Győri Gyula, az NKH elnöke elmondta: az akció meghirdetésének az apropója az volt, hogy egyre több kutatás igazolja, hogy a gyerekek – akik passzív résztvevői a baleseteknek – többször sérülnek meg vagy vesztik életüket közlekedési balesetben, mint betegségben, illetve más szituációkban. Hozzátette: ez is indokolja, hogy a gyermekek biztonságával többet kell foglalkozni.
Hangsúlyozta: a jogszabályalkotók igyekeznek optimálisa körülményeket teremteni, de a szabályokat be is kell tartani. Hozzátette: a hatóság ugyanakkor a gyermekeket célzó intézkedésekkel – például kisfilmekkel, rajzfilmekkel – azt is szeretné elérni, hogy a gyerekek maguk is figyelmeztessék a felnőtteket a szabályos közlekedésre.
Gyermekülés, biztonsági öv, bukósisak
Győri Gyula leszögezte: az NKH elkötelezett abban, hogy minél kevesebb gyerek legyen a közlekedés bármilyen szintű áldozata. Úgy fogalmazott: “az ő biztonságuk a mi jövőnk”.
Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság főosztályvezetője a héten kezdődött “biztonság hete” elnevezésű akció kapcsán ismertette: 1990-ben 107 gyerek halt meg Magyarországon közlekedési balesetben, közülük 47-en gépkocsiban utaztak. Tavaly 8 gyerek vesztette életét közlekedési balesetben és közülük ketten ültek személyautóban.
A rendőr ezredes hangsúlyozta: minden évben vizsgálják a passzív biztonsági rendszerek meglétét, a mostani akcióban is ellenőrzik a gyermekülések mellett a biztonsági övek viselését, illetve a motorosok esetében a bukósisak használatát.
Tavalyi felmérésekre hivatkozva Óberling József elmondta: a biztonsági övet az első és hátsó üléseken összesen a közlekedők 86 százaléka köti be, Franciaországban ez az arány 98 százalékos. A gyermekbiztonsági rendszereket a közlekedők 83 százaléka használja, a bukósisakot pedig az érintettek 95 százaléka. Hozzátette: Svájcban, illetve Írországban ez utóbbi arány 100 százalékos.
A kereskedőket is ellenőrzik
Érsek István, az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal vezetője arról beszélt, hogy az ellenőrzések során a hatóság munkatársai a biztonsági rendszerek – például a légzsákok, a biztonsági öv – műszaki állapotát nézik, a kereskedőhelyiségekben pedig azt ellenőrzik, hogy az áru megfelel-e a szabványoknak. Azt mondta: az akció a megelőzést is szolgálja, ezért egy tájékoztató kiadvánnyal is felhívják a figyelmet arra, hogy milyen gyermekbiztonsági rendszerek ajánlottak.
Az ellenőrzések időzítésével összefüggésben ismertette: nyáron van a legtöbb olyan baleset, amelyben gyermekek sérülnek meg, ezért is időzítették mostanra az akciót, hogy még a nyári utaztatásokat megelőzően felhívják a figyelmet a megfelelő gyerekülések használatára.
15-30 ezer forintos bírság
Tolna Sándor, a Pest Megyei Közlekedési Felügyelőség igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a technikai fejlődés révén változtak a biztonsági szabványok, ezért azt kérte, hogy lehetőség szerint új gyermekülést vásároljanak az autósok.
Az MTI kérdésére Óberling József ismertette: a szabálysértési törvény fix összegű bírságról rendelkezik azokkal szemben, akik gyerekülés nélkül szállítják a gyereküket. Ha az autós a helyszínen elfogadja és nem vitatja a helyszíni bírságot, akkor 15 ezer forintra büntetik. Ha azonban vitatja a rendőr állítását, akkor szabálysértési eljárás indul ellene, amely alapján a vele szemben kiszabható bírság a helyszíni bírság duplája, 30 ezer forint lehet.
Érsek István ugyancsak az MTI kérdésére kifejtette: ha nem szabványnak megfelelő gyerekülést találnak egy kereskedőnél, akkor megtilthatják a termék forgalomba helyezését.
