Gazdaság

50 milliót is kaphatnak az „informátorok”

Feltéve, hogy bizonyítják a versenyhivatalnak, hogy egy cég kartellezik. Az utóbbi tíz évben a Magyar Telekom, az OTP és a Tesco sértette meg legtöbbször a versenyjogot. Egyre jobban szorul a hurok a gazdasági erőfölénnyel visszaélő, a mások kárára titokban egyeztető, versenyt korlátozó cégek körül. A bírság a korábbi többszöröse lehet.

Az év első felében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) különböző jogsértések miatt összesen 121 céget vont eljárás alá, és ötven ügyet bírált el. A hat hónap alatt kiszabott bírságok összege meghaladta az 1,631 milliárd forintot, ami megközelítően kétszerese az előző év azonos időszakához képest – tájékoztat a feketelista.hu portál.

A korábbi háromszorosa is lehet a bírság

A hivatalnál idén új bírságolási útmutatót vezettek be, azzal a nem titkolt céllal, hogy „teret biztosítsanak a versenyt romboló kartellek elrettentő erejű bírságolása előtt”. Az útmutató pontosan meghatározza a bírságolás alapelveit és a menetét.

A korábbiakhoz képest a leglényegesebb változás az, hogy kartellügyekben a legsúlyosabb esetben a bírság jelentősen emelkedett. Ugyanis már nem a jogsértéssel érintett forgalom 10 százaléka (mint korábban), hanem ennek háromszorosa lehet.

A GVH júliusban tovább erősített: módosította és egyben kiszélesítette együttműködési megállapodását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF). Eszerint közösen lépnek fel különösen a megtévesztő reklámok ellen, illetve a pénzügyi piacon a fogyasztók védelme érdekében.

A bejelentők milliókat kaphatnak

Új eszközt jelenthet a kartellezés felderítésében az informátori díj, amit az kaphat, aki nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltat az érintett ügy felderítéséhez. A díj összege a kartellezésért kiszabott bírság 1 százaléka, de legfeljebb 50 millió forint. Bizonyos esetekben garantálják a bejelentő anonimitását és az ügy zárt adatkezelését is. A GVH a felderítés eszközeinek további bővítését tervezi, ám ezekről részletesebb információval nem szolgálhat.

A hivatal tapasztalata szerint az úgynevezett engedékenységi politika (amikor a felderítéshez hozzájáruló cég a büntetés alól mentességet kaphat), valamint az informátori díj a bevezetése óta egyre hatékonyabban működik.

Milliárdos bírság is volt

A hivatal tíz kartellt vizsgált az idén, abból egyet zárt le eddig. Az eredmény: az úgynevezett vasúti kartell három résztvevőjére (GYSEV Zrt., a MÁV Zrt. és Rail Cargo Hungaria Zrt.) összesen 1,250 milliárd forint bírságot szabtak ki. A bűnük az volt, hogy a versenyszabályokat megsértve felosztották az árufuvarozási piacot és egyeztették a díjaikat.

Folyamatban van még a bankok ügye: hat banknál és egy lakástakarék-pénztárnál tartott házkutatást a GVH, mert gyanúja szerint a pénzintézetek összebeszéltek, amikor nagyjából egy időben megemelték a forinthitelek kamatát, hogy így lehetetlenítsék el a devizahitelek végtörlesztését.

Betongyártók és társkeresési szolgáltatók is fennakadtak

A közfelfogás a kartellezés alatt általában a nagy erejű cégek sokmilliárdos „összesküvését” feltételezi, holott a kevésbé látványos ágazatokban sem ritka ez a jelenség. A betongyártók például éveken keresztül egyeztették áraikat, és felosztották egymás között a piacot. Több vegyszeres szúnyogirtó cég ellen indult eljárás hasonló gyanúval. A zöldség és a gyümölcs közbeszerzési eljárásokon több vállalkozás feltételezhetően versenykorlátozó megállapodásokat kötött.

Malomipari cégeket azért vizsgálnak, mert gyanítható, hogy több közbeszerzésnél előzetesen megállapodtak az árakról, valamint a várható nyertesek személyéről. Piacvezető kontaktlencse-forgalmazó vállalkozások azzal keltették fel a versenyhivatal érdeklődését, hogy rejtett információs rendszert működtettek, és negyedévente egyeztették egymással az üzleti adatokat. Fogyasztók megtévesztése, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt kellett felelősségre vonni és bírságolni társkereső szolgáltatást végző cégeket.

A jogsértők toplistája

A portál kigyűjtése szerint az utóbbi tíz évben a legtöbb (25-öt) a Magyar Telekom Nyrt. kapta. Az OTP Bank Nyrt. és a Tesco-Global Áruházak Zrt. egyaránt tizenegyszer szerepel az összesítésben. A Vodafone Magyarország Zrt. neve tízszer, a Telenor Magyarország Zrt.-é kilencszer olvasható. A további „helyezések”: Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., Rossmann Magyarország Kft., Strabag Építő Zrt., Auchan Magyarország Kft., Budapest Hitel és Fejlesztési Bank Nyrt.

A legmagasabb bírságot kapottak listájában pedig tíz olyan cég is van, amelyek bírságösszege egyenként meghaladja az egymilliárd forintot. És ami feltűnő: az első tíz közül nyolc az építőipari, kettő pedig a biztosítási ágazathoz tartozik. A „rekordot” az Allianz Hungária Biztosító Zrt. tartja, 5,319 milliárd forintos bírsággal. „Dobogós” helyre került a Szentesi Vasútépítő Kft. 3,4 milliárdos, illetve a Strabag Zrt. 2,468 milliárd forintos bírságolással.

Kétmilliárd forint fölötti elmarasztalást kapott a Betonút Szolgáltató és Építő Zrt.-t (2,212 milliárd), illetve a MÁVCELL Mély-Magas és Vasútépítő Kft.-t (2,1 milliárd). A hosszú listán egyébként ötven olyan cég volt, amelyeknél a büntetés összege meghaladta a 100 millió forintot.

Az elmarasztaltak idei, első félévi listáján a távközlési és a pénzügyi szektor cégei szerepelnek a legnagyobb bírságokkal. Az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt.-t 200 millió, az OTP Bank Nyrt.-t – két alkalommal – összesen 190 millió, míg a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t 100 millió forintra büntette a GVH.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik