Mint ismert, 2010 elején a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon azért indult nyomozás, mert az egykori APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága egyes munkatársai, valamint a velük kapcsolatban álló közvetítők az adóhatóság előtt folyó eljárásokban pénzért jogtalan előnyben részesíttettek cégeket és magánszemélyeket. Amikor kiderült, hogy az ügyben több vezető is érintett, a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség is bekapcsolódott az ügy felgöngyölítésébe.
2010. június 16-án a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai egy szervezett akció közben hat adóhatósági dolgozónál, illetve két magánszemélynél házkutatást tartottak. Három embert őrizetbe vettek és nyolcat gyanúsítottként hallgattak ki. Az akció után nem sokkal a gyanúsítottak száma 26-ra nőtt. 2011 januárjában a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség a NAV egyik osztályvezetőjét is őrizetbe vette.
2011. áprilisában megváltoztak az ügyészi nyomozás hatásköri szabályai, így az ügy a Központi Nyomozó Főügyészség korrupció elleni ügyek osztályára került, az összeset egyesítették, a gyanúsítottak száma pedig már 35-re nőtt.
A legnagyobb összehangolt akció 2011 októberében volt: a Központi Nyomozó Főügyészség a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal közösen – a NAV Biztonsági Főosztály munkatársainak és a Székesfehérvári Rendőrkapitányság járőreinek bevonásával – Székesfehérváron és környékén, valamint Budapesten újabb 13 helyszínen tartott házkutatást.
A nyomozás végére összesen 73-ra bővült a gyanúsítottak száma, akik közt 17 adóhatósági tisztviselő – négy osztályvezető – és 51 vállalkozó, három könyvelő és egy ügyvéd volt. Egy gyanúsított időközben meghalt.
A 22 kötetet kitevő, összesen 15 310 oldalas alapirat, valamint az 58 kötetnyi melléklet értékelése nyomán a főügyészség – a nyomozás irataival együtt – 110 oldalas vádiratot nyújtott be a bírósághoz. A főügyészség a 66 vádlottat összesen 297 bűncselekmény elkövetésével vádolja.
A bűnszervezet tagjai szervezetten és összehangoltan – ügyletenként külön-külön egyeztetve, rendszeres haszonszerzésre törekedve – több adóigazgatási eljárásban, 2005-től 2010. júniusáig (az első nyomozó hatósági akcióig) több hasonló korrupciós bűncselekményt követettek el.
A vádirat szerint a bűnszervezet az alábbiak szerint működött
Az APEH (jelenleg NAV) Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságán folyamatban lévő különböző adóigazgatási eljárásokban érintett magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok képviselői személyesen vagy közvetítő útján megkeresték a bűnszervezet vezetőjét azzal, hogy készpénz, illetve egyéb jogtalan előnyért cserébe segítsenek az ügyeiket – a hivatali ügyintézők, illetve vezető beosztású személyek befolyásolásával – a számukra kedvező módon elintézni.
N. Lajos – a kérés, illetve az adójogi probléma természete alapján, a bűnszervezet adott adójogi kérdéshez nagyobb szakértelemmel rendelkező tagjainak bevonásával – meghatározta az ügy adózó számára kedvező elbírálásához szükséges lépések körét, illetve az ezért kérhető vagyoni előny nagyságát.
Amennyiben ily módon lehetőséget láttak arra, hogy – az adójogi jogszabályok kijátszásával, vagy az adóhivatal érdekeivel egyébként ellentétes ügyintézéssel – megoldható az adott adóügyi probléma, úgy a bűnszervezetben lévő vagy abban részt nem vevő más hivatalos személyek befolyásával, részben a képviselőktől kapott jogtalan anyagi előnyből nekik is juttatva, részben a hivatali vagy személyes kapcsolataik felhasználásával megkísérelték elintéztetni az ügyet. A bűnszervezet működése kapcsán az adóhatóság – így ezen keresztül a magyar állam – 150 millió forintot meghaladó bevételtől esett el.
A hivatalos személyeket alkalmanként jellemzően 2-300 ezer, összesen 10,9 millió forinttal vesztegették meg. A bűnszervezet vezetője jelenleg lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll, míg a többi vádlott szabadlábon védekezik.
