A Fővárosi Főügyészség 2010. júliusában emelt vádat az Il Ferro-ügyben. A csődbe ment cég vezetője és társai ellen hűtlen kezelés, csalás és sikkasztás miatt indult a büntetőeljárás. Az Il Ferro 2006 és 2007 között összesen 10 577 autóssal kötött olyan szerződést, amelynek értelmében az autóra különböző reklámokat matricáztak, amiért fizetett a cég. Az Il Ferro külön kezelte az új autót vásárlókat, illetve azokat, akik saját, használt kocsijukkal jelentkeztek reklámhordozónak. Aki új autót vásárolt az Il Ferro által kijelölt kereskedésekből, annak a cég 40 000 forinttal beszállt a havi törlesztésébe. Az ügyfeleknek 5000, később 10 000 forintos ügyintézési díjat kellett fizetniük. A kereskedőktől a cég vezetői jutalékot is kaptak.
Fotó: MTI / Honéczy Barnabás
A céghez saját autóval érkezőkkel határozott idejű, kettő- vagy ötéves szerződést kötöttek, amelynek értelmében az autósok havi 50 000 forinttal gazdagodtak, de a cég belépési díjat szedett előtte. A kétéves szerződést aláíróktól egyszeri 180 000 forintot, az ötéves kontraktust aláíróktól pedig egyszeri 333 000 forintot kértek el.
A leszerződött autósoknak vállalniuk kellett, hogy munkanapokon legalább negyven kilométert megtesznek felmatricázott autójukkal, és azt, hogy havi rendszerességgel ellenőrzésen vesznek részt a cégnél.
Az ötlet hamar népszerű lett az autósok körében, 2006 novemberében már több mint 1400 új szerződést írtak alá az Il Ferrónál. A belépési díjakkal egyre több pénz folyt be a céghez, de egyre nagyobb összegeket is kellett volna kifizetni az autósoknak, ráadásul a vád szerint már a kezdet kezdetén likviditási gondjai voltak a cégnek. A cég vezetője szerint azonban nem rajta múlott, hogy a vállalkozás csődbe ment. A vádirat szerint azonban L. Róbert a társaság bankszámlájáról több részletben összesen 500 millió forintot utalt át két, az Il Ferróval kapcsolatban nem álló cégnek, amit később készpénzben visszakapott és eltulajdonított.
Az ügyben több mint 2000 károsult jelentkezett, és jelentette be kárigényét.
