy azért nem jó megoldás a kerítés, mert akkor mindenkinek kerítést kellene építeni. Hát persze, ez a megoldás.
Közben úgy tűnik, Brüsszel beletörődött abba, hogy a magyar kormány nem akar elosztóközpontokat és azon vitáznak, hogy honnan vigyenek el 54 ezer embert, ha nem tőlünk. A kvótavita azonban pörög tovább, korábban arról lehetett olvasni, hogy a menekültek befogadása alól mentesülni lehet, fejenként 6500 euró befizetésével. Berlini kormánykörök szerint lekerült a 120 ezer menekült tagországok közötti elosztásáról zajló brüsszeli tárgyalások napirendjéről az a javaslat, hogy a menekültek befogadását elutasító tagállamok „kivásárolhatják” magukat.
Az új elképzelés szerint inkább a határidőket módosítják, hogy valamennyi tagország el tudja fogadni a tervet. A hét eleje óta egyeztetnek Európa vezetői, hétfőn csaknem tízórás tárgyalás után sem sikerült megegyezni Brüsszelben a tagállamok belügyminisztereinek mai tanácskozását előkészítő nagyköveti szintű egyeztetésen a 120 ezer menekült elosztásáról, holnap pedig jön a már említett EU-csúcs, nem lesz egyszerű menet.
Pénzt adnánk, csak menekültek ne jöjjenek
Már a hónap elején megírtuk, hogy a 24.hu információ szerint mi a magyar álláspont az európai menekültválsággal kapcsolatban. Iszonyatos összegből, 400-500 milliárd euróból uniós alapot hozatna létre, ebből fedezve a menekülteknek a hazájuk közeli táborokban tartását. Orbán tehát a kontrollált menekültbefogadási mechanizmust képviseli. A kormányfő azt szeretné, ha nem Európában, hanem még a háborús övezet közvetlen szomszédságában nyújtanák be menedék iránti kérvényüket az emberek. A másik magyar alapelv az, hogy csak kríziszónákból, háborús országokból fogadjon be menekülteket az unió.
A Népszabadság is írt korábban a magyar pénzösszeg nagyságáról, ők úgy tudják, a lehetséges felajánlás a kiadások egy százalékát jelenti, úgy 163 milliárd forintról beszélhetünk, a költségvetési főösszeggel számolva már 330 milliárdról.
Kvótát ne, határvédelmet igen
Szijjártó Péter Belgrádban Ivica Dacic szerb külügy- és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszterrel tárgyalt a múlt héten, három pontban vezette elő a magyar megoldást a menekültválságra:
- Első lehetőségként azt említette, hogy létre kell hozni egy olyan uniós erőt, amely képes megóvni Görögország határait a menekültáradattól, ehhez pedig az kell, hogy Görögország világossá tegye, hány határőrre, katonára, hajóra, helikopterre van szüksége. A magyar kormány ebben támogatja azt, hogy legyen kvóta, és osszák el 28 részre a terheket, hogy meg lehessen óvni a görög határt.
- A második lehetőségnek azt nevezte, hogy a Törökországban, Jordániában és Libanonban már létező menekülttáborok finanszírozását vegye át az Európai Unió, sőt építsen újakat is, hogy a harcok miatt otthonaik elhagyására kényszerülőknek ne kelljen egész Európáig menekülniük, és a háború lezárulása után hazatérhessenek. A magyar kormány szerint itt is lehetne kvóta, vagy akár az uniós költségvetést is lehetne módosítani.
- A külgazdasági és külügyminiszter szerint az is megoldási lehetőség lenne, ha az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújtana a menekültek tranzitútvonalán fekvő országoknak, Macedóniának és Szerbiának.
Orbán Viktor is elárulta hétfőn a parlamentben, mit kellene tennie Európának. A miniszterelnök azt mondta, Magyarországnak kétfrontos küzdelmet kell folytatnia: meg kell védenie az ország és Európa határait, de meg kell küzdenie „a rövidlátó európai politikával is”. Vitában állunk Brüsszellel – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, újra kell gondolni számos európai intézményrendszert, vívmányt.
A világ legtermészetesebb dolga, ha az ember megvédi a családját, mi most éppen ezt tesszük, mondta Orbán, ezzel a felkiáltással utazik Európába.
A magyar kormánynak vannak javaslatai – folytatta, ezek között említve Európa déli határainak közös megvédését, a menekülttáborok EU-n kívüli elhelyezését, valamint azon országok segítését, amelyek már így is több millió háborús menekültet telepítettek le.
„Rég volt ennyire elemében”
Információnk szerint még egy dolgot visz magával Orbán Brüsszelbe. Minden lehetséges fórumon hangoztatni fogja, hogy a horvátok nincsenek felkészülve arra, hogy a schengeni rendszer tagjai legyenek.
A magyar álláspont szerint ugyanis a horvátok kapituláltak menekültügyben, a rendszerük összeomlott akkor, amikor megjelentek a menekültek a határon. Ezért Orbán úgy látja, a horvátok nincsenek felkészülve Schengenre és ennek hangot is fog adni.
A belügyminiszterek rábólintottak
Kedden délután Brüsszelben, az uniós belügyminiszterek találkozóján nagy többséggel megszavazták a 120 ezer menekült áthelyezéséről szóló javaslatot, Magyarország az elutasítók között volt. Erről itt írunk részletesen.
