A vádirat szerint az 1999 és 2003 között ténykedő csapat egyik módszere az volt, hogy felszámolás alatt lévő cégek ellen tartozás miatt nyújtottak be a bíróságra valótlan tartalmú kereseteket, amelyekre hamis okmánybélyegeket ragasztottak. Tudták ugyanis, hogy keresetükre a cégeknek nincs fedezetük, és ilyen esetekben az állam a bélyegekben lerótt illeték egy részét készpénzben visszatéríti a benyújtóknak.A szóban forgó időszakban így százmilliós értékben használtak fel hamis illetékbélyeget.
Az illetékhivataloktól visszakért – hamis illetékbélyeggel lerótt – eljárási illeték visszatérítésével azonban ennél jóval kisebb kár keletkezett, miután a visszaigénylés nem mindig történt meg, vagy éppen a meginduló büntetőeljárás állt annak útjába. Az eljárás adatai szerint az egyik vádlott ingatlan-adásvétel, illetve más ügyek kapcsán összesen százmilliós nagyságrendben sikkasztotta el – azaz kezelte a sajátjaként – az ügyfelek ügyvédi letétbe helyezett pénzét, igaz, a kár egy része megtérült. Az illetékbélyegekkel, ügyvédi letétbe helyezett pénzekkel, illetve a többi bűncselekménnyel összességében a csapat több százmillió forint értékben követett el a visszaéléseket. Ezzel több tízmillió forint meg nem térült kárt okoztak.
A büntetőügy egyébként 2003-ban indult, kezdetben több gyanúsított is hónapokat töltött előzetes letartóztatásban. A büntetőper a Heves Megyei Bíróságra került, miután a Fővárosi Bíróság is feljelentők között volt, és így nem tárgyalhatta az esetet. Tavaly márciusban a Heves Megyei Bíróság húsz vádlott ügyében hozott első fokú ítéletet, amelyben többéves letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztéseket, többmilliós pénzbüntetéseket és ügyvédi hivatástól való többéves eltiltásokat is kiszabott. A vádlottak felénél került másodfokra az ügy. A vádhatóság súlyosítást, a védelem pedig jobbára felmentést, enyhítést kért vagy az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését. Emellett új eljárást indítványozott.
A táblán csütörtökön ismertetett védői fellebbezésekből egyebek mellett kiderült, hogy egyes vádlottak egymást, illetve az eljárásba be nem vont személyeket vádoltak a bűncselekmények elkövetésével, illetve azzal, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatokat tettek az eljárás alatt. A védőügyvédek között voltak, akik bűncselekmények óta eltelt több mint egy évtizedre, védenceik nehéz élethelyzetére, rossz mentális és anyagi állapotukra hivatkozva kérték a büntetés enyhítését. Emellett kritizálták az első fokú bíróság eljárását, amely szerintük szabálytalan volt, bizonyos vádlottakkal szemben pedig indokolatlan hátrányokkal járt.
Volt beadvány, ahol az eljárást bírálva azt hozták fel, hogy az előzetes letartóztatás alatt “jogellenes tudatmódosító injekciózásnak vetették alá” az egyik vádlottat, és akadt, aki – jóhiszeműségét bizonyítandó – arra hivatkozott, hogy még bankjegyvizsgálóval is próbálta ellenőrizni az illetékbélyegeket, de azokban volt vízjel, ezért nem tudhatta, hogy hamisakat használ.
A bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás és más bűncselekmények miatt indult ügy másodfokú büntetőpere a következő tárgyaláson várhatóan a perbeszédekkel folytatódik, és csak azután hirdethetik ki a másodfokú határozatot a Fővárosi Ítélőtáblán.
